Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Zsidók, svábok és az örökrangadó

Ha bárkit megkérdezünk arról, hogy melyik Magyarország legnagyobb futball rangadója, rögtön rávágja, hogy a Fradi és az Újpest összecsapása. Ez azonban nem volt mindig így.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Örökrangadó. Így nevezik máig az MTK és a Fradi mérkőzéseit. Bár az FTC már megnyerte a bajnokságot (hála annak, hogy az MTK 4 gólt nyelt be), a mérkőzés így is valóban rangadó, ha mást nem, a szurkolók számára biztosan.

A szabad sajtó nem létezhet nélküled. Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom

A Ferencváros tegnap fogadta az MTK-t, a mérkőzés 4 gólos döntetlent hozott. Ez alkalomból vettük át, hogy mi is áll pontosan az örökrangadók mögött, mert bizony nem csak egyszerű futballrivalizálás.

Az 1910-as években kezdődött a rivalizálás, az akkori két legnépszerűbb csapat között. Az egyik oldalon a Magyar Testgyakorlók Köre állt, akik bár felekezetileg nem tartoztak a zsidókhoz (legalábbis nem mindenki), mégis a jómódú zsidók csapatának tartották őket. A másik oldalon pedig ott volt a nép csapata, a Ferencváros, amit az egykori budapesti, keresztény svábok alapítottak meg még 1899-ben (a Franzstadt elnevezésből ered a Fradi név is).

Az ellentét mégis a gazdasági érdekek miatt éleződött ki: 1911-ben mindkét csapat stadiont épített, és mindkettő érdeke az volt, hogy a mérkőzéseket náluk rendezzék. Ez a szurkolókat viszont még teljesen hidegen hagyta.

Szívesen tettek egymás alá

Az már viszont nem, hogy a két csapat a következő években felváltva záratta ki egymást. Először 1914-ben a Ferencváros zárta ki az MTK-t a bajnokságból, majd amikor a kék-fehérekhez került a kormányrúd, akkor 1917-ben távozott a Fradi. A klubok körüli botrányok viszont már ekkor is megvoltak. Először Schlosser Imre átigazolása miatt, aki évekig volt a Ferencváros ikonja. Egy alkalommal amikor tiszteletjegyet kért a kérését kinevették, ezért sértődötten átigazolt a riválishoz.

Ezt az átigazolást később megismételte Weinber János, aki hű fradistaként ment az MTK-hoz. Később azt mondta, hogy azért, mert az MTK bűnösségét akarta bizonyítani. Weinber az MTK akkori elnökétől, Brüll Alfrédtól 542 koronát kért öccsének exhumálására. A pénzt megkapta, az FTC pedig minden kapcsolatot megszakított az MTK-val.

A '20-as években átalakult a rivalizálás alapja, amikor Magyarországon is egyre jellemzőbb lett az antiszemitizmus. A csúcspontját a '30-as és '40-es években érte el – amikor az MTK-t fel is oszlatták. Elnöküket, Brüll Alfrédot is a nyilasok gyilkolták meg 1943-ban.

A kettévágott kupa története

Az 1930-as években évente megrendezték a húsvéti tornát, ahol az Austria és a Rapid mellett az MTK és az FTC is részt vett. 1935-ben (bár egyes források 1937-es említenek) a két magyar csapat azonos pontszámmal és gólaránnyal végzett az első helyen. Akkoriban még nem volt kidolgozva a hosszabbítás és 11-es rúgások rendszere, ezért ténylegesen két tornagyőztes avattak.

A problémát csak a kupa jelentette, amit nem tudtak egyik csapatnak sem odaadni. Ezért ők azt egyszerűen kettéhasították, és így került a csapatokhoz egy-egy fél kupa.

Amikor az MTK lett a kegyelt

1945 után visszatért az MTK. A Fradi ekkoriban már teljesen beleragadt a szélsőjobbos csapat képébe, miután a világháború alatt Jaross Andor antiszemita politikus az FTC elnökévé nevezi ki magát.

A zöld-fehéreknek akkora szurkolói bázisa volt, hogy betiltani nem lehetett, helyette ők lettek az

utált

csapat. A rendszer sláger csapata a Honvéd volt, de az MTK-t előrébb tartották a Fradinál, akiket teljesen kizsigerelnek. Az örökrangadók hangulata ekkoriban nem volt a legerőteljesebb: az MTK szurkolók ekkoriban már teljesen eltűntek.

A nagy szurkolói rivalizálás sokáig nem is tért vissza igazán a pályára. Bár az MTK-t továbbra is a zsidók csapatának tartották, legtovább a székesfehérvári drukkerek merészkedtek, akik a '70-es években egy kék szalagos libát dobtak a pályára az MTK elleni bajnoki alkalmával.

Zsidó csapatnak roma edzőt

A rasszizmus a nyolcvanas években lángolt fel újra, mentek a

szappan-csont, gáz-kam-ra

rigmusok. Amikor az MTK élére az akkor már sikeres edzőnek számító Verebes Józsefet nevezték ki -aki mellesleg roma származású volt- az FTC kemény magja erősített: a

Verebes, Verebes, itt a faszom ne keresd!

csak egy enyhe rigmusnak számított.

És innentől kezdve a helyzet csak súlyosbodott. A Fradi kemény magja a következő évtizedben már teljesen elszállt. Az MTK igyekezett visszaszerezni szurkolóit, hatalmas tábort viszont nem tudott kialakítani. Azóta is vannak ott ultra mozgalmak, de ezek lényegesen kisebbek, mint a zöld-fehéreknél.

A Fradi B-közép 1996-ban kapott egy nagy pofont, amikor a zsidó származású Ajax csapata rasszizmus miatt kérte a Fradi szurkolók kitiltását az amszterdami stadionból. Ez volt az a pont, amikor a magyar futballban dolgozók belátták, hogy foglalkozni kell a témával.

A Fradi B-középpel korábban is akadtak gondok
Belkovics Krisztián

Azóta persze rengeteg balhé volt. Előfordult, hogy az MTK tulajdonosa felakarta vásárolni az FTC-t, de elég csak a fradisták Csatáry-molinójára gondolni. És hogy az örökrangadó még mindig örökrangadó-e? A csapatok vezetése szeretné, hogy ez valóban csak a futballról szóljon. Épp ezért az MTK a 208. MTK-FTC mérkőzésre még limitált számú mezeket is készített.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Sport

Hirdetés