Hogy a fiatal demokratáknak milyen tájékoztatási útvonalakon sikerül mindig épp akkora volumenben embereket mozgósítani, amennyi juszt feltölti a rendelkezésre álló székmennyiséget, azt sűrű homály fedi, de legyen akárhogy is, a Polgári Estékre keresztelt rendezvénysorozat hívószavára jó százhúszan mászták meg az egyházi középiskola lépcsőit. Persze a vendég neve is kellőképpen ütős: Mikola István délceg bevonulására testhezillő tapsot kap, mire ő maga rögvest előrejelzi az est hangulatát egy bajusz alól elengedett reakcióval, hogy őt nem Győzikének hívják. Persze, örül az örömnek, de ezt azért mégse. Vagy ha igen, akkor legyen címezve Puskás Tivadarnak is, akit nemrég visszahelyeztek régi munkakörébe.
A minap az ATV-n kérdezte tőle egy műsorvezető hölgy, hogy a kordonbontásnál nem szólt-e rájuk a rendőr, hogy ezt nem szabad indít egy anekdotával az exminiszter, majd idézi saját reakcióját: nem tudom, én csak egy embert láttam ott, kék ruhában, fegyvernek látszó tárggyal az oldalán, de rendszám nélkül. A sorokban ülő hű szimpatizánsok akkor engednek fel végérvényesen, amikor exkluzív előadójuk azzal folytatja, hogy a parlamenti patkóban egyes képviselők szintje hellyel-közzel patológiás állapotokat súrol. Én pedig mondom magamban, na nebassz, ez a rigorózus megnyilatkozásairól ismert pali rendesen stand-upot kanyarít ott fenn a dobogón.
Molnár sértett dúvadként rontott neki az ágazatnak
És tényleg. A következő sztori már az országház folyosóján pereg le, magával az
egészségügyi reformokat levezénylő Molnár Lajossal, aki azzal üdvözli őt, hogy
szevasz, jó lenne, ha már nem csak opponálnál, de javaslatokat is tennél. Mire ő: Miben,
Lajos? Hiszen mész, mint a hat ló, előre. A kacaj pedig úgy zúg, mintha csak
egy élcesebb komédián volnánk. Aztán váltunk kis helyzetelemzésre: Mikola szerint a
miniszter sértett és bosszús, ezért rontott neki az ágazatnak, és tette meg
először is, hogy kiűzte az orvoskamarát a reformokkal kapcsolatos diskurzusból. Pedig
ki az egyetlen hatékony gazdasági tényezője a rendszernek? Hát az orvos
maga.
A reformintézkedéseket Mikola inkább az agyrém szóval jellemzi. Szerinte hazug az indoklás is, amivel az országvezető koalíció a patikaalapítás jogának kiosztogatását magyarázta: nem igaz az, hogy az ország legszélén és a kistérségekben fognak így felfutni a gyógyszertárak, hanem pontosan a Váci utcában fog megnyílni két patika mellett a harmadik is, mert a fizetőképes kereslet oda összpontosul. De rossz volt nézni azt is, ahogy az emberek megrohamozzák a gyógyszertárakat a hirtelen veszélyesnek ítélt, és ezért vénykötelessé tett fájdalomcsillapítókért.
Persze hogy beoltatták magukat, hisz jól megtollasodtak
A honatya aztán haladéktalanul az összeesküvés-elméletek terepére rántja a
publikumot: az MSZP az elmúlt évben, hónapokban figyelemelterelő hadműveletek
sokaságával igyekezett elfedni a háttérben megtett kemény gazdasági lépéseket:
aflatoxinos paprika, szaloncukorbotrány, madárinfluenza (amit szerinte már 1930-ban is
találtak a Hortobágyon, de azért Kökény Mihály és Molnár Lajos jól beoltatta
magát ellene) ezekkel néztek minket hülyének. Tudja-e például itt valaki,
hogy 3-ról 7 százalékra emelték januárban az egészségbiztosítási járulékot?
Mikola abszurditásnak nevezi, hogy a miniszteri biztos szerint vasmancit (automatát), rolnizógépeket, UV lámpákat kell beszerezniük az orvosoknak a vizitdíj korrekt lerendezéséhez. Azon kaptuk magunkat, hogy ez már rég nem az egészségügyről szól emlékezik vissza Mikola arra, amikor kigyúlt nála a ráébredés villanykörtéje. Ide passzol szerinte az is, hogy érdekes módon a reform következtében megszűnő intézmények majd mindegyike sokmilliárdos értékű ősparkokban, kúriákban, palotákban működik. S a koronát azzal helyezik fel a műre, hogy privatizálják az 1500 milliárdos egészségbiztosítási pénztár kasszáját.
Úgy tűnik, kihúzta a gyufát a kormány Mikola úgy látja, az emberek lassan kidörgölik a csipát a szemükből, és rájönnek, hogy ennek a gonosz, romboló folyamatnak véget kell vetni. A napokban például épp feleségével rótta egyik kedvenc vásárlós helyét, a Vámházcsarnokot, ahol úton-útfélen mindenki megtalálja, s biztosítják őt a támogatásukról. Mondom is a feleségemnek: te, ki szavazott itt az MSZP-re? találunk vissza a konspirációs teóriáktól a vidámkodásig, de egyik pillanatról a másikra hopp, már pszichologizálunk.
Az ajtón kell egyre beljebb nyomulni
A pozitív hangulatban talált exminiszter ugyanis mindenkit óva int, hogy gyötörje
magát a történések miatt, mert az nem más, mint prolongált öngyilkosság. Jó
testi-lelki kondíció kell. Roskadozást akarnak látni, azt, hogy odáig vagyunk.
Ehelyett az ajtón kell egyre beljebb és beljebb nyomulnunk bukkan elő egy
gyűszűnyi forradalmi hevület is.
Ami pedig a kormány és a nyomában járó pénzéhes tőkéseket illeti, a mi KGB-nk is működik: látjuk a kis csapatokat, amik ólálkodnak a kórházak körül, végigolvasunk minden közgyűlési jegyzőkönyvet, és nem engedjük a Markusovszky Kórház privatizációját sem határozta el magát Mikola, s elmenetele előtt még leszögezte: március 15-én békés, de nagyon határozott megemlékezést tartanak az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, mert a mai politikai helyzet méltatlan Petőfi szelleméhez. A provokátoroktól pedig el kell határolódni.
| Mikola István performansza előtt a sajtót is tájékoztatta. Olyan
reformot, amit három hónap alatt csinálnak, pénzt vonnak ki hozzá a rendszerből,
nincs társadalmi támogatottsága, nincs szakmailag előkészítve, mi nem tudunk
elfogadni jelentette ki, majd mivel elmondása szerint mindig azzal
támadják őket, hogy csak elleneznek, de nem mutatnak fel alternatívát felvázolta
a Fidesz elképzelését az egészségügy megújulásáról. Még 2001-ben megfogalmazott
programjuk szerint ugyanúgy, mint a világon mindenütt, a népegészségügyi trendekre
kell alapozni az egészségpolitikát: a megbetegedési, halálozási adatokhoz,
születéskor várható átlagos élettartamhoz kell igazítani a kapacitásokat és a
finanszírozást, ez az átdolgozás viszont legkevesebb 6-8 évet venne igénybe. Most azonban Mikola szerint úgy állnak a dolgok, hogy a konvergencia-program keretében a 2006-tól 2009-ig tartó időszakban az egészségügyből összesen 250 milliárd forintot kell kivonni, és ebből 100 milliárdot a lakossági gyógyszerterhek növelésével oldanak meg, 150 milliárdot pedig 3 évre elosztva évente 50 milliárdos forráskivonással. Véleménye szerint nem csak hogy ez elfogadhatatlan, de alkotmányos aggályok is felmerülnek, hiszen alaptörvényünkben feketén-fehéren az áll: a járulékfizetés fejében térítésmentesen jár a polgárnak az egészségügyi ellátás. |
