Az a menekült, aki Magyarországon oltalmazotti státuszt kap, az gyakorlatilag hajléktalan lesz

Utánajártunk hol élnek most az egykori körmendi befogadótábor lakói. Szinte senki nem maradt Magyarországon.
 
 

Az a menekült, aki Magyarországon oltalmazotti státuszt kap, az gyakorlatilag hajléktalan lesz

Utánajártunk hol élnek most az egykori körmendi befogadótábor lakói. Szinte senki nem maradt Magyarországon.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Az a menekült, aki Magyarországon oltalmazotti státuszt kap, az gyakorlatilag hajléktalan lesz

Utánajártunk hol élnek most az egykori körmendi befogadótábor lakói. Szinte senki nem maradt Magyarországon.

Idén március 31-én zárt be a körmendi befogadóállomás, amit a köznyelv leginkább menekülttáborként emlegetett csak. A tábor sok mindent megélt. Volt, hogy a menekülteket azzal vádolták meg, hogy megbámulták a kézis lányokat, sőt még az ajtót is rájuk törték. Aztán a téli hidegben sátrakban didergő emberekről is tudósítottunk. A vacogókat végül a körmendi plébános fogadta be. Most, fél évvel a tábor bezárása után kerestük meg Dr. Nagy Viktort, a Helsinki Bizottságnak is dolgozó szombathelyi jogászt, aki a Körmenden elhelyezett menedékkérőket képviselte eljárásukban, hogy megtudjuk kivel mi történt azóta.

A tábor végnapjaiban tizenhárom menekült volt elszállásolva, ha mindenkiről nem tudni, hogy most hol él, a többségükről hírt tudunk adni.

A tábor lakói - miután hosszas huzavonát követően a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal engedélyezte magánszálláshely-kijelölésüket - Budapestre költöztek, a Dankó utcai hajléktalan szállóra - kezdi Nagy Viktor. A körmendi plébános káplánja pedig saját autójával vitte ki a táborlakókat a vonatra. A peronon állva integetett, amikor a vonat elindult velük Budapestre.

Volt egy kubai srác, aki amint tudott Ausztriába ment. Ott gyorsan meg is kapta az oltalmazotti státuszt, jó körülmények közé került, kezd beintegrálódni az osztrák társadalomba.

A tábor lakója volt egy afgán menekült is. Ő szintén elhagyta a magyar ellátórendszert. Ő két és fél év alatt három menekültügyi eljárást indított, egyszer sem járt sikerrel. Elhagyta Magyarországot hat hónapon belül megkapta az oltamazotti státuszt. Most Bécsben él. Nyelvtanfolyamra jár és elhelyezkedett egy munkahelyen.

Egy másik lakó Nigériából érkezett Körmendre. Ő lassan két és fél éve van Magyarországon, és szintén folyamatosan nyújt be nemzetközi védelemre irányuló kérelmet. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal elutasítja a kérelmét, majd a közigazgatási határozat felülvizsgálatára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el. Ez már egy jó ideje így megy. Ő Budapesten, egy civil szervezet által biztosított szálláson lakik. Nigériai keresztényként vallásos, komoly hitéletet él és így az egyház is segít neki.

Egy pakisztáni fiatalember a körmendi tábor utolsó lakója volt és, akit három napra elfelejtettek. Ő végigjárta már a teljes magyar befogadótábori hálózatot Bicskétől Békéscsabán át Körmendig. Ő jelenleg a CEU-n tanul. Az egyetem ugyanis indított egy CEU my University programot és ebben vesz részt hallgatóként.

A körmendi tábor egyik legrégebbi lakója egy kongói kérelmező volt. Ő a körmendi tartózkodása alatt kapott oltalmazotti státuszt, majd átszállítottak a Vámosszabadi Befogadó Állomásra. Sajnálatos, hogy a jelenlegi magyarországi menekültügyi jogszabályi háttér nem ismer semmilyen, a már védelemben részesített idegenre irányuló integrációs támogatási lehetőséget, ugyanis azt a magyar menekültügy tudatos leépítésének részeként a kormányzat 2016-ban megszüntette. Így az elismerést követő 30 napig még a befogadó állomáson tartózkodhat a menekült/oltalmazott, majd az állam elengedi a kezet.

A több éve már menekültüggyel foglalkozó jogász szerint időszerű lenne , hogy a menekültügy átpolitizált indulatalapú megközelítése helyett végre visszatérne a diskurzus egy olyan szakmai szintre, ahol a humánum, a nemzetközi kötelezettségek betartása, a tárgyügyben való jogalkotás szakmaisága ismét elérne az európai színvonalat és értékközösséget egyaránt. Ellenkező esetben e tekintetben is kiírjuk magunkat az európai nemzetek köreböl.

Nagy Viktor egyébként azt mondja, hogy bár Vas megyében a lakosok viszonylag sokat tudnak a menekültekről és emberségesen is fogadták őket, azért még mindig lehetnek olyanok, akik tájékozatlanok a témában. Ezért várja a megkereséseket, hogy előadásokat tartson, vagy tájékoztatást nyújtson bárkinek.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés