Mondd, te kit választanál?

"Ha valaki egy nagy fényképezőgéppel állít be a szavazókörbe, akkor ne csodálkozzon rajta, ha megfagy körülötte a levegő"

Szabad itt fényképezni kérem?
- Ha valaki egy nagy fényképezőgéppel állít be a szavazókörbe, akkor ne csodálkozzon rajta, ha megfagy körülötte a levegő - kommentálta nagy derültségek közepette az egyik választási bizottság elnöke azt a kínos csendet, ami váratlan betoppanásom után szállta meg a termet. A fotózási engedély megkapásához tizenegynéhány meglátogatott szavazókör mindegyikében be kellett mutatni az újságíróigazolványt és néhány helyen el kellett oszlatni azt a tévhitet, hogy nem készíthető képfelvétel a választási helyiségben. Ezután viszont mindenhol segítőkészek voltak és beszálltak az elsőszavazó-vadászatba is. A Szűrcsapó utcai óvodában a "holtidőben" - azaz amikor nem tartózkodott választópolgár a teremben - négypárti rejtvényfejtésre került sor. A szellemi agytornába a függetlenek is beszálltak, aminek köszönhetően sikerrel megküzdöttek a húzós kérdésekkel. A sikernek pártállástól függetlenül mindenki örült.

Mint megtudtam a legtöbben már délelőtt szavaztak, de az elsőszavazók jellemzően inkább a délutáni órákban érkeztek. Ők emléklapot kaptak emlékeztetőül az első "nagy döntésre". Az anyukák gyakran csemetéikkel érkeztek, akik előszeretettel dobták be anyjuk helyett a szavazólapot. Az egyik szavazókörben egy kislány szabályos dührohamot kapott, amiért ő nem ikszelhetett...

Ki kire szavazott, és miért?
Szombathely kámoni városrészén, az 56. szavazókör lakói közül sokan a vasárnapi ebédet követő sziesztát áldozták fel az országgyűlési képviselőválasztás kedvéért. A Maros utcai óvodában megkérdezett voksolók nem titokzatoskodtak, többségük a két nagy esélyes párt valamelyikére szavazott.
S hogy miért? A FIDESZ-nek a fiataloknak tett ígéretek, a lakáshoz jutás reménye hozott sikert. A bennük bízók időt szeretnének adni a kormánynak, hogy folytathassák, amit elkezdtek, s megvalósíthassák mindazt, amit négy éve ígértek. Ám akadtak olyanok is, akik a szocialisták ifjúsági programját tartották meggyőzőbbnek, szemben a fiatal demokraták eddigi ténykedésével. Az MSZP-re szavazók emellett a közbiztonság, az egészségügy és a nyugdíjasok helyzetének javulását is reménykedve várják. A régi meggyőződés több esetben szerepelt az érvek között, és a miniszterelnök-jelöltek vitája is döntő jelentőségű volt. Az SZDSZ-re szavazók már bizonytalanabbak voltak, közülük nem egy a Centrum Párttal is kacérkodott.
Az országgyűlési képviselőjelöltek közül Dr. Gyimesi Józsefet sokan azért választották, mert neve egyet jelent a Fiatal Demokraták Szövetségével. Dr. Hankó Faragó Miklós esetében ez épp fordítva működött, többen az ő személye, intelligenciája és eddigi munkája miatt döntöttek az Szabad Demokraták Szövetsége mellett.
A családok többsége nagy egyetértésben szavazott, a döntéseket rövid családi tanácskozások előzték meg. Persze akadt olyan famíliai is, ahol öten háromfelé voksoltak, s csak az egyéni jelölt személyében tudtak megegyezni, de a béke így is szent.

És most irány a városból egy Vas megyei faluba.
Sanyi bácsi a renitens a lovakat ma nem fogta be, gyalogosan portyázik. Helyesebben két mankóval hóna alatt araszol. Néha megáll, ilyenkor jobb híján magának zengi átkait. Mint minden nap, ma is tudatja a járókelőkkel, mennyi földjét, hány házhelyét vették el a kommunisták. Kikerülni lehetetlen, félfüllel még halljuk, amint kedélyesen utánunk szól: "Már csőbe szarik a proletár, nem a latrinába..." - meg hogy az önkormányzat milliókat adott a kommunista Vízügynek, hogy a patakparton kivágják a fákat. Na jó, mára Sanyi bácsiból és a szolidaritásból ennyi épp elég...

Kokárda és a szavazás
A kettes választókörzet szavazóurnái felé sétálunk. A kultúrház előtt páran álldogálnak, sorsfordító kérdések helyett a gyerek óvodai szokásairól és a tavaszi palántázásról ejtenek néhány szót. Élénk mozgás az előtérben, a kartonlapokból szabott szavazófülkék előtt sorba kell állnunk. A papírfalak inognak, többen inkább félrevonulnak és kint az asztalon töltik ki a fénymásolt szavazólapokat. A népszámláláskor megismert számlálóbiztosunk felkokárdázva fogad. Kár is volt kitennie, itt mindenki tudja, hogy ő az Egyház és a Párt leghűségesebb híve. Mint jó házigazda terel bennünket a fülkébe, először persze kezet ráz, majd két mosoly közt pár kedves mondatot is elejt. "Megy az üzlet?" - kérdi tőlünk. "Megyeget"- válszolunk mi is, kedvesen. Aztán itt, épp 355- 356-ként mi is bedobjuk a borítékot. Az asztalnál regisztráló hölgyek még elárulják, fél háromig a mintegy ezer voksolásra jogosult helybeli 38%-a jött el.

Családi kirándulás, fagyizós, sütizős délután
Jó munka után jöhet a pihenés. Az asszonyok a kocsma előtt trécselnek, van aki a kocsiban vár urára, mások az átellenes presszóban fagyiznak. Kampánycsend van, az urak a pohár mellett sem politizálnak. Hiába fülelünk, semmi izgalom. Csak a csapos lány utasít rendre egy klienst, amikor kérdezi:
- Voltál választani?
- Ne kérdezd, úgyis másra szavaztam, mint te.
Ennyiben maradtak.

"Na szavaztál?" - tárgyaljuk a témát egy kapualjban. Ketten bevallják, a szívükre hallgattak, az pedig, tudom meg, ugyebár a baloldalon dobog. Pedig, magyarázkodik az egyik, ő eddig sohasem tett volna ilyet. Közülünk egy beismeri, ő a Fideszre voksolt, adna nekik még négy évet. ("Hadd póbálkozzanak, fiatalok még".) Aztán elválnak útjaink. Egy haverral még útközben fogadunk, akinek a pártja nyer, az fizeti a következő szabadtéri piknik italköltségét. Várjuk hát a végeredményt!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Választás 2002