A szombathelyi Dömötör Tamás filmje olyan, mint a magyar művészfilmek, de legalább helyi filmet nézhettünk a felújított Savariában...
Pedig a magyaros vízzel főzés ezúttal jól is elsülhetett volna, hiszen olyan elismert, fővárosi színészek is beléptek (állítólag pusztán szívességből) a szombathelyi ifjú projektjébe, mint Udvaros Dorottya vagy Mucsi Zoltán. Jordán Tamás a felsorolásban nem szerepelhet, mivel (a bemutatón reklámozta is vastagon eljövendő városi szerepléseit) tiszteletbeli szombathelyi. A Nemzeti Színház meg mégiscsak egy országosan ismert (szeretett-gyűlölt) épület, frankóbb mintha az egész cselekmény pl. a Lófejben játszódna. Pedig az lehetne egy őszinte irány: ŰŰKleist: Pentheszileia c. darabjának valóban újszerű feldolgozása. Mondjuk az összes amazont játszhatták volna ápolatlan férfiak, fejtetőre állítva a klasszikus görög színház elveit. Nem így történt.
Elismerjük, Kleist Pentheszileia című darabjának valóban újszerű a feldolgozása
Akkor vágjunk a közepébe, elejébe vagyis teljesen mindegy. A főszereplő Pető Kata azokban a schnittekben hiteles, amikor az eredeti Kleist-szöveget mondja vissza. Megtanították szépen beszélni, csak a gyakorlat meg a hit hiányzik. Talán a filmben, talán a szakmában. A filmbeli színésznőtársak pedig csak rontanak a helyzeten, nemcsak a képzeletbeli darab képzeletbeli veszekedései miatt. Nehéz kideríteni, hogy a forgatókönyv, a rendezői instrukciók hiánya, vagy a szakmai gyakorlat miatt torkollik mondjuk egy olyan egyszerű és ezerszer bejáratott jelenet is teljes érdektelenségbe mint az amorózó színész és a szerelmes büfésnő odacsippentett duettje. Esetleg, a bulímiás rohamát kóser pálinkával nyugtató főszereplőnő idétlen jelenléte okozza az egészet?
A Dán rendező figurája viszont a helyén van
Bájos akcentjével, gondolkodásmódjával a nyugodt, bejáratott kapitalizmus méltó képviselője, aki a munkájának él, mert azt csinálja amit szeret. Az egyik hídépítő munkást alakítja Mucsi Hacsek Zoltán, akit ezúttal a szintén szombathelyi Endrődy Krisztiánnal állítottak bameganyázó párosba, mintha reklámként szakítaná meg a filmet valamelyik kereskedelmi csatornán. Hangosabb, összeszedettebb, az unalomig ismerjük, de hatással van ránk. Udvaros meg próbálja menteni a helyzetet hangsúlyozással, mimikával, szinészi játékkal, profizmussal. Szerintem azóta is magyarázni kell neki, mi a lényeges különbség a dogma meg az amatőrizmus között. Máig nem érti...
A hitchcocki szerep a film produceréé, Pavelkovits Lászlóé
Üdítő, amolyan hitchcocki szerep jut a film producerének, a Szombathelyen képviselősködő Pavelkovits Lászlónak. A történet végén felbukkanó rendőrt alakítja, jelvénykicsapással, Poirot megszégyenítő felemás mosollyal. Egy Rejtő-darabban zsánerszerepet kapna. Csiszolatlan gyémánt.
Dömötör egyébként - nemcsak a dialógok terén - kiváló szombathelyi fiókszervezete lehetne Fliegauf Benedeknek. Rendkívüli mélylelkizés melegágyában építi fel a mondanivalóját, hogy aztán azoknak nyomokban se legyen valóságtartalma, vagy legalábbis kevésbé mint sportszeletben a mogyorónak. Amikor meg könnyed próbál lenni, belefut a magyar tiniket bemutató forgatókönyvek zsákutcájába, miszerint a fiataloknak nincs egy épkézláb gondolatuk magukról, a világról, eleve depressziósak, agyuk üres, csak egyéb testnyílásuk van tele, az áttöltést pedig igenis be kell mutatni a vásznon. A figurák magánéletéről csak olyan közhelyeket tudunk meg, hogy olyan nincs nekik, vagy legalábbis zilált. (Magas labda lecsapása lenne a hatalmas hagymát a hóna alatt cipelő, almával a szájában hazaérkező színésznő jelenetét szexista felhangokkal kielemezni.)
A film azonban bátran ajánlható megtekintésre, ha mondjuk pl. az összes dogmafilmet, vagy az összes Udvaros-filmet látni akarjuk. Vagy az összes szombathelyi kötődésűt. Egyébként gasztropuccs. (A Premiert közel húsz alkalommal játssza majd márciusban a Savaria mozi.)
| Dömötör Tamás Premier című filmje az idei Magyar Filmszemle nagyjátékfilmjei között szerepelt. A filmet nemrégiben Dániában hivatalosan is beválasztották a dogma filmek közé. Egyébként fantasztikusan alacsony költségvetésből, alig kétmillió forintból készült. A szüzsé: épül az Új Nemzeti Színház, a bemutató előadásra egy híres dán rendezőt szerződtet az igazgató. A színészek próbálnak, a traktor és az építőmunkások dolgoznak a majdnem kész épületen. Látszólag minden sínen van, sajnos a vonat is, a színház melletti híd iparvágányán.
Készítők:
rendező/director: Dömötör Tamás, mű/b: Dömötör Tamás: Premier, f/sc: Dömötör Tamás, dr/dr: Pető Kata, o/ph: Berän Dániel, Berekméri András, v/ed: Lenkey Richárd, h/sd: Pálinkás László, j/cost: Dömötör Tamás, gy/p.m.: Endrődy Krisztián, p/p: Pavelkovits László, sze/cast: Pető Kata, Filip Moroz, Szantner Anna, Udvaros Dorottya, Vasvári Emese, Pál András, Kovács Kíra, Kovács Zsolt, Anger Zsolt, Jordán Tamás, Mucsi Zoltán, Endrődy Krisztián, Péter Kata, Bajomi Nagy György, gyártó/p.c.: Dropout Film Kft., támogató/supported by: Budapestért Alapítvány, 2005, színes/colour, 88 perc/mins, video
A Dogma 95 mozgalom hivatalos honlapja: http://www.dogme95.dk/
A csoport által kidolgozott szabályrendszer
- Esküszöm, hogy betartom a Dogma95 alábbi, jóváhagyott szabályait:
- A felvételeket a valódi helyszíneken kell készíteni. Kellékek nem használhatóak.(Ha valamilyen kellékre szükség van, olyan helyszínt kell választani, ahol a kellék megtalálható)
- Hang nem rögzíthető a képtől függetlenül, és fordítva. (Zene csak akkor használható, ha a forgatás helyszínén tényleg van zene)
- Kézikamerát kell használni. Minden ebből adódó mozgás engedélyezett. (A történetnek nem ott kell játszódnia, ahol a kamera van; a kamerának kell ott lennie, ahol a történet játszódik)
- A filmnek színesnek kell lennie. Speciális világítás nem használható. (Ha túl kevés lenne a fény, akkor a jelenetet ki kell vágni; esetleg egy kamerára rögzített lámpa használható)
- Optikai trükkök és szűrők használata tilos.
- A film nem tartalmazhat felszínes, sekélyes cselekményt. (Gyilkosság, fegyverek, stb. nem szerepelhetnek)
- A cselekménytől sem időben, sem térben nem lehet eltávolodni. (A filmnek itt és most kell játszódnia)
- A műfaji film nem elfogadható.
- 35 mm-es filmre kell forgatni az anyagot.
- A rendező nevét nem lehet feltüntetni.
Továbbá, mint rendező, esküszöm, hogy megszabadulok személyes ízlésemtől! Többé már nem vagyok művész. Esküszöm, hogy tartózkodom attól, hogy művet alkossak, mivel a pillanatnyit többre értékelem az egésznél. Elsődleges célom, hogy mind a karakterekből, mind a beállításokból az igazságot hozzam felszínre. Esküszöm, hogy erre fogok törekedni minden lehetséges eszközzel, akár a jó ízlés vagy esztétikai szemlélet árán is. Ezzel megteszem a Tisztaság fogadalmát.
Koppenhága, 1995. március 13. hétfő
Lars von Trier
Thomas Vinterberg
A Wikipedia internetes lexikon vonatkozó cikkelye: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dogma_filmek&redirect=no |
Gratulálunk, ma már 10 cikket elolvastál a Nyugaton!
Szeretsz képben lenni azzal, hogy mi történik a világban, mi pedig a Nyugatnál éppen azért dolgozunk, hogy segitsünk téged a tájékozódásban. Köszönjük, ha pénzzel is támogatod a működésünket, a mai médiaviszonyok között csak így tudjuk fenntartani ezt az ingyenes újságot.
