Kitartóbb közönség, karneválibb hangulat - Karnevál egy fotós szemszögéből

Bevallom, nagyon féltem az idei karneváltól…

Félelemmel indultunk: se Fő tér, se Ferences-kert?
Bevallom, nagyon féltem az idei karneváltól. Az első hírek szerint sem a Fő tér, sem a Ferences-kert nem szerepelt volna a helyszínek között, de ez szerencsére megváltozott. A belváros árkait, gödreit, ilyen-olyan túrásait villámgyorsan betemették a rendezvény előtt, eltűntek a ronda fakorlátok, szalagok.
A Savaria Karnevál vitathatatlanul a város legnagyobb rendezvénye, a belvárosi kereskedők nagy része pedig valószínűleg szemellenzőt visel. Mert mi mással magyarázható, hogy míg az ingyenes – többnyire a kukában landoló - szórólapokban való megjelenésre százezreket áldoznak, addig a kirakatok karneváli hangulatúra varázslásába bele sem fognak? Igaz, ahhoz nem pénz, hanem egy kis fantázia kellene csak, na meg egy kis üzleti érzék.

Itt a  színpad, hol a színpad?
A Karnevál nagyszínpada a Fő térről átkerült a sokaknak semmitmondó Batthyány térre, de a Fő tér sarkán, a Városháza előtt is felállítottak egy színpadot. Ez aztán alaposan megzavarta a közönséget, hiszen a szokás nagy úr, a nagyszínpad helye a Fő tér. Így aztán sokan el sem jutottak a kevésbé frekventált helyen álló színpadhoz, de emiatt talán hiányérzetük sem volt.

Nem tudott kiütéssel győzni az eső
A közönség az idén jól vizsgázott „karneválozásból”. Úgy tűnik, mindenáron szórakozni akartak, akár esett, akár fújt. Csapadékból bőven kijutott a rendezvénynek, szemerkélő eső, zápor, felhőszakadás próbálta lehűteni a lekesedést, sikertelenül. Míg a korábbi években már egy kis nyári zápor is hazakergette a látogatók nagy részét, addig az idén előkerültek az esernyők, esőkabátok, vagy maradt a vizes póló és minden ment tovább. Csupán a Ferences-kertben maradt el a locsogó eső miatt a péntek estére tervezett tüzes játék, érthető okokból. Szombaton aztán ezt is sikerült bepótolni.

Gyüjtőparkolók
Szombaton késő délutántól bedugult a belváros, tízezrek igyekeztek a fáklyás felvonulásra. Elgondolkodtató, hogy sok közelben lakó is kocsival vágott neki az útnak, végül kétszer annyi ideig köröztek parkolót keresve, mint amennyi idő alatt gyalog beértek volna. Már sokszor felvetődött a gyűjtőparkolók létrehozása a város határában – pl. Tesco-Praktiker-parkoló, repülőtér stb. -, ahonnan buszok hordanák be az embereket a minden helyszínhez közeli Thököly utcához.  A város is mentesülne a nagy dugóktól, és az autósok is sok stressztől kímélnék meg magukat. Az ötlet azonban ötlet maradt, és nem biztos, hogy sokan élnének vele. Mindenesetre érdemes lenne egyszer kipróbálni.

„Halál a rómaiakra!”
A felvonulási menetet ezúttal is a fúvósok vezették fel a jól ismert zenével, majd a díszvendégeket felvonultató bigák után a Savaria Legio tekintélyes serege vonult fel, élen a polgármesterrel. Savaria katonái néhány év alatt a világ római hagyományőrzőinek élvonalába verekedték fel magukat, mind felszerelés, mind a vonulók számának tekintetében. A csapat a frekventáltabb helyeken tisztelgett a közönségnek, ámuló pillantásokat aratva.

A felvonulók sorában arrébb helyet kapott barbárok ilyenkor hangos „Halál a rómaiakra!” felkiáltásokkal rázták a ráznivalóikat, amikor pedig a katonák a pajzsukat döngették fegyvereikkel, akkor megkapták a tiszteletlen „Már megint poroltok?” kérdést a barbár hordától. A közönség persze értékelte a bekiabálásokat, és nem szégyelltek tapsolni, vagy akár hangosan nevetni. Ez az előző években valahogy nem volt jellemző, a nézők rendszerint úgy álltak az út szélén, mintha hangversenyt néznének, ahol pisszenni sem szabad.  Most viszont bekiabálásokra, füttyre, nevetésre, ovációra is volt példa szombaton este. (Vasárnap délután érdekes módon már kevésbé, talán világosban még feszélyezett a közönség?)

Csak mellékszálként említeném, hogy a városban új faltapaszok jelentek meg a Karnevál előtt, „Rómaiak menjetek haza!” felirattal, és a keresztre feszített Brian képével. A Monthy Python társulat előtt is tisztelgő szellemes tacepaót minden bizonnyal egy savariai polgár ragasztotta a falakra az éj leple alatt.

„Hú de ismerős az a szőke csaj, nem tudod, melyik sorozatban játszik?”
De vissza a felvonuláshoz. A menet élén haladó bigákat fotózva a Thököly út közepén ütötte meg a fülemet az alábbi tépelődés a nézők soraiból: „Hú, de ismerős az a szőke csaj, nem tudod, melyik sorozatban játszik?”. A választ sajnos nem hallottam, de talán nem is érkezett, a „szőke csaj” mindenesetre tényleg gyakran szerepel a képernyőkön Dávid Ibolya néven, és ezúttal is kedvesen mosolyogva integette végig az utat Mandur László társaságában.

Szívből jövő sikítások
A fáklyás felvonulás közönségét az idén több inger érte, mint eddig. A menetoszlopot többször is megbontották a felvonulók. A barbárok előbb rámosolyogtak a nézőkre, majd amikor visszamosolyogtak rájuk, akkor nemes egyszerűséggel rárontottak a gyanútlan áldozatokra. Szívből jövő sikítások, jajjkiáltások, szívmegállás, majd hangos nevetés volt a reakció.

A gólyalábasok megvadult lovaikat próbálták megfékezni, amelyek néha a tömegbe „vágtáztak”. A hunok kürtjét többen is megfújták, hangot azonban kevesen tudtak kicsiholni a tülökből, amire „Íjászok! Céééél….!” felkiáltás volt a válasz, az íjászok pedig céloztak, a közönség pedig elhúzódott a tüdőkapacitáshiányban szenvedő próbálkozótól, aki így átélhette, milyen lehetett szembenézni őseink nyilaival. (Rejtélyes okból a hunok nyilaival szembenéző emberek élményeiről nem maradt fenn beszámoló) A gyerekek fakardjaikkal igazi csatát vívhattak a menetelő harcosokkal, így lesz miről mesélni az oviban, vagy a suliban.

Zenélni, kiabálni, produkálni!
Bár a fáklyás felvonulás élvezetesebbnek tűnt, mint az előző években – tavaly az eső miatt elmaradt –, azért tökéletesnek még mindig nem nevezhető. Fotósként az egész útvonalon követhettem a közönség reakcióit. Az biztos, hogy ahol zene, dob, vagy bármilyen ritmus volt, ott a hangulat azonnal megugrott, míg a „csendes” csoportoknál – lehettek bármilyen látványosak – leült a buli. Vonulni amúgy is könnyebb valamilyen ütemre, így a szervezők jövőre beállíthatnának még néhány „zajkeltő” társulatot a csendesebb részekre.
Elkelne némi frissítés a felvonulókra is, aki tavaly látta a menetet, az most szinte semmi újdonsággal nem találkozhatott. Sokan hiányolták a zászlóforgatókat is, akik az Index West információi szerint kicsivel több pénzért eladták magukat egy szomszédos megye rendezvényének. Kár.

Vasárnapra elfásultak a felvonulók
A vasárnapi felvonuláson már kevesebb volt a néző, és fásultabbak voltak a felvonulók, de igazából ezt az érzékelhette, aki mind a kettőn ott volt. Pénteken jópár politikai üzeneteket tartalmazó pólókban feszítő fiatal is megjelent a tömegben (a ketősállampolgárságról, az „igazi” miniszterelnökről stb.), és az Árpád-sáv sem hiányzott a repertoárból. Talán nem tudatosult bennük, hogy ez nem az a fórum, ahol erre szükség van. Igazán nem illett a karneváli forgatagba a sokak által viselt és talán poénosnak tartott „Magyar vagyok, nem turista” feliratú felső sem, egyrészt, mert a jelenlévők többsége turista volt ÉS magyar, másrészt mert a helyiek is büszkék rá, ha minél több külföldi turista érkezik a rendezvényre. A politikai érzelmektől túlfűtött fiatalok egyébként egy közeli városban megrendezett többnapos politikai rendezvényről ruccantak át szórakozni. Ennyit a politikáról.

Tiszta egy karnevál volt
Említést érdemel még a narancssárga mellényesek ténykedése. A karnevál helyszínei feltűnően tiszták voltak. Ehhez hozzájárultak a több helyre kihelyezett szemétgyűjtők, valamint a rendszeres „járőrözés” és takarítás. Talán változott az emberek mentalitása is, amíg pl. a Budapest Parádén természetesnek veszik a bulizók, hogy ott dobják el szemetüket, ahol jól esik, addig ugyanez a Savaria Karneválon már bunkóságnak számít. Nagyon helyesen.

A Ferences-kert hiányát biztosan megsínylette volna a Karnevál, így viszont gyakran volt „telt ház”. A hagyományőrzők találkozóján kézbe lehetett fogni, ki lehetett próbálni a fegyvereket, ruhákat. Az olasz barbárok vasárnapra teljesen elvesztették a hangjukat, ami azt bizonyította, hogy tényleg beleadtak apait, anyait.

Az idén már három nyelvű tájékoztató táblák igazították el a turistákat, valamint a szpíkerek is több nyelven köszöntötték a nagyérdeműt a fontosabb rendezvényeken. Az évek során egyre több hiányosságot pótolnak a szervezők, ami jó jel a későbbiekre nézve. A Savaria Karnevál pedig lassan kinövi a várost, ami szintén bíztató.

Aki az idén nem tudott eljönni, az több mint ezer képet tartalmazó összeállításunkból szemezgethet. Aki itt volt, annak is ajánljuk a képeket nosztalgiázni, vagy ismerősöket felkutatni.

Fáklyás felvonulás
Vasárnapi felvonulás
Ferences kert
Utcaképek
Előadások, bemutatók
Karneválozók, jelmezesek
Minden más

A képgalériák még feltöltés alatt!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Savaria Karnevál 2005