Ismét botrányszag szivárog a Markusovszky kórház tájékáról, pedig szinte még alig oszlott el az előző, közbeszerzések kapcsán gyanús eset bukéja. Két hete tudta csak meg a városvezetés, hogy az intézmény még szeptemberben belevágott egy olyan pályázatba október 20-ig kellett beadniuk , amikor már tudni lehetett, hogy a minisztérium átszervezi a kórházszisztémát.
A pályázat drasztikus aktívágyszám-csökkentésről szólt, mit több: országosan is a legnagyobbal, mert míg az egészségügyi intézmények nagy átlagban ötven ággyal kevesebben gondolkodnak, addig a Markusovszky kórház élből nekifutott a 138, a szentgotthárdi kórházzal együtt számolva 155 ágyas leépítésnek mondta el Czeglédy Csaba alpolgármester a sajtó színe előtt.
Értetlenséggel állnak Lakner döntései előtt
Rendkívül nehéz helyzetbe hozták ezzel a városvezetést: a minisztérium eredeti, létszámarányos bázisszáma 1038 volt, a kórház vezetőségének őszi beadványa azonban már 900-at említett, így a kormányzat mégiscsak ezt vette alapul így ennél momentán csak kevesebbel számolhat Szombathely. Aztán újabb csavar került a történetbe, amikor Lakner László kórházigazgató egy hétre rá már csak 867 ágyat tartott szükségesnek. Czeglédyék nem értik, hogyan cserélődhet ki csak így pikk-pakk a két szám, ugyanarra hivatkozva: hogy a Markusovszky kórház ennyivel is biztosítani tudja működését.
A számmisztika ezen sorok írójának sosem volt erőssége, ezért inkább csak az elhangzottakra hagyatkozik: azok szerint pedig egyértelműen látható a szándék, hogy a Markusovszky kórház szeretné megtartani kórházpozíciójában a körmendi, illetve a sárvári-celli (együtt emlegetett) intézményeket is. Ha ugyanis az említett 867-hez kétszer hozzáadjuk azt a 80-at, ami a törvény értelmében a kórház státusz megtartásához szükségeltetik, éppen beletrafálunk az eredeti bázisszámba.
Nem Szombathely asszisztálásával, hanem tudta nélkül történik minden
Az alpolgármester azonban egy dolgot nem szeretne: hogy a szombathelyi betegek kárára legyenek a megye más lakosai ellátva, csak azért, mert nem akarjuk őket a megyén kívül vinni orvosi ellátásra. Ha ugyanis a Vas megyei kiemelt kórház, a Markusovszky ennyi ágytól megszabadul, az ugyan elősegíti a másik két kórház életben maradását, de nagyon könnyen hátrányt róhat a szombathelyi betegekre.
Most Hankó-Faragó Miklós azon dolgozik, hogy a nem fenntartó megyei jogú városoknak is lehessen szavazati joga a regionális egészségügyi tanácsokban, mert akkor már biztosan nem lenne konszenzus fogalmaz Czeglédy arra utalva, hogy Szombathely jelenleg nem szólhat bele a tanács munkájába, mert a kórház a megye fennhatósága alá tartozik. Bár már így is késő lehet a bánat: ha a szombathelyi képviselő módosító javaslata átmegy, akkor is csak a miniszter döntésében bízhatunk már. Arra pedig, hogy Győr-Moson-Sopron, vagy Zala megye szíve csak úgy magától puhulna meg, s ajánlanának fel néhány fekvőhelyet, vajmi kevés esély látszik.
Nem látunk tisztán, hiszen sem a Markusovszky kórház által küldött anyagokból nem derülnek ki a szakmai indokok, sem egyeztetésre nem került sor mondja Farkas György, az egészségügyi bizottság tagja. Ahhoz viszont tartják magukat, hogy minimum 900 ágyra van szüksége a kórháznak, elsősorban a sürgősségi és traumatológiai ellátás biztosítása érdekében.
December 20-án szavazzák meg a törvényt addig valaminek történnie kellene. Czeglédy Csaba pedig bízik benne, hogy azok a híresztelések, hogy a kórházigazgató decemberben 4 millió, a gazdasági vezető pedig 3 millió forintos jutalmat fog kapni, és esetleg a 138 millió forintos leépítésből kerülne kifizetésre mindez, csak kósza pletyka. És a történet itt még kétségkívül nem ér véget.
