Új utak a képzőművészetben - számítógéppel festeni

A computert ugyanolyan festészeti eszköz, mint az ecsetet? Válasz az Irókéz Galériában, Szarka kiállításán.

Szarka Péternek több alkalommal is láthattuk már képeit Szombathelyen. A Képtár 2001-ben rendezett kiállítást műveiből, ezúttal pedig az Irokéz Galéria különleges terében gyönyörködhetünk legújabb munkáiban. Az esemény rangját - ha csak formálisan is - jelzi az a tény, hogy a kiállítás anyaga közvetlenül a Műcsarnokban történt bemutatót követően került Szombathelyre.

A kollekció mindenfajta méltatásánál többet jelent, hogy a megnyitóbeszédeket követően a látogatók körében hosszas dialógus kezdődött az éppen megújuló félben, avagy válságban lévő (nézőpont kérdése) képzőművészetről. Beszélgethettek volna éppen a helyi politika aktualitásairól, vagy akár a felszolgált kiváló borokról, péntek este azonban a legtöbb szó Szarka képeiről esett.

A szombathelyi születésű művész alkotásai mellett valóban nehéz volna szó nélkül elmenni. Ezek a nagyméretű kompozíciók több értelemben is állásfoglalásra kényszerítik az embert. A tárlatlátogatót bevonják egyrészt a művészet helyzetéről folyó, fentebb már említett diszkurzusba. E vitának az egyik sarokpontja a festészet esetében a technika kérdése, amelybe a művészetelmélet legátfogóbb kérdései sűrűsödnek össze.

Szarka alkotásai számítógép segítségével létrehozott művek. Az alapkérdés itt az, tekinthetjük-e a computert ugyanolyan festészeti eszköznek, mint teszem azt a grafitszenet, vagy az ecsetet? Mennyiben befolyásolja a műalkotás műalkotás voltát annak technikai előállítása. Az irodalomban - bár sok szerző puszta megszokásból továbbra is kézzel, vagy írógéppel ír - nem járt különösebb megrázkódtatással a számítógépes alkotásra való áttérés. A festészet esetében azonban a mai napig küzdenie kell az új technikának azért, hogy legitimációt nyerjen. Aki ellátogat Szarka Péter kiállítására, aligha kérdőjelezi meg a továbbiakban e művészeti eljárás létjogosultságát.

Ennek a technikának az alkalmazása persze együtt jár olyan jelenségekkel is, amelyek a modernitás és posztmodernitás szembenállására hívják fel a figyelmünket. A számítógép segítségével előállított alkotások jellegüknél fogva szükségszerűen értelmezik át az eredetiség, az egyediség, a megismételhetetlenség problematikáját, tekintve, hogy korlátlanul sokszorosíthatók. Erre a kérdésre az elmélet még csak keresi a választ, a gyakorlatban pedig kötelezően, ha kell szerződésben vállalt önkorlátozással élnek az alkotók.

Meggondolkodtat az is, hogy a Szarka képein található valamennyi figuratív elem az előállítás során használt szoftver része. Mindaz tehát, amit a művész használ - újabb posztmodern terminusokkal élve -, "talált tárgy", a "barkácsolás" eszköze.

E rövid ismertetés keretei között még csak kísérletet sem tehetünk arra, hogy értelmezzük is Szarka képeit. Alkotásai ellenállhatatlanul vonnak bennünket egy nem létező, teremtett világba, érvénytelenítve mindenféle referencialitást, a valóságra történő vonatkoztatást. E virtuális tér távolságtartása a realitástól azonban - paradox módon - magát e távolságtartást is érvényteleníti, amint az egyes képeken a holt tér élettelen figurái között jelentésüket vesztett gesztusainkra, üres pátoszainkra, azaz önmagunkra ismerünk. Mindezt a legerőteljesebben a Lázadók szobrai című sorozatban érhetjük tetten, de jelen van a Politika és turizmus, a Hungry Man is Angry Man, vagy a Tanulni sorozatok képein is. Sőt, még az eltávolítást a leghatározottabban érvényesítő Spacejunk darabjaiban is az emberi világ tárgyai bukkannak fel űrszemétként. Ebben az említett pillanatban érnek-, illetve ebbe a pillanatba sűrűsödnek össze az ecsetvonást nélkülöző ábrázolásmód, az (összes értelmében egyidejűleg jelen lévő) technika, valamint Szarka gondolatvilágának ontológiai és morálfilozófiai rétegei.

De minden teoretikus és értelmező affektálás mellett ki kell jelentenünk azt is, hogy Szarka Péter alkotásai egyszerűen szépek, s a gondolkodásra késztetés mellett a legtermészetesebb egyszerűséggel gyönyörködtetnek.

A kiállítás október 17-ig 14 és 18 óra között, hétköznapokon látogatható az Irokéz Galériában (Szombathely, Thököly u. 36.)

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kultúra