A fenti sorok az SZDSZ szombathelyi csoportjának az elmúlt három évet értékelő közleményéből származnak. Hogy igazak-e? Döntsük el közösen. Cikkünkben teljes terjedelemben közöljük az értékelést, és szívesen várjuk - és természetesen közöljük- a várost vezető koalíció és mások véleményét is. (Mi lehetőséget adtunk volna arra is, hogy a városvezetés most reagáljon a megállapításokra, ám nem kívántak élni ezzel lehetőséggel.)
A kérdés tehát: Jobb város lett-e Szombathely?
EGY ÉVET KELL MÉG KIBÍRNI...
(Az SzDSz Szombathelyi Csoportjának értékelése a fideszes városvezetés elmúlt három évéről)
Három éve az önkormányzati választások előtt a Fidesz 16 oldalas kiadványban foglalta össze, milyen módon, milyen intézkedések révén képzeli el a "jobb várost", ennek alapján úgy érezzük, meg kell vizsgálni mi valósult meg, lett e valami "jobb" Szombathelyen az elmúlt 3 esztendőben.
A város új vezetése 1998-ban legfontosabb feladatának nevezte:
Szombathely régióközpont jellegének visszaszerzését
Ehhez képest ELKERÜLT Szombathelyről
- a regionális bankközpont,
- az Állategészségügyi Intézet,
- az MTV Regionális stúdiója
- vizsgálat alatt van a Munkaügyi Központ funkcióinak csökkentése.
Szoros együttműködést ígértek a megyei közgyűléssel:
- végeláthatatlan vita lett a közös fenntartású intézmények működtetéséről;
- a Közoktatási Közalapítvány kuratóriumáról;
- milliós veszteségek az MMIK átalakítása miatti huzavonából;
- sajtón keresztüli üzengetések a kórház ügyeiről;
Szervezeti átalakítások
A Fidesz frakcióban csak négy főnek volt önkormányzati tapasztalata. Először mégis csak egy részmunkaidőben dolgozó alpolgármestert választottak.
Hályogkovács módjára mindezt megtetézték a tanácsnoki rendszer bevezetésével.
Az ötlet kudarcba fulladt és két hónap múltán az alpolgármester főállású lett.
A három tanácsnokot maga a városvezetés sem veszi komolyan, hiszen 2000. februárja óta egyetlen hatáskörükbe sorolt közgyűlési előterjesztést sem ellenjegyeztettek velük!
Közgyűlési morál
A Fidesz egy fős többsége dacára erőből igyekezett politizálni. Minden pozíciót, még a határidőhöz kötött gazdasági társasági helyeket is, azonnal megszálltak.
A frakcióból történő önkéntes és kényszerű kiválások lassan permanensé tették a működési válságot, de a többség elvesztése sem sarkallta a városvezetést arra, hogy legalább a fontos ügyekben konszenzusra törekedjen.
A költségvetéseket észszerű egyeztetések helyett, inkább a válaszókerületi képviselőkkel lefolytatott "mutyikkal" igyekeznek áterőltetni! E "politika" árulkodó jegyei a közgyűlések vitáiban láthatók. Amikor kétséges a többség, mindig akad valaki, aki alig burkolt zsarolás formájában beterjeszti kívánságát. Így néhány váratlan tétel beépítése megmutatja mi is volt az ára a költségvetés megszavazásának.
A Fidesz egyes képviselői az interpellációt rendszeresen hatósági hatáskörbe tartozó ügyek (buszmegálló, fakivágás, járdaépítés stb.) feszegetésére használják, tudatosan devalválva ezzel az eredetileg a városvezetés politikai ellenőrzésére létrehozott "intézményt".
A polgármester a közgyűlésen csak késő délután hajlandó beszámolni előző hónapi tevékenységéről és a számára kényes ügyeket ügyrendi szavazással, vagy szmsz módosítással leveteti a napirendről
1999. augusztusában robbant a polgármester nyelvvizsga-botránya.
Szombathely emiatt az egész ország szemében nevetség tárgyává vált, a Fidesznek mégis öt hónapjába került mire Szabó Gábor pártból való kizárásáig eljutott.
A 2000. áprilisáig tartó, végül "bizonyítottság hiányában" lezárt botrány teljesen ellehetetlenítette Szombathelyt. Másfél évig Fideszes kormánytényező nem tette be lábát a városba, így lettünk "Dávid Ibolya kedvenc városa".
Sorra mondtak le tisztségükről a Polgármester Tanácsadó Testületének tagjai, de nemcsak a polgármester, hanem a képviselőtestület tekintélye is a mélypontra jutott. Országos összehasonlításban is párját ritkító módon, volt olyan eset amikor a testület négy tagja ellen folyt rendőrségi nyomozás illetve bírósági eljárás. Sajnos a sor a kisgazda alelnök elleni jogerős büntető ítéletet követően se zárult le.
Költségvetési helyzet
1998 óta a város hitelállománya 800 millióról 1.4 milliárd Ft-ra nőtt. A napi kiadások finanszírozásához rulirozó módszerrel 500 milliós folyószámlahitelt kell igénybe venni.
A város működését még így is csak az intézmények gazdálkodásának szigorításával a "fűnyíró elv" alkalmazásával tudták fenntartani. Elmaradt az intézményrendszer beígért korszerűsítése és nem valósult meg a feladatfinanszírozás sem. Hiába volt ismert már március óta, hogy a város 2,6 milliárd Ft (ebből 1,3 milliárd államkötvény) értékű gázközmű vagyonhoz jut, a költségvetés alakítását a kapkodás és a végig nem gondoltság jellemezte. Sem a város vezetése, sem a hivatal időközben létrehozott Közgazdasági Tervező Osztálya nem készített elemző munkát a felhasználásáról.
A gázközmű vagyon 253 milliós kamatait működési hiány fedezésére fordították és alig 310 millió Ft került fejlesztési tartalékba. Láthatólag nincs sem elképzelés sem döntés arról, mit is akar a városvezetés, amely bűvész módjára mindig valami hangzatos éppen aktuálisnak látszó dologgal (várostorony, színház, fürdő, sportcsarnok) rukkol elő.
Elsősorban ez a tehetetlenkedés az okozza, hogy Szombathely eddig csak morzsákat kapott a Széchenyi-terv milliárdjaiból.
A jövő gondjait növeli, hogy az eddig felvett hitelek kamattörlesztése 2002-től 4-500 millióval fogja terhelni az önkormányzat költségvetését.
Támadás a média ellen
A Fidesz egyik első lépése az írott sajtó ellen irányult. A SA-FO-nál szervezeti és személyi változtatásokat erőltettek át. A liberálisnak minősített Horváth Szilárd a kormánytévé hírműsorához távozott. Az őt követő első ügyvezető két hónapot se töltött a SA-FO Kht. élén.
A Barták-Prieger kettős szellemi függetlenségét sem tűrte sokáig a szervilis hozzáállást megkívánó városvezetés. 2000. tavaszán rúgták ki őket.
Ekkor kezdődött ámokfutás. Az új ügyvezető révén cenzúrát vezettek be. Képviselők írásait meghúzták, vagy egyáltalán nem közölték. Az így "sterilizált" hetilapból nemcsak a színvonalas írások, de a hirdetések is eltűntek. Ez teljesen szétzüllesztette a SA-FO gazdasági alapjait, jöttek-mentek a főszerkesztők. A személyi és anyagi válság 2001. tavaszára a Fidesz számára is tarthatatlanná vált. A lapnál ma kárelhárítás, szanálás folyik, és továbbra is halogatják alkalmas főszerkesztő kinevezését.
Beruházások
"vásárközpontot..., színházat..., mozit..., sportcsarnokot..., nyugdíjasházat... bérlakásokat..." ígért a Fideszes propagandafüzet, ezekből semmi nem valósult meg.
Voltak viszont "lufik" szép számmal. Emlékezzünk csak a horrorisztikus várostoronyra, a Sportligetbe tervezett üzletközpontra, a három elvetélt színház-alapítási kísérletre, a Fő-tér szavakban többször elindított, de csak a csak a Szentháromságszobor átszállításából álló felújítására.
Különösen aggályos, hogy 1998-tól a mai napig egyetlen bérlakás sem épült a városban!
Ezeket a nyilvánvaló kudarcokat ideig-óráig sem lehet a Karnevál sikerével, vagy a Diákjátékok talmi kulisszáival elfedni.
Megállapíthatjuk, hogy Szombathely az elmúlt három évben nem vált jobb várossá.
A vezetés, mivel saját ígéreteit teljesíteni sem tudta, kapva-kapott minden sikernek beállítható esemény hangoztatásán. Így került a polgármester nyilatkozataiba győzelmi jelentésként a megyei levéltár, az elkerülő út, a TESCO, a PRAKTIKER stb. csupa olyan dolog amelyhez a jelenlegi vezetésnek alig volt köze, hiszen ezek nagy része az előző ciklusban lett elindítva. A felhalmozódott önkormányzati gondok, (a megyével való kapcsolat, az iskolák, kórház, MMIK, MSH ügyei) konszenzusos megoldása helyett további ötletélés, közgyűlési rögtönzés folyik. Ezek jelentős feszültségekkel terhelik a város közéletét.
A legkevesebb amit elmondhatunk: szerencsére már csak egy év van hátra...
