Kedden elfogadta az EU tövényalkotó szerve azt a jogszabálycsomagot, aminek értelmében kevesebb mint két év múlva megszűnnek a roamingdíjak az Európai Unióban. A roamingdíjak két fázisban tűnnek el: 2016. április 30-ától egy perc beszélgetés és egy megabyte adatforgalom után legfeljebb öt centet számolhatnak majd fel a szolgáltatók, SMS-enként pedig legfeljebb két cent lehet a roamingdíj. Ezek a díjak pedig 2017. június 15-én végleg eltűnnek.
Az új szabályok annyi kibúvót adnak a szolgáltatóknak, hogy ha bizonyítani tudják, hogy a roamingdíjak megszűnésével kapcsolatos költségeket nem tudják fedezni, és emiatt kénytelenek lennének a belföldi tarifákat emelni, akkor a hírközlési hatóság a kivételes körülményekre tekintettel engedélyezhet minimális felárat a költségek fedezésére, de a hatóság ezt akár el is utasíthatja.
Nem blokkolod a Vibert, haver! Vagy mégis?
A szabályozáscsomagban meghatározták a netsemlegesség szabályait is. Ezek célja, hogy az internetszolgáltatók ne tehessenek különbséget a különféle szolgáltatások között, ne blokkolhassanak vagy lassíthassanak bizonyos tartalmakat, appokat, szolgáltatásokat attól függően, hogy ki a feladó és a fogadó fél.
A netsemlegesség előírásaitól csak bírósági határozat, törvényi felhatalmazás, illetve a hálózat túlterhelése vagy hackertámadás esetén lehet majd eltérni.
Ha mégis be kell avatkozni az adatforgalomba, akkor a lépéseknek átláthatónak, megkülönböztetés-mentesnek és arányosnak kell lenniük, és nem tarthatnak a szükségesnél tovább
- tudatta az EP.De van itt egy kis gond, de nem is kis gond
A kritikusok szerint a kivételezés lehetőségei túlságosan tágan lettek megszabva, és vannak kiskapuk, amiken át igenis beletrollkodhatnak a szolgáltatók ebbe az - elvileg - internetes esélyegyenlőséget szavatoló rendeletbe.
A rendelet például lehetővé teszi az adatforgalom adattípusok szerinti esetleges lassítását, például videohívásra mondjuk nagyobb sávszélet adnak, mint e-mail továbbításra. De akár az egyik ilyen kiskapu révén korlátozhatják a torrentezést, vagy akár a Viber használatát is. Sőt, egyesek szerint az is hamar realitássá válhat, hogy bizonyos nagyvállalatok, akik eleget tudnak fizetni a szolgáltatóknak, több szuflát kapnak az információs világsztrádán, míg a kisebb feltörekvő szolgáltatások elvérezhetnek a gyorsasági versenyben, mert nincs annyi pénzük.
Bónusz: ma már a legtöbb komoly netes cég titkosítást használ - vagyis nem mindig láthatnak bele a szolgáltatók a továbbított tartalmakba, amiért szintén úgy dönthetnek, hogy lassítanak rajtuk egy kicsit. Ennek a hozományát nem nehéz megtippelni: a cégek akár fel is adhatják a titkosítást. Ez meg biztonsági szempontból nem lenne feltétlenül túl jó.
Szóval, nincs minden rendben. És ezen az sem segít, hogy az új szabályok kimondják azt is, hogy az internetszolgáltatóknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket a hirdetésben szereplővel szembeni tényleges sávszélességről, és ha ahhoz képest később jelentős eltérés tapasztalható, akkor a felhasználó kompenzációra jogosult. Mert ettől még kicsit tényleg bajban van most az internet demokratikus jellege - az előbb említettek miatt.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
