Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

"Nem az a cél, hogy mindenkiből szólistát faragjunk"

Közel egy éve hozom-viszem a gyereket a szombathelyi Bartók Béla zeneiskolába, de egyszer sem sikerült úgy belépnem, hogy ne kerítsen hatalmába egy mosolynyi jókedv. A porta idilli sziget, a hivatalból ott tanyázó hölgy körül mindig lebzsel 4-5 gyerek. A decemberben kinevezett új igazgató, Brandisz Márton is azt mondja, nagy kincs ez a „porta-klub” – mert ők így hívják.

- Mintha a pedagógusok és a gyerekek is többet mosolyognának, mint egy „normál” iskolában…

- Valóban. Talán azért, mert a gyerekeknek másként kell teljesíteniük. Itt ügyesnek, kreatívnak kell lenni, és kicsit játékosnak is. Ezt minden gyerek érzi és szereti. Nem nehéz kialakítani egy barátságos, kellemes légkört, hiszen kis csoportlétszámokkal dolgozunk, hangszeres órákon pedig csak egy gyerekkel foglalkozunk, így fegyelmezési problémáink sincsenek. És szerencsére sok mosolygós, kedves kollégám van.

Bartók Béla Zeneiskola
Brandisz Márton óráján
Garai Antal Atom

- Más lett a vezetési stílus?

- Nyilvánvalóan más, hiszen nincs két egyforma ember, a körülmények is folyamatosan változnak. Orosz Sándor 13 évig nagyon jól vezette a zeneiskolát. Nekem most kell tanulnom a vezetői szerepet, de közvetlen munkatársaim és tanár kollégáim is nagyon sokat segítenek.

- Hány gyerek jár ide?

- Jelenleg 1005 tanuló, ami év közben változhat, néhányan kimaradnak.

- A vidéki átlaghoz képest sok vagy kevés?

- A szombathelyi zeneiskola országos szinten a legnagyobbak között van. Ez előny, hiszen így a jó zenetanárok egy tantestületbe koncentrálódnak, így szinte minden hangszeren a legjobb szakemberektől tanulhatnak a diákok.

- „Divatos” manapság zeneiskolába járni?

- Igen. Amikor 1986-ban Szombathelyre jöttem, akkor 500-600 fő járt ide, az elmúlt 25-26 év alatt szaporodott fel 1000 körülire a létszám.

- A zeneiskola nagy lekötöttséggel jár, akár négy délutáni elfoglaltsággal. Pedagógus-ismerőseim lépten-nyomon arra panaszkodnak, hogy a mai gyerekeket nehéz lekötni. Rá lehet venni még a diákokat a napi gyakorlásra?

- Bizony nehezebben. Érezzük mi is, akik régebb óta tanítunk, hogy változnak a gyerekek és a szülők is. Annyi más lehetőség van, amit a gyerekek választhatnak, és csak egy köztük a zene. Járnak ezerféle különórára, de a számítógép és a TV is nagy csábítás. Így nehezebben megy a munka.

Csak egy példa, mennyire másként élünk: régebben a gyerekeket a szülők gyalog hozták-vitték, ma egyre többen autóval járnak. Egy német tanulmányban jelent meg, hogy mivel a gyaloglás is egy ritmikus mozgás, ha sokat autóznak a gyerekek, a ritmikus mozgás készsége kevésbé fejlődik ki náluk. Pedig a zenetanuláshoz nagy szüksége lenne erre.

- Mi a cél, miért járjunk-hozzuk gyerekeinket zenesuliba?

Szerintem azért, hogy valamennyire megtanuljunk zenélni, hogy utána ezzel a parányi tudással rögtön egy együttesben játszhassunk. Nem az a cél, hogy mindenkiből szólistát faragjunk. A lényeg, hogy örömmel tudjunk együtt muzsikálni, mindegy milyen csapatban, csellóötösben, fúvószenekarban, vagy rock-együttesben...

- Van, akit eltanácsolnak?

- Az csak nagyon ritkán fordul elő, hiszen teljesíthetőek a szintek. Aki kedvvel jön ide, szereti a zenét, szereti választott hangszerét, azt nem fogjuk eltanácsolni.

A zongora a toplista élén

- Melyik hangszer a favorit?

- A legnépszerűbb nálunk is a zongora, 190 tanítványunk van. Nagyon kedvelt a hegedű, 178-an tanulnak ezen a hangszeren, de sok furulyásunk is van (168). Állandó túljelentkezés van gitárból és ütőhangszerből is.

- Melyiket választják a legkevesebben?

- A rézfúvós hangszereket, pedig a fúvószenekarunknak nagy szüksége lenne az utánpótlásra. És lehet ezeken a hangszereken halkan is játszani, ha valaki attól félne, hogy túl hangosak.

- Milyen széles a hangszeres skála?

- A nagybőgőtől a basszusgitárig szinte minden hangszert oktatunk.

Bartók Béla Zeneiskola
A hegedű a legnépszerűbb
Garai Antal Atom

- A fiúk körében a gitár és az ütős hangszer a legnépszerűbb. Többszörös túljelentkezés van, reménytelen bekerülni…

- Ez igaz, elég nehézkes a bejutás, volt olyan év, hogy felvételit tartottunk, volt, hogy kollégáim várakozó listát készítettek, most újra kell gondolni, hogy miként szelektáljunk…

- Ha ennyire népszerűek ezek a hangszerek, nem lehetne több tanárt alkalmazni?

- Nyitottak vagyunk rá. Igazából nem is rajtunk múlik, mert tudni kell, hogy diplomás gitártanárt nem könnyű találni. Diploma nélkül pedig nem taníthat senki. Igaz, amatőrként sokan választják ezt a hangszert, de komolyabb szintre (a diplomáig) csak kevesen jutnak el.

Újra lesz felvételi vizsga

- Jövő tanévtől – törvényi előírás szerint – aki zeneiskolába kíván járni, annak felvételiznie kell. Milyen lesz a vizsga?

- Csak az új növendékeknek kell felvételi vizsgát tenni. Egy biztos, játékos formában tervezzük, és a kisgyerekeknek énekelni, tapsolni kell majd.

- Apropó, mielőtt a gyerek hangszert választ, érdemes a testi adottságra figyelni? Aki kiskezű, ne menjen zongorázni?

- Nyilván vannak bizonyos testi kritériumok, például olyan evidenciák, hogy nagyobb hangszerhez nagyobb testű gyerek kell, valamennyire látni már a szájberendezését, fogazatát (ez fúvós hangszernél lehet fontos), de hat-hét évesen nagyon korai bármilyen következtetést levonni.

Könnyebb vagy nehezebb mostanában a helyzetük?

- Januártól a zeneiskolák elvesztették önállóságukat, szervezetileg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerültek, gazdaságilag pedig az önkormányzathoz, a Gameszhez. Könnyebb vagy nehezebb lett a helyzetük?

- Most van kialakulóban az új rendszer, még nem ismerünk minden részletet, de bízunk abban, hogy ugyanúgy tudunk majd működni, mint eddig. Az első két hónapban akadtak problémák, amik egy része már megoldódott. Ez az átmeneti idő biztos, hogy nehezebb, mint korábban, de én bízom benne, hogy a fenntartó és a működtető intézmény vezetőivel kialakult jó viszony minden nehézségen átsegít minket.

Bartók Béla Zeneiskola
Garai Antal Atom

- A tanárok közalkalmazotti státuszban maradtak?

- Igen. Ebben az átalakulásban nagyon fontos volt, hogy az iskolákban lehetőleg minden ugyanúgy folytatódjon, ahogy eddig. Itt Szombathelyen ennek a központosításnak annyi előnye biztosan lesz - feltéve, ha szeptembertől beindul a pedagógus életpálya-modell, - hogy ahol a pedagógusok a minimálisan adható legkisebb összeget kapták eddig, azok a fizetések emelkedni fognak. Megszűnik majd az, hogy egy szombathelyi zenetanár, ugyanazon státuszban és szolgálati idővel alacsonyabb fizetést vigyen haza, mint egy jobb önkormányzati háttérrel rendelkező budapesti.

- Milyen a hangszeres ellátottságuk?

- Elegendő hangszerünk van, részben a zeneiskola, részben az alapítványunk tulajdonában. A hangszereinket folyamatosan karbantartjuk.

Miért nem könnyűzenével kezdenek?

- Mit érdemes tanítani, klasszikus zenét vagy kezdhetnék akár könnyűzenével?

- Én a konzervatívabb álláspontot képviselem, bármilyen hangszeren tanulunk, legyen az elektronikus vagy akusztikus, szükség van egy klasszikusnak nevezhető zenei alapra, ha ez megvan, később sokkal könnyebb a könnyűzenét vagy a jazzt játszani.

- De azt is mondják, hogy klasszikus hangszertudással a hátunk mögött később sokkal nehezebb az improvizációs technikákat elsajátítani.

- Valóban, akadnak olyanok, akik így gondolják, de én ezzel nem értek egyet. Mert a zeneiskolában is teret kell adni az improvizációnak, ami a klasszikus zenétől sem idegen, hiszen például a reneszánsz vagy a barokk korban is születtek olyan művek, amelynek eljátszásában kívánatos az improvizáció. Ma már a tanárok erre is tanítják a gyerekeket, nem csupán a merev kottahűségre, így a klasszikus zenei alapnak a későbbi jazz vagy könnyűzenei pályán sem lehet hátránya.

- Országos hír volt, hogy Ocho Macho slágert oktatnak egy zeneiskolában.

- Nálunk sem tiltott a könnyűzene tanítása, sőt a rézfúvós tanszakon mindennapos, de vonósoknál, zongoristáknál is egyre több filmzenét, könnyűzenét választanak.

Szabadidejében számítógépes kottázással is foglakozik

- Olvastam önről, hogy a zenélés és tanítás mellett templomi orgonák hangolásával és számítógépes kottázással is foglalkozik.

- Az ember az élete folyamatán sok mindennel próbálkozik: minden azzal kezdődött, hogy hat évesen engem is beírattak zeneiskolába. Nyolc év hegedülés után – 15 évesen - mégis másik hangszert választottam, az oboát. Gyors volt a fejlődés, a hegedülés komoly alapot adott, hamar bekerültem a Soproni Szimfonikus Zenekarba, mint oboista. Ott kezdtek el kapacitálni arra, hogy válasszam a zenei pályát. Akkoriban vegyészmérnöknek készültem, de aztán hagytam magam rábeszélni. Sokat utazgattunk, nagyon tetszett ez nekem. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozatán Kircsi László volt a tanárom. Mint zeneiskolai tanár Nagykanizsán, Kaposváron, Vépen és Szombathelyen is tanítottam. Még Pécsen a Baranya táncegyüttes zenekarában furulyáztam, táncházakban játszottam, megtanultam az oboa ősén, a zurnán is játszani. Szombathelyen a Capella Savariában kezdtem el barokk furulyán, barokk és klasszikus oboán játszani.

Igen, a gimnáziumi évek alatt a templomi orgonák is nagyon foglalkoztattak, mint szerkezetek, egyik barátommal négy nyarat is eltöltöttünk a soproni Szent Mihály templom orgonájával. Néha-néha még visszatér ez a szenvedély, és akkor bemegyek egy orgonába:). Még 1994-ben, a kezdet kezdetén megismerkedtem a számítógéppel, leginkább a kottázó programok és kottagrafika érdekelt - ebből írtam a szakdolgozatomat is, azóta is használom ezeket a meglehetősen bonyolult programokat.

Bartók Béla Zeneiskola
Garai Antal Atom

- Zenét is szerez?

- Nem, vagyis nagyon ritkán.

- Régi zenész, népzenész vagy oboista, minek tartja magát?

- Zenetanár vagyok, aki sok évet eltöltött népi muzsikálással, aztán régi zenével, oboázással, furulyázással. Most például egy szombathelyi gitáros zenei szolgálócsoportban is zenélek, olyan zenét játszunk, ami a templomi liturgiát szolgálja.

- Hogy jött a képbe az igazgatóság?

- Orosz Sándor annak idején azért választott helyettesének, mert szüksége volt egy olyan emberre, aki ért a számítógéphez, zenetanárok közt pedig kevés ilyen akadt. Elvállaltam, és amikor nyugdíjba ment, engem kért meg, hogy pályázzak a posztra. Most már látom, nem is annyira könnyű feladat, de természetesen próbálok megbirkózni vele.

Kedves Olvasó!
Kérjük, támogasd havonta rendszeresen a Nyugat.hu szerkesztőségének a munkáját! Mert veletek együtt tudjuk kideríteni, megírni, megmutatni, hogy mi történik körülöttünk.
Köszönjük!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet

Tovább az oldalra