„Kénytelenek leszünk más eszközökhöz nyúlni” – Komoly vita alakult ki az oktatási bizottság ülésén

„Nincs végleges döntés”
Kisebb zavarral kezdődött az ülés, Czeglédy Csaba alpolgármester ugyanis ugyanebben az időpontban tartott sajtótájékoztatót, nélküle viszont nem akarták napirendre tűzni az ügyet. Az alpolgármester aztán fél óra késéssel megérkezett, és azonnal megismételte a közgyűlés elhangzott érveit az oktatási reform szükségességéről. Most viszont rövidebben fogalmazott: „Óvodát nem kell, iskolát kell, középiskolát nem lehet bezárni”.

Részletekről is szólt, a bezárás az Eötvös és a Szentkirályi iskolákat fenyegeti, viszont lehetőség van arra, hogy akár „egész osztályok is együtt maradjanak”. Az utazási költségeket a város fedezi majd, a táplánszentkereszti iskola ugyanakkor jelezte, hogy szívesen befogadja a Szentkirályi iskola tanulóit. „Nincs végleges döntés, az a februári közgyűlésen születik meg” – mondta Czeglédy.

Mi is az az intézményreform?
Az egyik külső bizottsági tag szerint valóban nagy falat az átszervezés, így azt „csak részletekben lehet elnyomni”. Hiányolta az előkészítő munkát, és megfogalmazta, hogy az elmúlt években elkészített szakmai anyagok mára érvényüket veszítették, hiszen „akkor más volt a helyzet”.

A politika persze a szakbizottság ülésén is megjelent, Sági József képviselő (Fidesz) szerint a kialakult helyzetért az elmúlt évek „felelőtlen gazdálkodása” a felelős, az „intézményreform nem a bezárásokat jelenti”. Több kérdést is megfogalmazott, például a hatástanulmányok, szociológiai vizsgálatok eredményei iránt érdeklődött, és megkérdezte, „az alpolgármester szerint mit jelent az intézményreform?”

Czeglédy Csaba szerint a reform többek között azt jelenti, hogy „a tervezett szigorításokkal nem pénzt akarunk kiszivattyúzni a rendszerből, a megtakarítást vissza fogjuk forgatni a fejlesztésekre”. Reform az is, hogy „a 2008-2009-es tanévtől a gyerekek számára alanyi jogon biztosítjuk az angol nyelv tanulásának lehetőségét”. Aztán: „cél a működési hiány csökkentése, például a nem szombathelyi szülőknek valószínűleg térítést kell fizetniük a rendszer használatáért”.

Megtudtuk, hogy „a barátságtalan lépéseket gyorsan kell megtenni”, és azt is, hogy „ez politikai döntés lesz, nem fogunk senki másra hivatkozni”. És, persze, „2010-ben az állampolgárok elmondhatják majd a véleményüket a szavazóurnáknál”, de „addig a koalíció felelőssége a város vezetése”.

„Fordított helyzetben nem ez az anyag lenne előttünk”
Az alpolgármester szerint a két iskolát azért választották ki, mert itt a legalacsonyabb a gyermeklétszám, és „a következő években sem lesz több tanuló”.
„Fordított helyzetben nem ez az anyag lenne előttünk” – jelentette ki Rettegi Attila (Fidesz), a bizottság elnöke, „nekünk vannak alternatív elképzeléseink” – tette hozzá. „Kik azok a szakemberek, akik összeállították az anyagot?” – kérdezte.

Czeglédy Csaba elmondta, az oktatási osztály munkatársairól van szó. „Ők mióta szakemberek?” – hangzott egy közbeszólás. Czeglédy megismételte, „politikai döntés fog születni”. „És politikai válasz” – így egy másik közbeszóló. „Oké, de nem akarunk senki háta mögé bújni” – így az alpolgármester. „Ha a legszigorúbb döntés születik, akkor a szülők fogják eldönteni, melyik iskolába járjon gyermekük” – mondta.

„Merész elképzelés”
A szombathelyi pedagógusok szakmai képviseletének képviselője egy 18 oldalas anyagot ismertetett, amelyet a képviselet három munkacsoportja állított össze.
Az óvoda munkacsoport szeretné, ha az óvodai rendszert nem szerveznék át, ha mégis, akkor megtarthassák saját nevelési programjaikat.

Az általános iskolai munkacsoport szerint „merész elképzelés” a tervezet, és „nem szerencsés az időpont”. Ők is hiányolták a hatástanulmányokat és azt, hogy nem tartalmazza a költségvetési részösszegeket az anyag. És ők is nagyon sok kérdést fogalmaztak meg: Mi lesz a munkanélkülivé váló pedagógusokkal? Jelentkeznek-e egyéb megtakarítások? Mi lesz az iskolák hagyományaival, specializációival, az eltérő tantervekkel? Támogatják-e a gyerekek beilleszkedését a másik iskolába?

A középiskolás munkacsoport röviden fogalmazott, hiszen a középfokú intézményeket csak két-három év múlva érinti a reform. Ők a jövőkép megfogalmazását hiányolták.
A kollégiumi munkacsoport látja a változtatások szükségét, de hiányolták a szakmai, pedagógiai szempontok megjelenését.

„Nem kell szavazni az anyagról”
Czeglédy Csaba elmondta, az iskolák bezárását akár több lépcsöben, több év alatt is végre lehet hajtani. Hozzátette, az igazgatói értekezleten felmerült az óvoda-általános iskola, illetve az általános iskola-középiskola integráció ötlete is. Kijelentette, „a bizottságnak nem kell szavaznia az anyagról, javaslatokat várunk”.

A munkacsoportok vezetői szóban is kiegészítették az általuk készített anyagban foglaltakat. Az óvodák ügyében elhangzott, az 1993 óta folyamatosan zajló átszervezések, racionalizálások ismeretében „gusztustalan a hálózat szétzilálása”. „Az integráció során felszabaduló összegeket az óvodára költsék, az intézmények pedig tarthassák meg saját programjaikat, saját nevüket” – mondta a munkacsoport vezetője.

„Nincs egységes vélemény”
„Egységes vélemény nincs és nem is lehet” – jelentette ki az általános iskolai szekció vezetője, aki elmondta: „a munkacsoportban nem vetődött fel az óvoda-iskola integráció”. Úgy vélte, „küzdeni kell azért, hogy szombathelyi gyereket ne engedjenek vidékre, és az agglomerációból hozzanak a városba gyerekeket”. A sajtó is megkapta a magáét, „korrekt tájékoztatást kérünk, tényeket közöljenek és ne próbálják befolyásolni a közvéleményt úgy, hogy az valamelyik iskola rovására menjen”.

A középiskolai munkaközösség vezetője szerint az általános iskola-középiskola integrációja sem került szóba. Kijelentette, a tervezett városi kollégium helyett inkább a kollégiumok középiskolához csatolása lenne célszerű, „mivel az EU nem ismeri el oktatási intézménynek a kollégiumot”, így bővülnének a pályázati lehetőségek.

„Komoly problémák merülnek fel”
Hauzer Philip, a roma kisebbségi önkormányzat elnöke hangsúlyozta, az Eötvös iskola tanulóinak 50-60 százaléka roma, akik „nehezebb felfogásúak, többet kell velük foglalkozni”. „Ha az iskola megszűnik, komoly problémák merülnek fel” – mondta.

Rettegi Attila pedagógusként igazította ki a Hauzer Philip által elmondottakat: „Nem nehezebb felfogásúak, más kultúrából, más családi háttérrel jöttek, más gondoskodást igényelnek”.
Sági József szerint megfontolandó, hogy a kistelepülési iskolákhoz hasonlóan a két, megszüntetésre kijelölt iskolában maradjon meg az alsó tagozat.
Czeglédy Csaba felkérte a hivatal munkatársait, hogy az elhangzott javaslatokat építsék be az anyagba.

Az oktatási osztály tisztviselője is szót kért. Kijelentette, nem gondolták, hogy az anyag elsőre tökéletes lesz, számítottak a módosító javaslatokra. Hozzátette, 8 év alatt 1200-zal csökkent a város általános iskolásainak száma, ami „másfél Paragvári iskolának felel meg”. Valóban kevés a reform okozta megtakarítás, de a nagyobb takarékossághoz „drasztikusabb lépésekre lenne szükség”.

„Ha kell, megtesszük a szükséges jogi lépéseket”
Kiskos Péter ügyvéd, a város két világháború közti polgármesterének leszármazottja kijelentette, megnyugtatták az alpolgármester szavai. „Kiderült, hogy politikai döntésre készülnek, nincs alternatíva, nincs megalapozott szakértői vélemény” – mondta. Úgy vélte, az Eötvös iskola ügyében elsőként a kisebbségi jogokat megvizsgálni, mivel az iskolába „sok problémás gyerek jár, akik között bőven vannak nem romák is”.

Méltatta az intézményben folyó szakmai munkát, amely a problémákkal küzdő gyerekek nevelését és oktatását „magas szinten végzi”. Hozzátette, a nagyobb iskolákból is küldenek ide tanulókat, mert az itt folyó tevékenység kedvező hatással van fejlődésükre. „Én is ide jártam, romák között nőttem fel, és voltak olyan zsidó vallású társaim is, akikből később elismert emberek lettek” – jelentette ki, ezért véleménye szerint az önkormányzat „romaellenes és antiszemita politikát folytat”.

A felzárkózás esélye?
„Ha kell, megtesszük a szükséges jogi lépéseket, elmegyünk akár a polgári elégedetlenségig is” – mondta. Úgy vélte, gazdasági szempontok nem indokolják az iskola bezárását, működtetése nem kerül sokba, az épület pedig nem igazán értékes. „Felmerül a kérdés, kinek van szüksége az ingatlanra?” – tette fel a kérdést. „Aki az iskolát meg akarja szüntetni, az a felzárkózás esélyét szünteti meg” – jelentette ki.

A hozzászólás után Czeglédy Csaba javaslatára Rettegi Attila bizottsági elnök kérte, csak a iskolák vezetői szólaljanak fel, és fogják rövidre mondandójukat.

Érdemi dolog azonban már nem történt a több mint három órás vita végén.