Örökrangadó. Így nevezik máig az MTK és a Fradi mérkőzéseit. Bár az FTC már megnyerte a bajnokságot (hála annak, hogy az MTK 4 gólt nyelt be), a mérkőzés így is valóban rangadó, ha mást nem, a szurkolók számára biztosan.
A Ferencváros tegnap fogadta az MTK-t, a mérkőzés 4 gólos döntetlent hozott. Ez alkalomból vettük át, hogy mi is áll pontosan az örökrangadók mögött, mert bizony nem csak egyszerű futballrivalizálás.
Az 1910-as években kezdődött a rivalizálás, az akkori két legnépszerűbb csapat között. Az egyik oldalon a Magyar Testgyakorlók Köre állt, akik bár felekezetileg nem tartoztak a zsidókhoz (legalábbis nem mindenki), mégis a jómódú zsidók csapatának tartották őket. A másik oldalon pedig ott volt a nép csapata, a Ferencváros, amit az egykori budapesti, keresztény svábok alapítottak meg még 1899-ben (a Franzstadt elnevezésből ered a Fradi név is).
Az ellentét mégis a gazdasági érdekek miatt éleződött ki: 1911-ben mindkét csapat stadiont épített, és mindkettő érdeke az volt, hogy a mérkőzéseket náluk rendezzék. Ez a szurkolókat viszont még teljesen hidegen hagyta.
Szívesen tettek egymás alá
Az már viszont nem, hogy a két csapat a következő években felváltva záratta ki egymást. Először 1914-ben a Ferencváros zárta ki az MTK-t a bajnokságból, majd amikor a kék-fehérekhez került a kormányrúd, akkor 1917-ben távozott a Fradi. A klubok körüli botrányok viszont már ekkor is megvoltak. Először Schlosser Imre átigazolása miatt, aki évekig volt a Ferencváros ikonja. Egy alkalommal amikor tiszteletjegyet kért a kérését kinevették, ezért sértődötten átigazolt a riválishoz.
Ezt az átigazolást később megismételte Weinber János, aki hű fradistaként ment az MTK-hoz. Később azt mondta, hogy azért, mert az MTK bűnösségét akarta bizonyítani. Weinber az MTK akkori elnökétől, Brüll Alfrédtól 542 koronát kért öccsének exhumálására. A pénzt megkapta, az FTC pedig minden kapcsolatot megszakított az MTK-val.
A '20-as években átalakult a rivalizálás alapja, amikor Magyarországon is egyre jellemzőbb lett az antiszemitizmus. A csúcspontját a '30-as és '40-es években érte el – amikor az MTK-t fel is oszlatták. Elnöküket, Brüll Alfrédot is a nyilasok gyilkolták meg 1943-ban.
A kettévágott kupa története
Az 1930-as években évente megrendezték a húsvéti tornát, ahol az Austria és a Rapid mellett az MTK és az FTC is részt vett. 1935-ben (bár egyes források 1937-es említenek) a két magyar csapat azonos pontszámmal és gólaránnyal végzett az első helyen. Akkoriban még nem volt kidolgozva a hosszabbítás és 11-es rúgások rendszere, ezért ténylegesen két tornagyőztes avattak.
A problémát csak a kupa jelentette, amit nem tudtak egyik csapatnak sem odaadni. Ezért ők azt egyszerűen kettéhasították, és így került a csapatokhoz egy-egy fél kupa.
Amikor az MTK lett a kegyelt
1945 után visszatért az MTK. A Fradi ekkoriban már teljesen beleragadt a szélsőjobbos csapat képébe, miután a világháború alatt Jaross Andor antiszemita politikus az FTC elnökévé nevezi ki magát.
A zöld-fehéreknek akkora szurkolói bázisa volt, hogy betiltani nem lehetett, helyette ők lettek az
utált
csapat. A rendszer sláger csapata a Honvéd volt, de az MTK-t előrébb tartották a Fradinál, akiket teljesen kizsigerelnek. Az örökrangadók hangulata ekkoriban nem volt a legerőteljesebb: az MTK szurkolók ekkoriban már teljesen eltűntek.A nagy szurkolói rivalizálás sokáig nem is tért vissza igazán a pályára. Bár az MTK-t továbbra is a zsidók csapatának tartották, legtovább a székesfehérvári drukkerek merészkedtek, akik a '70-es években egy kék szalagos libát dobtak a pályára az MTK elleni bajnoki alkalmával.
Zsidó csapatnak roma edzőt
A rasszizmus a nyolcvanas években lángolt fel újra, mentek a
szappan-csont, gáz-kam-ra
rigmusok. Amikor az MTK élére az akkor már sikeres edzőnek számító Verebes Józsefet nevezték ki -aki mellesleg roma származású volt- az FTC kemény magja erősített: aVerebes, Verebes, itt a faszom ne keresd!
csak egy enyhe rigmusnak számított.És innentől kezdve a helyzet csak súlyosbodott. A Fradi kemény magja a következő évtizedben már teljesen elszállt. Az MTK igyekezett visszaszerezni szurkolóit, hatalmas tábort viszont nem tudott kialakítani. Azóta is vannak ott ultra mozgalmak, de ezek lényegesen kisebbek, mint a zöld-fehéreknél.
A Fradi B-közép 1996-ban kapott egy nagy pofont, amikor a zsidó származású Ajax csapata rasszizmus miatt kérte a Fradi szurkolók kitiltását az amszterdami stadionból. Ez volt az a pont, amikor a magyar futballban dolgozók belátták, hogy foglalkozni kell a témával.
Azóta persze rengeteg balhé volt. Előfordult, hogy az MTK tulajdonosa felakarta vásárolni az FTC-t, de elég csak a fradisták Csatáry-molinójára gondolni. És hogy az örökrangadó még mindig örökrangadó-e? A csapatok vezetése szeretné, hogy ez valóban csak a futballról szóljon. Épp ezért az MTK a 208. MTK-FTC mérkőzésre még limitált számú mezeket is készített.
