Anyagi és erkölcsi elégtétel
Az országgyűlés december közepén fogadta el az ún. büntetőügyekben
alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvényt, amelynek mintájául az
Európa szerencsésebb vidékein fekvő országok gyakorlata szolgált. A parlament ezzel
tulajdonképpen uniós kötelezettségünknek tett eleget, egyúttal viszont új jogintézményt
vezetett be hazánkban.
Mi is az a közvetítői eljárás? Régóta ismert már a peren kívüli megegyezés lehetősége Magyarországon is, ezt azonban a Polgári Törvénykönyv (PTK) fogalmazza meg. Hasonló eljárásra a Büntető Törvénykönyv (BTK) eddig nem adott lehetőséget.
Az eljárás lényege a következő: a bűncselekmény elkövetője és sértettje egy közvetítő (mediátor) segítségével megegyezik a kártérítés módjáról, mértékéről. A megállapodást közokiratba foglalják, ezt követően a sértett kára megtérül, és erkölcsi elégtételt is kap. Az elkövető pedig - a bűncselekmény súlyától függően - részben, vagy akár teljes mértékben megúszhatja a felelősségrevonást.
Kötelező az önkéntesség
Az eljárás alkalmazható a személy- és vagyonelleni, valamint közlekedési bűncselekményekre,
persze, a törvény rendkívül sok feltételt tartalmaz, így például a felső határt
az öt évig terjedő szabadságvesztés büntetési tételhatárnál húzza meg. Ennél súlyosabb
bűncselekménynél nincs lehetőség a módszer alkalmazására.
További feltétel, hogy kötelező az önkéntesség, de az eljárást a két félen kívül
az ügyészség és a bíróság is kezdeményezheti.
Dr. Spitz János, a Vas Megyei Bíróság kollégiumvezetője szerint viszont több tisztázatlan
része is van a törvénynek. A jogszabály például nem tér ki a családon belül elkövetett
bűncselekményekre, az eljárás egyúttal lehetőséget nyújthat a büntetőeljárás késleltetésére
is. Felmerül az alkotmányos alapelvekkel való ütközés kérdése, és az is, hogy nem
sérül-e a jogbiztonság elve és az ártatlanság vélelme.
A szakemberek szerint azonban a módszernek több az előnye, mint a lehetséges hátránya. Ha az állam számára nyújtott előnyöket nézzük, akkor várható, hogy gyorsulnak a büntetőeljárások, hatékonyabb lesz a bűnüldözés, csökken a börtönök leterheltsége, ezzel költségmegtakarítás érhető el.
A társadalmi előnyök inkább elviekben fogalmazhatóak meg. Ilyen például az, hogy az elkövető szembesül tette következményeivel, ideális esetben ez visszatartja a további törvénysértéstől. A bocsánatkérés megkönnyíti számára a korábbi környezetébe való visszatérést, a szabadságvesztés büntetésének elmaradása pedig ahhoz vezet, hogy "nem kell kijárnia a börtöniskolát". Tény ugyanis, hogy a börtön a leghatásosabb bűnözőképző intézmény.
Egy mediátor a megyében
A közvetítői eljárás bonyolítása a megyei igazságügyi hivatalok
feladata. Dr. Krecskó Erika, a Vas megyei hivatal igazgatója elmondta, jelenleg egy képzett
mediátruk van, most folyik még egy fő képzése. A megyében még nem került sor ilyen
ügyre, de ennek az az oka, hogy az ügyészségnek és a bíróságnak kell mérlegelnie
az eljárás várható sikerét.
Az igazgató szerint az idén országos szinten 500-600 eljárás várható, ez a szám azonban két év alatt akár 8-10 ezerre is nőhet. Ehhez pedig további mediátorokra lesz szükség.
