Olvasónk pár napja Toronyban, az Arany pataknál járt. Ahogy levelében írta, már hónapokkal ezelőtt észlelte, hogy megjelentek a hódok a pataknál:
Akkor még reménykedtem, hogy az illetékesek is tudnak a problémáról és kezelni fogják azt. Sajnos nem úgy tűnik, hogy bármi történne.
A helyszínen készített olvasói fotókon is látszik, hogy az alaposan felduzzasztott patak ilyen aszályos időben is szinte a partvonalig ér.
Belegondolni sem merek, mi lesz, ha egy enyhülés miatt megkezdődik az olvadás.
- jegyezte meg.
A patakmeder elhanyagolt, csalitossal, gazzal és fákkal benőtt, úgyhogy építőanyaga bőven van az állatkának. A környéken ráadásul nem ez az egyetlen hódvár, pár száz méterrel feljebb szintén van egy építmény - írta.
Még tavaly év elején cikkeztünk róla, hogy a hódok elszaporodtak a Dunántúlon. Aztán arról is tudósítottunk, hogy az Abért-tó körül a hódok kárt tesznek a növényekben, 
Hódok garázdálkodnak az Abért-tó körül 2018. December 07. 14:21 elrágják a fákat, pusztítják a környezetet.
Most az Aranypatakban látott hódgátak, és az esetleges árvíz-helyzet miatt a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz fordultunk, akik közölték, olvasónk felvetése jogos. A helyzet az, hogy évről évre egyre több gondot okoznak:
A hódok által kialakított torlaszok ugyanis valóban megemelik a gátak mögött a vízszintet, így gyakori a vízfolyás menti területek elöntése még olyan időszakokban is, mikor egyébként nem kell árvízi elöntéstől tartani. Nagycsapadék után kialakuló árhullámok levonulását is károsan befolyásolják a hódgátak.
A helyzetet azonban nagyban nehezíti, hogy az eurázsiai hód védett állatfaj, erről a 13/2001. (V.9) KÖM rendelet 2. számú melléklete szól. Továbbá az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rend. 2.A) számú mellékletében is, mint közösségi jelentőségű állatfaj szerepel.
Itthon a hódállomány a 19. század közepére kipusztult - levadászták őket
A 20. század utolsó évtizedében megkezdődött visszatelepítésük Magyarországon a Duna-Dráva és a Fertő–Hanság Nemzeti Park területén, illetve a Tisza középső és felső folyásánál. Spontán vándorlás révén mára az egész ország területén megjelentek.
A populáció száma több ezerre tehető napjainkban
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: tv.) előírja, szabályozza a védett állatfajok, így a hódok kártételének megelőzése érdekében végezhető tevékenységeket, amelyhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A törvény szerint a védett állatok okozta károk megelőzéséről, illetve csökkentéséről az érintett ingatlanok tulajdonosa, használója gondoskodik. Ha erre nem képes, kérheti a természetvédelmi hatóság intézkedését, segítségét.
Több módszer alkalmazását teszi lehetővé a törvény: riasztás, kivételes esetben a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása, gyérítése. Ezeknek a módszereknek az alkalmazása azonban csak a természetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével végezhető el.
Ilyen és hasonló esetekben a vízügyi igazgatóság (a törvényi előírásoknak megfelelően) és a helyszíni bejárásokon tapasztaltak alapján kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál a hódgátak elbontásának engedélyezését.
Olvasónk fotóit látva az igazgatóság szakemberei kimentek Toronyba, a helyszínt bejárták és a hódgát környezetének kivételével a medret műszaki szempontból megfelelőnek találták. Ahogy közleményükben írták, a mederben található növényzet most már a természet-közeli állapotot tükrözi.
A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az elbontott hódgátakat a hódok visszaépítik
Az állat több alkalommal képes adott helyen, akár pár nap alatt visszaépíteni a mederelzárást. Többszöri elbontást követően képes arra is, hogy a vízfolyás mentén tovább vándorolva új helyen alakítson ki ismét gátat, ezzel megteremtve a számára ideális életkörülményt.
A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság számára ez jelentős költséget okoz, s mivel a túlszaporodott állomány szabályozása nem megoldott, előreláthatóan a hódok okozta kártételek ismételten jelentkezni fognak.
Az eurázsiai hódok által okozott károk száma az elmúlt években jelentősen megnőtt. A gátak, kidöntött, megrágott fák lakossági, mezőgazdasági, erdészeti szempontból egyaránt komoly problémát okoznak.
Mivel szinte az egész Nyugat-Dunántúlon területén tapasztalható a hódok káros tevékenysége, a természetvédelmi hatóságok és a Nemzeti Parkok bevonásával keresik a hosszú távú megoldást a problémára.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
