Ön se legyen titokban milliomos – vagyonosodó adócsalókat üldöz az APEH

Az APEH a régióban végzett vagyonosodási vizsgálatairól egy háttéranyagot jutatott el szerkesztőségünkhöz, ebből szemezgetünk. Tanulságos lehet.

Az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága – áll a közlemény legelején – a régió területén idén legalább 1050 db vagyonosodási vizsgálat lefolytatását tűzte ki célul. A kutakodás oka: „a költségvetési bevételek növelésére és a hazai adómorál javítására irányuló kormányzati elvárások”. A magánszemélyeket nem véletlenszerűen választották ki, hanem arra „a rendelkezésre álló külső és belső információk összevetését és alapos értékelését követően kerül sor”.

Kik a célszemélyek?
Jellemzően – sorolják – a „társaságaikba nagy összegű kölcsönt nyújtó illetve törzstőkét emelő cégtulajdonosok, jelentős kölcsönöket nyújtó magánszemélyek, nagy értékű ingatlant, gépjárműveket, egyéb ingóságokat vásárlók, bevallott jövedelmeikhez viszonyítva nagy összegű életbiztosítási díjat fizető vagy jelentős összegű lakáshitelt törlesztő magánszemélyek, több éven át veszteséges egyéni vállalkozóknál illetve a tartósan veszteséges társaságok tulajdonosi körénél, közérdekű bejelentésekben, nyomozóhatósági, társhatósági megkeresésekben figyelmébe ajánlott személyek” vagyonosodását vizsgálják.

A menetrend
A vizsgálatok elrendelését minden esetben az adózó vagyoni és jövedelmi helyzetének (ingatlanok és gépjárművek stb. és jövedelem adatainak elemzése) feltérképezése előzi meg.
Az ellenőrzések során a felhalmozott vagyon valamint az életvitelre fordított kiadások kerülnek a mérleg egyik, az adómentes és az adóköteles bevételek a mérleg másik serpenyőjébe. A kiadási és bevételi oldal aránytalansága esetén az adóhatóság azt becsüli meg, hogy az adózónak kiadásai fedezetéül mekkora összegű jövedelemre volt szüksége. „A vizsgálat során az adóhatóság a források teljes körű feltárására törekszik, amelynek első lépése az adózó megkérdezése. A kérdésre adott válaszok (takarékos – gyakran aszkéta - életmód, szerencsejátékon, kaszinókban nyert összegek, muzeális értékek eladása, már elévült - így nem büntethető - bűncselekmények elkövetése, menyasszonytánc, örökségek, stb.) elég változatos képet mutatnak.”

A kölcsönadók közül több személyesen nem is ismerte az adózót
A leggyakoribb hivatkozási alapnak a készpénzben kapott kölcsönök illetve ajándékok bizonyulnak. A kölcsönadó megnevezésével egyben az ellenőrzési megbízó levelet is kiállítja az ellenőrzött személy jótevője számára, ugyanis ilyenkor mindig vizsgálat indul a kölcsönadónál is.
Találkoztak olyan adózóval is, aki negyven darab kölcsönszerződést mutatott be a kiadások forrásaként, melyek szerint a kölcsönt nyújtók egyenként 600 – 800 ezer forinttal „segítették” ki. Mivel a bevallásaik szerint a kölcsönt nyújtó személyek egyike sem rendelkezett még ezzel a kis összegű jövedelemmel sem, „kapcsolódó vizsgálat került mindegyiküknél lefolytatásra”. Ebben az ügyben a kölcsönadók meghallgatása két hétig tartott. Közben kiderült, hogy a kölcsönadók közül több személyesen nem is ismerte az adózót és a szerződést sem a meghallgatott „kölcsönadó” írta alá. Az elszámoltatott adózó valószínűleg kölcsönadói megnevezésénél a „telefonkönyves” megoldást alkalmazta.

A hazai bankok szigorával ellentétben egy „szerencsés” magánszemély egy amerikai cégtől 500 ezer euró (125 millió Ft) hosszú távú, szabad felhasználású kölcsönhöz jutott, meglehetős könnyedséggel. A kölcsönnyújtásról csak egy egyoldalas, – a kölcsönadó oldaláról beazonosíthatatlan aláírást tartalmazó – magyar nyelvű szerződés készült, melynek alapján az eurót készpénzben, nyilvános helyen kapta meg az adózó a fővárosban. A pénz átadóját az adózó nem is ismerte, csak a gépkocsija rendszáma alapján azonosította. Az eurót forintra kisebb pénzváltóknál váltotta át, amelyről bizonylatok természetesen nem álltak rendelkezésre.

Ne vásároljon Gyes-ből és minimálbérbőr Audio Cabrio!
Másik esetben egy házaspár - miközben Gyes-ből, családi pótlékból és a család férfi tagjának minimálbéréből élt - a családi tulajdonban lévő társaságba minden évben több milliós tőkebefizetéseket teljesített, emellett építkezett, valamint nagy értékű személygépkocsikat (Audi Q7, Audio Cabrio) és motoros kis hajót vásárolt. Mindezen kiadások fedezetéül közel 82 millió forintra volt szükségük, melynek forrásával nem tudtak az adóhatóság felé elszámolni.

Előfordult az is, hogy költekezése fedezetéül egy bróker cégtől származó, 45 millió árfolyamnyereségről szóló valótlan igazolást mutatott be a vizsgált személy, valamint történt már hivatkozás lovaglócsizma szárában talált jelentős összegű készpénzre is.

Az egyéni vállalkozó pénztára egyben a „zsebe” is
A veszteséges egyéni vállalkozóknál folytatott vagyonosodási vizsgálatok rendre igazolják azt a közkeletű nézetet, hogy az egyéni vállalkozó pénztára egyben a „zsebe” is. „Amennyiben többet sikerül kifizetni belőle, mint amennyi benne volt, úgy a hiányzó összeget „tőkebetétként” bekönyvelve a különbözet a pénztárkönyvben technikailag rendezhető. Az ellenőrzés során azonban az egyéni vállalkozónak a tőkebetét forrását is hitelt érdemlő módon kell igazolnia, ennek elmaradása esetén a vállalkozására nem igazolt forrásból áldozott összeg eltitkolt jövedelemként értékelődik. A cégeik pénztárát nagy összegű tagi hitelekkel illetve tőkeemelésekkel kiegyensúlyozó tulajdonosoknak szintén tanulság, hogy minimálbéres bevallott jövedelem mellett azok forrására szintén eredményesen kérdez rá az adóhatóság.”

Vannak, akik megelőző technikákkal próbálnak a vizsgálat alól kibújni vagy azt késleltetni: Az adózók vizsgálat előtti eltűnése néhány alkalommal előfordult, jellemzőbb viszont, hogy az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását igyekeznek különböző elfoglaltságokra (kórházi kezelés, külföldi utak) hivatkozva elérni.

Többen az ellenőrzés elől – gyors lakcímváltozással – a fővárosban, „nagyobb tételek” árnyékában próbáltak elbújni.

Az adókülönbözet összege megközelíti a 3 milliárd forintot
Az első félév végére az APEH a célul tűzött 1050 db vizsgálati darabszámot meghaladóan 1116 db vizsgálatot indított el. „Ennek ellenére még nem érkezett el a megkönnyebbült lélegzetvétel ideje, ugyanis kiválasztási és elemzési rendszerünkben folyamatosan jelennek meg a következő hetekben, hónapokban értesítendők adatai. Június végéig 623 jegyzőkönyv átadása megtörtént, a befejezett ellenőrzések 67 százaléka megállapítással zárult. – olvashatjuk a közleményben.

Az adózók terhére jegyzőkönyvezett adókülönbözet összege megközelíti a 3 milliárd forintot, ami mögött közel 10 milliárd Ft eltitkolt bevétel áll. Az adóhiánnyal zárult ügyekben egy főre vetítve – az éves átlagkereset 10-szerese – 21 millió Ft eltitkolt, adózatlan jövedelem felhasználását tárták fel a revizorok.
Jövedelemeltitkolás megállapítása során az adóhatóság következetesen a maximális – 50 százalékos - bírságmértéket alkalmazza, ezenfelül késedelmi pótlék megfizetésére számíthat az adózó. Ezekkel együtt 100.000 Ft adóhiányonként 180 – 200.000 Ft befizetési kötelezettség is „összejöhet”.

A vizsgálatok hatása még nehezen mérhető
„Az adóhatósági ellenőrzéseknek az adózási fegyelemre gyakorolt hatása – az elmúlt évek viszonylag kisszámú ilyen típusú vizsgálatának is betudhatóan - még nehezen mérhető. Annyi pozitívum viszont már elmondható, hogy az elmúlt években vizsgált egyéni vállalkozók körében a 2006. évi bevallásokban már csökkent a veszteség összege, illetve nőtt a nyereséget vallók aránya.” Például egy tavaly indult ellenőrzés során az adózót a tulajdonában lévő autó beszerzésével kapcsolatban nyilatkoztatták. Minimális bevallott jövedelme ellenére készpénzben, hitel nélkül kifizetett 14 millió forintot autóra. A nyilatkozatételt követően a tavaly nyári törvénymódosítás által lehetővé tett kedvezményes ( nem kellett önellenőrzési pótlékot fizetni ) önellenőrzéssel élve bevallotta az autóvásárlásra fedezetet biztosító jövedelmet. A legmagasabb korrekciót egy Győr-Moson-Sopron megyei magánszemély végezte el, 28 millió Ft-tal növelve fizetési kötelezettségét.”