Török Gábor politológus: a rendőrök nem azért erőszakoltak, mert politikai válság volt

Az ismert politológussal a rendőri túlkapásokon és a Fidesz-kongresszuson túl a szombathelyi ügyekről is diskuráltunk.

– Milyen politikai következménye lehet annak, hogy a hétvégén Gyurcsány Ferenc lefejezte a rendőrség felsőbb vezetését?
– Erre a kérdésre nem tudom a választ. Legfeljebb a reményemet fogalmazhatom meg: jó lenne, ha a rendőrségben megújulást és megtisztulást hoznának az új vezetők.

– Miért épp most tört ki a rendőrségi botrány? Eddig is történhettek hasonló atrocitások, csak nem tudtunk róla? Látsz mögötte tudatos politikai szándékot?
– Hivatali visszaélések, törvénytelenségek mindig történtek, és sajnos történni is fognak. Éppen ezért tartom felelőtlennek azokat a politikusokat, akik közvetlen összefüggést láttatnak a mostani kormány és mondjuk egyes rendőrök bűncselekményei között. Vajon mit fognak mondani, ha esetleg a saját kormányuk alatt történik egy hasonlóan példátlan eset? Más kérdés, hogy amikor sorozatban jönnek az ilyen hírek, a közvélemény és a politika is fogékonyabb a probléma iránt. De ne feledjünk, amikor még fent van a gép a levegőben, akkor is fontos téma a repülésbiztonság – mégis csak akkor érdekel mindenkit, ha a gép már lezuhant.

– Látsz összefüggést a szeptemberi és októberi zavargások, valamint rendőri intézkedések, és a mostani rendőrségi botrány között, gondolok a REBISZ szerepére?
– Az biztos, hogy a REBISZ kötelékébe tartozó rendőrök nem azért erőszakolták meg a lányt – ha tényleg elkövették a bűncselekményt -, mert tavaly politikai válság volt Magyarországon. Érdemes lenne helyén kezelni a dolgokat, és elválasztani egymástól a gyakran jogos politikai kritikát és a köztörvényes bűncselekményeket. A kormány sok mindenért felelős, szerintem számos dologban komolyan kritizálható, de az időjárásért, az elvesztett labdarúgó Eb-pályázatért és egyes személyek bűncselekményeiért nem kellene felelőssé tenni.

Az egészségügy a rendszerváltás utáni legnagyobb traumáját éli át

– A rendőrséghez hasonlóan mostanság az egészségügyre is rájár a rúd, lépten-nyomon nyilvánosságra kerülnek a visszaélések stb. Erősebb a civil kontroll? Hosszútávon vezethet ez a magyar társadalom megtisztulásához?
– Az egészségügy a rendszerváltás utáni legnagyobb traumáját éli át. A megoldási módokon lehet vitatkozni, de az kétségtelen, hogy a fennálló helyzet tarthatatlan volt. Jó lenne, ha a mostani leegyszerűsített viták után valóban elindulhatna egy érdemi vita a helyes változtatási módokról.

– Rosszabbodott a köz erkölcsi állapota?
- Sajnos ennek megítélésére nincs műszerem… Az biztos, hogy a magyar társadalom problémái nem 2006-ban kezdődtek el, de az is igaz, hogy a dolgok nem a helyes irányba haladnak. A legnagyobb gondnak azt látom, hogy a normaszegés egyre inkább normává válik, szinte mindenhol, a politikában, a gazdaságban, az utakon és az emberi kapcsolatokban is.

Míg Orbán továbbra is plebejus politikáról beszél, a vitairat komoly és színvonalas munka

– Igaz-e, amit Orbán Viktor a Fidesz-kongresszuson a minap nyilatkozott: hogy a Fidesz sosem volt ennyire erős, és az MSZP ennyire gyenge, mint most...
– Ha az erőt a közvélemény-kutatásokban regisztrált támogatásban mérjük, akkor a Fidesz elnöke közel jár az igazsághoz. A teljes népességet tekintve ugyan a Fidesz állt már valamivel jobban a korábbi ciklusokban is, illetve a kilencvenes évek elején és közepén az MSZP volt már ennél mélyebben is, a két párt támogatottságában a mostani különbség tényleg szélsőségesnek mondható. A nagy kérdés csak az, hogy ebből következik-e bármi. A pártpreferenciás közvélemény-kutatásoknak ugyanis valódi értelme kizárólag „választási szituációban” van, márpedig a legvalószínűbb forgatókönyv szerint ilyen majd csak három év múlva lesz ismét. Ennyi idő pedig a politikában tervezhetetlen és kiszámíthatatlan.

– A közvélemény-kutatási adatok szerint az MSZP leginkább a biztos pártválasztók körében esett vissza, mi az oka ennek a nagyfokú elbizonytalanodásnak?
– Nem hiszem, hogy az okok kutatása nagy nehézségbe ütközne. A választókat láthatóan váratlanul érő megszorítások, a reformok nehézkes bevezetése és gyakran ügyetlen kommunikációja, illetve az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után a kormányfő hitelességi deficitje akár önmagában is magyarázhatná az MSZP népszerűségvesztését.

– Volt-e Orbán beszédében új elem? Mi újat hozott a hétvégi kongresszus?
– Érdekesnek tartom, hogy a sajtó legfontosabb mércéje a politikusi beszédekkel kapcsolatban az újdonságérték. Orbán Viktor beszédének problematikája nem abból fakad, hogy nem mondott olyat, amit korábban már ne hallottunk volna, hiszen a következetesség akár erény is lehetne. Számomra az volt érdekes, hogy a pártelnök mennyire másképp, más hangsúlyokkal és más tartalommal érvelt, mint a most elfogadott vitairat. Míg Orbán továbbra is plebejus politikáról beszél és alapvetően a szociális demagógia jellemzi, a vitairat komoly és színvonalas munka, amely engem az 1998-as „polgári Magyarország” koncepcióra emlékeztet.

– Miért lépett vissza Scmidt Pál, mit jelenthet Kósa Lajos alelnökké választása? Megindult az utódlás?
– A pontos okot nem tudom, de feltételezem, hogy az utolsó pillanatban bejelentett visszalépés egy megállapodás eredménye volt. A visszalépésnek köszönhetően az elnökség tagja maradhatott a legkevesebb szavazatot kapott, de a pártelnök emberének tartott Pelczné Gáll Ildikó, Schmidt Pál pedig ígéretet kapott arra, hogy a 2009-es EP-választáson ismét biztos befutó lehet. A pártban láthatóan komoly helyezkedések zajlanak, de Orbán Viktor most olyan erős, hogy nagy butaság lenne, ha bárki a gyors bukására számítana.

– Orbán Viktor már csak a Fidesz negyedik legnépszerűbb embere, mi az oka a népszerűség-vesztésének?
– A népszerűségi listák mindig csalókák, hiszen a teljes népességre nézve reprezentatívak. Azok a politikusok tudnak élen lenni, akiket egyik oldal sem utasít el jelentősen. Orbánt vagy Gyurcsányt hiába szeretik sajátjai, ha a másik tábor szemében ősellenségek.

– A koalíció szempontjából jelent-e változást Kóka János SZDSZ-es elnöklete? Hosszútávon megférhet két dudás egy csárdában? Gondolok itt a koalícióra, és arra, hogy Kóka Gyurcsányhoz hasonlóan túlontúl erős egyéniség.
– Ugye, Keynes szerint hosszú távon mindannyian halottak vagyunk… A jövőbe látás képessége nélkül most csak annyit tudok mondani: a politika elsősorban érdekekről szól. Ha Kóka és az SZDSZ úgy látja, hogy számukra hasznos lehet a konfrontáció, bizonyára nem haboznak majd ezt az utat járni. Ma azonban a két koalíciós pártot még sok-sok érdek köti össze, hogy csak egy példát mondjak: a koalíció közeli bukása egyiküknek sem lenne szerencsés.

– A mostani MDF-SZDSZ közeledés mennyire hosszútávú stratégia?
– Közeledést nem látok, legfeljebb csak a kapcsolat normalizálódását. Bár a két párt valóban sok mindenben hasonlít egymáshoz, a választókért folyó harcban, éppen a hasonló helyzet okán, egymás közvetlen riválisai. Azt hiszem, akkor mondjuk így: rövid távon, mindketten abban érdekeltek, hogy a másik párt ne szerepeljen jól a következő választásokon.

„Tavaly október óta nem vállaltam tévészereplést…”

– Az utolsó pillanatba, helyi politikai nyomásra mégis bekerült a Nemzeti Fejlesztési Tervről szóló törvény útfejlesztésekkel foglalkozó mellékletbe a 86-os, Csorna –Szombathely közötti út. Javult a város lobbitevékenysége?
– Örömteli meglepetés volt, hogy ebben az ügyben a parlamentben milyen jól együtt tudtak működni a kormány és az ellenzéki pártok politikusai. Ha van közös érdek, ez biztosan az. A képlet pedig pofonegyszerű: miután az útépítés nulla összegű játék, azaz ha egy adott mennyiségű összegből valahol építenek, máshol abból nem fognak, a lobbitevékenység rendkívül fontos. A tanácsadó intézetünkben van alkalmam látni, hogy mennyire fontos lehet ilyen ügyekben az, hogy a lehető legtöbb helyen „nyomuljanak” a képviselők.

– Egykori szombathelyiként mit szól hozzá, hogy Jordán Tamás a városban színház-szervezésbe kezdett?
– Okosabbat nem tudok mondani annál, mint hogy örülök neki. Egy város minősége szempontjából létfontosságú, hogy milyen színvonalú szórakozási lehetőségek vannak.

– Mostanában alig hallani rólad, visszavonultál, a tanításba? Tudatos választás volt?
– Kevés tudatosabb választás volt az életemben. Tavaly október óta nem vállaltam tévészereplést, minimálisra szorítottam az egyetemen kívüli nyilvános előadásaimat. Tankönyvet írtunk, igyekeztem sokat olvasni és kutatni. Két okból tettem: egyrészt tudom, hogy mennyire meg lehet unni valakit, akit állandóan látunk-hallunk, és nem szerettem volna megvárni ezt a pillanatot. Másrészt pedig régi meggyőződésem, hogy csak annak van érdemi mondanivalója, aki nem csak beszél és ír, hanem figyel és olvas is. De az tényleg jól esik, hogy van aki észrevette a hiányomat...

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Közélet