Kőszeg Ferenc a 70-es és 80-as évek demokratikus ellenzékének meghatározó alakja, az SZDSZ alapító tagja volt. Munkatársként, majd főszerkesztőként dolgozott a Beszélő című egykori szamizdatnál, 1989-től tagja, majd 1994-től elnöke a Magyar Helsinki Bizottságnak. Közben 1990-től 1998-ig a szabad demokraták parlamenti képviselője, visszavonulását tavaly ősszel jelentette be.
Kőszeg Ferenc a szombathelyi SZDSZ-szervezet Liberális Esték sorozatának volt a vendége péntek este.
Szombathelyi élmények
Az egyik söröző emeleti különtermében mintegy húszan vettek részt a beszélgetésen, köztük néhány meglepően fiatal érdeklődő is.
Kőszeg Ferenc szombathelyi élményeivel kezdte, 1989-ben, az SZDSZ rendezvényén közel négyszázan vettek részt, több mint százan be is léptek a pártba. Aztán 1990-ben Vas megyében csak liberális országgyűlési képviselőket választottak meg, az SZDSZ a nyugati országrészben érte el legnagyobb sikereit. El is terjedt az a nézet, hogy a Nyugat az ország felvilágosultabb, haladóbb része, ami ellen, persze maga Antall József MDF-es miniszterelnök is tiltakozott. Az viszont bizonyítható, hogy a Nyugat-Dunántúl fogékonyabb volt a nyugatias életformára, a parlamenti demokráciára, a piacgazdaságra.
Mi is az a Helsinki Bizottság?
Kőszeg Ferenc a nosztalgikus bevezető után a Helsinki Bizottságot próbálta elhelyezni a fejekben, főként a fiatalok kedvéért.
Tehát. 1975-ben minden európai és észak-amerikai ország aláírta a Helsinki Egyezményt, amely deklarálta az emberi jogokat. A szovjet diplomácia persze a maga sikerének tudta be, szerintük ugyanis ezzel a nyugati országok is elismerték a két világrend létezését.
Az akkori szovjet ellenzékiek azonban úgy vélték, az aláírással a nagy vörös bálna bekapta a csalit, az egyezmény ugyanis több olyan pontot tartalmazott, amelyeknek az akkori szocialista országokban nem volt esélyük az érvényesülésre. Például a lelkiismereti és vallásszabadság, az információk szabad áramlása, az egyéni és csoportos véleménynyilvánítási jog.
Moszkvában is megalakult a Helsinki csoport, amelynek tagjai megpróbáltak élni a fenti jogokkal, amelynek következménye több éves kényszermunka, száműzetés lett. Azonban új és új csoportok alakultak, tevékenységük egyre inkább nemzetközi üggyé vált.
Az akkori helyzetre példa, hogy amikor Demszky Gábort 1983-ban letartóztatták és megverték, még ugyanazon a napon a washingtoni Fehér Házban a Nemzetbiztonsági Hivatal foglalkozott az üggyel.
Egyik kutya, a másik eb
Magyarországon 1989-ben, az egyesülési törvény elfogadása után alakult meg a Helsinki Bizottság, 1994-ig azonban gyakorlatilag nem működött. Amíg az 1989-ben és 90-ben működő Ellenzéki Kerekasztal (amelynek többek között tagja volt az MDF, a Fidesz, az FKgP, a KDNP és az SZDSZ is) tárgyalásain mindenki egyetértett az alapvető emberi jogok érvényesítésével, a 90-ben megalakult kormány több jogsértést is elkövetett.
A bizottság várakozásai ellenére az 1994-es kormányváltás után is folytatódtak a jogsértések, ekkor azonban már lehetőséget kaptak az azok elleni fellépésre. Meglátogathatták a börtönöket, beszélhettek az elítéltekkel, tapasztalataikat nyilvánosságra is hozták. Súlyos jogsértésekre derült fény, főleg a hazánkba érkező menekültek esetében.
A lehetőség a Fidesz 98-as kormányra kerülése után sem szűnt meg, a bizottság kiderítette, hogy az ún. menekültszállásokon több ezer embert tartottak fogva jogellenesen, iszonyatos körülmények között.
Rendőri túlkapások
Kőszeg Ferenc szerint a gyülekezési jog gyakorlását nem szabad korlátozni, de az engedély nélküli tüntetések, és az erőszakos cselekedetek ellen a rendőrségnek fel kell lépnie. Viszont a rendőrök sem léphetik át a jogszabályi kereteket, elfogadhatatlan például, ha egy megbilincselt embert megvernek, megrugdalnak.
A rendőri túlkapások okai abban keresendők, hogy azoknak nincs következményük. A korábbi időszakok tapasztalatai alapján az egyéb események során bántalmazottak töredéke tesz csak feljelentést, amelyek egyharmadát kapásból visszautasítja az ügyészség, a többi eset 80 százalékánál pedig megszüntetik a nyomozást. A csekély számú elmarasztalásnál pedig pénzbírságot vagy felfüggesztett szabadságvesztést alkalmaz a bíróság a rendőrök ellen, azzal, hogy mentesülnek a büntetett előélet következményei alól, az ítélet után akár azonnal szolgálatba léphetnek.
Az őszi események
Kőszeg Ferenc úgy ítélte meg, hogy az őszi eseményeknél jellemző volt a jobboldalra, hogy míg korábban nem volt fogékony a jogvédők kifogásaira, azonnal a saját, politikai ügyének kezdte érezni a tüntetők jogait.
A Helsinki Bizottság állásfoglalása szerint egyébként az MTV ostrománál a vezetők cserbenhagyták a rendőröket. Sajnálatos, hogy Gergényi Péter nyugdíjkérelme ellen több politikus, köztük szabad demokraták is felszólaltak, a budapesti főkapitánynak le kellett volna mondania. Hivatalban maradása nehezíti a vizsgálatot.
Az október 23-i események alatt pedig a szeptember 18-i kudarcért akartak elégtételt venni a rendőrök, így több jogsértés is történt.
Kőszeg Ferenc elmondta, hogy amikor a bizottság kifogásolta a tévéostromban való részvétellel gyanúsítottak előzetes letartóztatását, azonnal népszerűek lettek a jobboldalon. Viszont, amikor október 24-én kijelentették, hogy a rendőrök kötelessége a nem engedélyezett tüntetés feloszlatása, hazaárulókká váltak.
Az utca eszköze
Miközben szeptemberben gyorsított eljárással ítéltek el embereket, a tévészékház ostromában résztvevők közül sokakat nem fogtak el. Pedig a tévékamerák több, azonosításra alkalmas felvételt készítettek, de azóta sem történt előrelépés az ügyben.
A tévés felvételekről az is kiderül, hogy hamis a jobboldal azon állítása, hogy október 23-án békés tüntetőkre támadtak a rendőrök. A bizonyíték láttán persze úgy reagáltak, hogy a zavargásokat a beépített provokátorok okozták.
Kőszeg Ferenc szerint viszont az öszödi beszéd is felvet kérdéseket, Gyurcsány Ferenc morális szembenézése ugyanis elmaradt. Igaz, hogy az ellenzék kampánycélokra használta a beszédet, de attól a probléma még megmaradt.
Sajnálatosnak nevezte, hogy a társadalomban erős a szembenállás: nem csak a kormánnyal, hanem a rendszerrel szemben is. Az önkormányzati választásokra megfordult a közhangulat, erős tömegtámogatottsága van a Fidesz azon szándékának, hogy az utca eszközével kell megdönteni a kormányt. Erre nem tudom a választ jelentette ki az ismert jogvédő.
Kísérleti módszer
Kőszeg Ferenc elmesélte, hogy két nappal a kordondöntés előtt, azaz szerdán a Helsinki Bizottság állást foglalt abban, hogy a kordon nem tartható fenn a Kossuth téren. Az állásfoglaláshoz kísérleti módszert használtak, két munkatársuk megpróbált átmenni a téren. A rendőröknek elmondták, hogy nem a Parlamentbe akarnak bejutni, egyszerűen le akarják rövidíteni az útjukat. A válasz: nem lehet, a tér műveleti terület. Kérték a rendőrök azonosító jelét, hát, az nincs, különben is húzzanak el innen. Bemutatkozásuk után a rendőrök visszakoztak, mint mondták, amit tettek, nem intézkedés, csak útbaigazítás volt.
Nos, a rendőrség valóban lezárhat területeket, de csak ideiglenesen, a rendőrségi törvény pedig nem ismeri a műveleti terület fogalmát. Az egy honvédségi kategória. A Parlament védelme pedig a Köztársasági Őrezred feladata, amely az Országos Rendőr-főkapitánysághoz tartozik, így nem tartozik a BRFK és Gergényi alá. Itt az ideje, hogy Gergényi távozzon.
Ettől függetlenül a Fidesz kordonbontása jogsértő és megengedhetetlen volt, éppúgy, mint a kordon fenntartása. Egy jogsértésre nem lehet újabb jogsértéssel válaszolni. Ráadásul a tett nem minősül polgári engedetlenségnek sem, mivel a Fidesz meg sem próbált élni a jogi eszközökkel.
Lincshelyzet?
Kőszeg Ferenc egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a rendőrök valószínűleg a meglepően gyorsan megjelent tüntetők miatt nem léptek fel a képviselők ellen, ami egyébként kötelességük lett volna, a mentelmi jog ugyanis erre az esetre nem vonatkozik. A kialakult helyzet miatt azonban könnyen lincshangulat alakult volna ki, amelynek beláthatatlan következményei lettek volna.
Kőszeg Ferenc egyébként úgy látja, az utcai események fő oka, hogy Orbán Viktor 2002 óta nem viseli el, hogy elveszítette a választásokat. A Fidesz mindenkin fogást keres, hibás az az illúzió, hogy Gyurcsány Ferenc lemondása megoldaná a helyzetet. Akkor ugyanis az utódját kezdenék ki, tulajdonképpen lehetetlenné akarják tenni, hogy az MSZP végigcsinálja a ciklust.
A béka és a mocsár
A kormány reformlépéseivel kapcsolatban Kőszeg Ferenc elmondta, az egyik legfőbb gond, hogy rossz azok kommunikálása. Miközben egyértelmű, hogy a lépések ellen azok tiltakoznak, akik saját érdekeiket látják sérülni, a Fidesz mindent hazafias retorikával kritizál. Mintha a nemzet fennmaradását veszélyeztetné, ha a benzinkúton is vásárolhatok fájdalomcsillapítót.
A rossz kommunikációra példaként említette meg Kóka János kijelentését: A békákat sem kérdezik meg, hogy lecsapolják-e a mocsárt, ami felelőtlen és cinikus megjegyzés volt.
