A Magyar Nemzeti Bank (MNB) célvizsgálatot végzett a Provident Pénzügyi Zrt.-nél (Provident Zrt.) a jövedelemarányos törlesztőrészletre (JTM), illetve a Központi Hitelinformációs Rendszerre (KHR) vonatkozó előírások, továbbá a lakossági ügyfelek hitelképességének vizsgálatára és a hitelszerződést megelőző fogyasztói tájékoztatásra vonatkozó jogszabályok betartásának áttekintése céljából. A jegybank ennek során az intézmény működésének 2015. január 1. és 2018. december 27. közti időszakát ellenőrizte.
Mint az MNB megállapította, a Provident Zrt. a vizsgált időszakban számos esetben az adósságfék szabályok megsértésével járt el azzal, hogy egyes adósságszolgálati tételeket a hitelbírálata során figyelmen kívül hagyott, továbbá a havi nettó jövedelem igazolásának módjára vonatkozó előírások megsértésével határozta meg a JTM-et. Jelentős számú ügylet esetében emellett a jogszabályban rögzített JTM-limitet megsértve nyújtott hitelt.
A Provident Zrt. emellett hosszabb időn keresztül hiányosan, pontatlanul tájékoztatta ügyfeleit a JTM-re vonatkozó előírásokról, s ennek kapcsán a havi törlesztőrészlet kiszámításának módjáról is. A hitelszerződések megkötését követően a szerződésekre vonatkozó adatokat az intézmény számos esetben a jogszabályi határidőn túl továbbította a KHR-be.
Mindezek alapján az MNB ma publikált határozatában kötelezte a Provident Zrt.-t, hogy a feltárt hiányosságokat szüntesse meg, s erről 2019. augusztus 31-i határidővel – a hitelintézet vezető testületei által is megtárgyalt, jóváhagyott belső ellenőri jelentés megküldésével – számoljon be az MNB részére. A jogsértések miatt a jegybank 45 millió forint felügyeleti és 5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott az intézménnyel szemben.
A bírságösszeg meghatározásakor a jegybank figyelembe vette, hogy a JTM-re és a KHR-re vonatkozó szabályok megsértése rendszerszintű hiba következménye, amely tartósan fennállt és az ügyfelek széles körét érintette. A fogyasztók eladósodását gátló JTM rendelet megsértése komoly pénzügyi és szociális problémákhoz vezethet, s egyúttal kockázatot jelent a pénzügyi intézmények prudens működését illetően is.
