A kerámia stúdió tárlatának címe szerényen hősöket ígér, akik káosz-elméletekkel és a posztmodernnel dacolva, alkotó közeget, esztétikát, megformálható lényeget, teljességet és gyúrható értelmet keresnek maguknak. Világot álmodnak, anyag
ból, vízből, fémből és porból, mint a teremtő, ama színjáték legelső felvonásában. Formákat, totemeket, kőzeteket gyúrnak, új életet, színt, gondolatot, erőt remélve. Ilyen formaalkotó, kísérletező munka Meimann Steve kettős tanulmánya, Matheieu Paul Kozmikus szelet megidéző fekete, festett mázas edénye, és az amerikai Olsen Frederick korsói, vagy a japán Akiyama Yo vulkanikus kőzetekre emlékeztető tárgyai.
Az alkotás, a szellem, a forma és esztétika végét sugallja Tornai Endre András Álmodott világ című sorozata: az anyagtáblára rótt képírásokhoz durva, fekete és feh
ér lépésnyomokat társít. Az ősi, természetfölötti erőkben hívő kultúráknak mindig volt egy szellemi erőköre, köldöke, egy mágikus központja, amelyet legtöbbször kövekkel, építményekkel meg is jelöltek. Az amerikai Meettson Steve "Túlélők" című agyagtömbjei amolyan helyüket nem találó, kallódó totemkövek, a kőszerű tömbökre festett mágikus rajzok rejtett, kultúra nélkül maradt üzenetek.
A köldök nélküli világról mesélnek az orosz Tsivin Vladimir totemfigurái is. A kozmikus szelekkel, érdektelenséggel, tartalom-nélküliséggel harcoló hősöket, a művészeket Antal András szellemesen dicsőség-táblákon mutatja be. Az életnagyságú, anyagba rajzolt portrék leginkább felnagyított kosaras-kártyára emlékeztetnek. Ezek a hősök azonban labda helyett ideákat kergetnek, az anyaggal és önmagukkal küzdenek, harcuk csöppet sem szórakoztató, így érdektelen. Antihősök, szélmalomharcosok, önmagukba zártan, kísértetekkel és kísérletekkel viaskodnak. A végeredmény: a tárgyak csak a legritkább esetben lesznek tárgyak, bár megfoghatók, elvileg kirakhatók, mint szobrok gyűjthetők, de gyakorlatilag használhatatlanok. (Kivétel akad, van olyan "hős", akinek a kerámiáról még valamilyen edényféleség jut az ember eszébe.)
A tárlat persze így is izgalmas: tárgya, valódi hőse maga az agyag: anyag, ami dacolva idővel és műanyaggal él, csodája megmaradt, hogy ezer meg egy módon formálható, égethető és mázazható.
Pais
A kiállítás október 29-ig tekinthető meg a Szombathelyi Képtárban.
|
|
|
|
