Fantom Zuschlag-szervezetek Vas megyében – Ki a „Nagy Ember” a háttérben?

Bár a végleges bírósági ítélet még várat magára, hetek óta másról sem szól a média, mint az egykori FIBISZ alelnök, MSZP országgyűlési képviselő, Bács-Kiskun megyei pártelnök bűnszervezetben elkövetett pénzlenyúlási hadműveleteiről. Zuschlag-ügy, bármennyire is tiltakozott ez ellen maga az érintett, van. Ráadásul a botrány egyes szálai Vas megyébe vezetnek.
A második Tocsik-ügyként emlegetett botrány hátterének felgöngyölítésére mi sem vállalkozhatunk, csupán azt kíséreljük meg, hogy összeszedjük és felelevenítsük mindazt, amit az ügy kapcsán itt helyben, Vasban megtudható. Közreadjuk, hátha egyszer valaki fejében még összeáll az egész…

Mi is az a Zuschlag-ügy?
A lavina körülbelül egy hónapja indult el, amikor Zuschlag Jánost előzetes letartóztatásba helyezték, mert az ügyészség szerint megpróbált tanúkat befolyásolni. A gyanú szerint – írja az Index – az érintettek 2002-től azért hoztak létre fiktív civil szervezeteket és alapítványokat, hogy az ifjúsági és szociális minisztériumtól táborok és ifjúsági rendezvények szervezésére támogatást pályázzanak. Az ifjú „honatyák” a civileknek járó állami pénzt bezsebelték, a rendezvényeket jórészt meg se tartották, a kapott források elköltését pedig hamis számlákkal igazolták. Összesen ötven-hatvanmillió forintról lehetett szó, előzetes feltevések szerint ennyi lehet az állam kára.
A gyanú szerint a milliók egyrészt a szocialisták ifjúsági szervezetéhez, a Fiatal Baloldalhoz, másrészt egyéb zsebekbe vándorolhattak. Az ügyészség eddig több mint száz embert hallgatott meg, közülük sokan vallották azt, hogy a szervezés és a pénzosztás motorja Zuschlag volt. A gyanúsítottak között van még Katus Ferenc, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés szocialista frakciójának tagja, Kullai Tamás, aki az előző ciklusban Kecskeméten volt MSZP-s önkormányzati képviselő, Lados István, Zuschlag korábbi személyi titkára, valamint Krausz Csaba újbudai önkormányzati képviselő és Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal (FIB) volt fővárosi elnöke is.

Zuschlag és a vasi szálak
A megerőszakolásról, kétes tagtoborzási akciókról elhíresült vasi szocialista szappanopera – amelynek összefüggéseit annak idején elsőként a Nyugat tárta fel, és amelyben Zuschlag is vastagon érintett volt, először 2003 nyarán robbant ki.
Ahhoz, hogy átlássuk a történteket, ha nem is részletesen, de érdemes újra felgöngyölíteni egyes szálakat: mihez is asszisztálhatott itt helyben az akkor FIBISZ-alelnökként tevékenykedő Zuschlag.

A balhé először a Vas megyei Fibisz háza táján robbant ki, amikor nagy hirtelen négyről tizennégyre duzzadt a vasi fiatal baloldali tagszervezetek száma, és a megyei ifjúszocialistáknak (Gaál Angelika valamint Szabó Bálint személyében) egyszeriben két magát legitimnek tartó elnöke is lett. A Szabó Bálint nevével fémjelzett fantomszervezetek megalakulásához, és vasi működéséhez állítólag az akkori FIBISZ-alenök, Zuschlag is aktívan asszisztált, ám bizonyítani ezt azóta sem lehetett. Az ügyben vizsgálódó Zalaegerszegi Városi Ügyészség 2005 decemberében kimondta senki semmiért nem vonható felelősségre, mivel az eredeti dokumentumok szőrén-szálán eltűntek. (Érdemes megvizsgálni az akkoriban szerkesztőségünkbe eljuttatott Jegyzőkönyv-másolatot, kinek az aláírása szerepel rajta.

A bizonyítékok eltüntetésének históriája kémregénybe illő fejezet. Ebből, részletezés nélkül egy kis ízelítő: az állítólagos fantomszervezetek megalakulásakor keletkezett, aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyveket – a szabályoknak megfelelően – az MSZP Köztársaság téri székházában, a Fibisz Országos Irodájában őrizték.

A paksamétát maga az elnök, Újhelyi István adta át egy átvételi elismervény fejében Tóth Csabának, az MSZP akkori megyei alelnökének. Az okiratok szintén átvételi elismervény ellenében az akkori ifjúszocialista elnökhöz, Szabó Bálinthoz kerültek. A jegyzőkönyveket eztán tulajdonították el az ő autójából. Szabó állítása szerint a kocsi ajtaja nyitva maradt, így csak később vette észre, hogy eltűntek a bizonyító erejű dokumentumok. Mivel nem törték fel az autót, a rendőrségnek sem szólhattak a "bűneset" után közvetlenül. Utólag meg ugye, mit lehetett tenni?

Vasi szocialista csetepaté - és akik mögötte álltak
A vasi ifjúsági szervezetben dúló csetepaté mögött azonban, ezt már a kezdetektől fogva sejthető volt, a "nagyok", a Vas megyei MSZP-sek csatározása állt. A hadszíntér egyik oldalán a "régieket", a szombathelyi polgármestert, Ipkovich Györgyöt és körét, köztük például Gaál Angelikát találtuk. A másikon a fiktív-tagtoborzó "újakat", Tóth Csabát és „híveit”, a csepregi volt fideszes Szabó Bálintot és a kőszegi Táncsics Pétert.

Roma beléptetések, zsarolások, megvesztegetések pénzért pozícióért
Tóth Csaba, akinek köztudottan semmilyen vasi kötődése nem volt, 2002 őszén bukkant fel a megyében. Az MSZP frontvonalához közel állók akkoriban úgy tudták, egyenesen Hagyó Miklós (akkoriban országgyűlési képviselő, az MSZP nem hivatalos pénztárnok-helyettese, mára a főváros főpolgármester-helyettese) segítségével érkezett a megyébe. Tancsics Péterrel összefogva az addig jó, ha harminc fős kőszegi szervezetbe közel 500 új tagot léptettek be. Tóth Csaba az újdonsült és nagy létszámú kőszegi tagsággal a háta mögött egyből megyei elnökhelyettes lett.

A riválisai szerint Tóth Csaba a megyei vezető pártembereit részben pozícióért, másokat pénzért vásárolt meg. Akiket nem sikerült maga alá gyűrnie, azoknak a helyzetét próbálta ellehetetleníteni, vagy egyszerűen leválttatta őket. Időközben a megyei tagság körében a Tóth Csaba-pártiak aránya állítólag már 70 százalékra nőtt. A történet aztán megerőszakolási botránnyal és roma tagtoborzási perekkel színesedett, amelyben az érintettek azt állították, hogy a vasi szocialisták megyei elnökhelyettese, Tóth Csaba megbízásából egy aktivista 4-500 roma tagot léptett be az MSZP-be.

Tóth hatalomátvételét és módszereit a pártban sokan nem nézték jó szemmel. A vasi csatározásnak végül maga a pártelnök, Hiller István vetett véget, az akkori szocialista pártelnök 2005 tavaszán teljes körű tisztújítást kezdeményezett. (Mindenesetre érdekes, hogy, Bükön 182 regisztrált tagból az újjáalakuláskor csupán 41-en jelentek meg, Kőszegen a több mint 600 tagból pedig alig százan vettek részt.)

A megyei elnök Kiss Péter lett. Tóth Csaba távozott a megyéből, tényleges vasi működését azóta is sűrű homály fedi. A zuglói pártszervezetben landolt, ahol állítólag újra csak fiktív tagtoborzással kísérletezik.

De mi köze lehetett Tóth Csabának Zuschlaghoz?
Többen azóta is találgatják, ki is állhatott voltaképpen Tóth Csaba, és vasi ténykedése mögött. Annyi tudható – közölte annak idején egy belső körökben járatos informátorunk – Tóth Csaba is tagja volt annak a Mozaik klubnak, aminek soraiban Zuschlagot is megtaláljuk. Tán itt kapcsolódhatnak össze a szálak. A módszerek mindenesetre hasonlóak, ugyanis Zuschlag – állítja a sajtó – saját, Bács-Kiskun megyei pozícióját is elsősorban anyagi természetű függőségek és kisebb zsarolások révén biztosította be. Az is tény, hogy Kőszegen, amikor egy időben 500-an léptek be, Zuschlag vezette le a taggyűlést.

„…minden pályázati pénzt el tud intézni…” - Zuschlag mellett Ujhelyi, az MSZP alelnöke is benne volt?
Az akkori időkre visszaemlékezve több helyi szocialista is megjegyezte, Tóth Csaba az állítólagos megvesztegetésen túl azzal főzte meg a vasiakat és a romákat, hogy minden pályázati pénzt el tud intézni. Ezzel a „képességével” több esetben fennhangon dicsekedett is. Informátoraink közül többen állítják: Zuschlag és Tóth Csaba szimpla csalók voltak, viszont tevékenységükről Ujhelyi Istvánnak is tudnia kellett. Arról nem is beszélve, hogy Újhelyi is tagja volt az azóta már többek között a Vas megyei ügyek következtében feloszlott Mozaik Klubnak.

Többen azt is sejtik már, miből telt Tóthnak és Szabónak a vesztegetési pénzre, miből fizethették ki a tömegesen belépő romákat (egyesek aláírása állítólag 5000 forintot is megért).

Mindehhez, állítják informátoraink, nem csupán a Mozaik csoport egyik prominense, az MSZP ifjú „kincstárnoka”, Zuschlag, hanem a jelenleg államtitkárként tevékenykedő, és ártatlanságát hangsúlyozó Újhelyi István is asszisztálhatott.
Állítják, a vasi Fibisz -botrány idején az akkori Fibisz-elnök Újhelyi, jóllehet tudott Szabó és Tóth gyanús manővereiről, a korábbi „ős-BIT-es” Gaál Angelikával és társaival szemben valamiért mégis a Fideszből frissen átigazolt Szabó Bálintot preferálta (Szabó Fidesz támogatással indult Csepreg város polgármesteri székéért 2002-ben).

Ráadásul, mint már fentebb már leírtuk, a bizonyítékul szolgáló jegyzőkönyvek eltüntetéséhez Ujhelyi is asszisztált: ő adta ki Tóth Csabának, aki továbbadta Szabónak. (Ujhelyi Istvánt egyébként, mint a Fiatal Baloldal korábbi elnökét tanúként a Zuschlag-ügyben meghallgatták.)

„ …futószalagon gyártották a papírszervezeteket és a pályázatokat.”
A két prominens között a viszony – közölték informátoraink – sohasem volt felhőtlen. Kettejük históriája a FIBISZ megalakulásáig vezet. A BIT-ből létrejött FIB vezetői, Tóbiás József és Ujhelyi István komolyan rivalizáltak a szocialisták másik ifjúsági szervezetével, az ISZM-mel (Ifjú Szocialisták Mozgalma), melynek vezetői Zuschlag és Arató Gergely voltak. A FiB és az ISZM egyesülése előtt Zuschlag soha nem tudott igazán labdába rúgni. 2002 után azonban alelnökként jelentős posztot és „hatalmat” kapott. Egyesek szerint a két rivális csoportosulás 2002 után Szili Katalin hathatós közreműködésével egyesült, hogy a rivalizálás végre megszűnjön.

A fantomszervezet-alapítási láz nem Zuschlaggal kezdődött, a probléma gyökere voltaképpen onnan ered, hogy sem a pártoknak, sem az ifjúsági szervezeteknek a finanszírozása nincs megoldva. Gyakorlatilag az ifjúsági pénzosztás – utaltak rá informátoraink – kezdetétől jellemzője volt minden politikai oldalnak, bár akkor még nem csak pénzlenyúlásra használták ezeket a „csak papíron létező” szervezeteket. Zuschlag – közölték informátoraink – rájött, hogy azt a politikai tőkét, amit a pártok által „lebratyizott” alkukban szerzett, saját céljaira is kamatoztathatja. Elindult a nagyüzem, futószalagon gyártották a papírszervezeteket és a pályázatokat.

Ezzel kapcsolatban még érdemes megjegyeznünk, hogy a BIT-es időkben a pártokhoz köthető ifjúsági szervezet is pályázhattak ifjúsági pénzekre, addig a FIBISZ-es időkben ez már nem volt lehetséges. Így alakultak, először legális úton, a pártokhoz köthető „civil” szervezetek.

Hova lett a lóvé? – „Kisistennek képzelte magát…”
Zuschlag veszte az volt,– tették hozzá – hogy pofátlanul túllőtt a célon. Ahogy egyik informátorunk megjegyezte: „Kisistennek képzelte magát, azt hitte minden oldalról védve van, túl sokat tud ahhoz, hogy bárki árthasson neki.”

De hova lett a lóvé? – kérdeztük mi is. Ennyi tudható: a pályázati támogatás a fiktív társadalmi szervezetek számlájára érkezett, és onnan vették fel készpénzben. Informátoraink szerint a pénzek nagy része azonban nem a pártokhoz köthető ifjúsági szervezetekhez csepegett vissza, hanem Zuschlagék „hazavihették”. Erre lehet magyarázat a volt FIBISZ alelnök, az alig harmincéves történelem szakos tanár 50 milliós vagyona. A pénz egy részét valószínűleg bizalmasai közt szétosztotta, „hálózat-építésre” fordította, kisebb részét pedig visszacsepegtette a pártszervezeteknek. Többen azt is kiemelték, az aktív ifjú-szocialisták és szervezeteik ugyanúgy, mint előtte, pénzügyi problémákkal küzdöttek.

Érdemes megjegyeznünk azonban, hogy az ügyészség nem vizsgálja, hova lett a pályázaton megkapott összeg, így erre a kérdésre a laikus újságolvasók valószínűleg sohasem kapnak tényleges választ.

Az ifjúsági pénzek elosztása körüli alkukban a Fidesz ifjúsági vonala is részt vett
Bennfentes informátoraink szerint a kérdéses időszakban a Fidelitas is megkapta ugyanazokat a forrásokat, mint a FiBISZ. A két párt között, országos szinten ezen a téren hallgatólagos megállapodás lehetett. Az civileknek járó ifjúsági pénzeket elosztó regionális szervezet, RIT (Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács) elnöke az érintett időszakban Szijjártó Péter jelenlegi Fidesz szóvivő volt.

Szijjártó 2005-ig töltötte be ezt a tisztséget, a RIT Győr, Zala és Vas megyei ifjúsági szervezetek számára írt ki pályázatokat, majd döntött a pénzek odaítéléséről. Vagyis ha az ifjúsági pénzekkel visszaélések történtek, Szijjártónak tudnia kellett volna róla.

Szijjártó Péter miért nem szólt?
Másrészt Szabó Bálint és Tóth Csaba nyomulása idején a RIT elnökségéből kitessékelték az addigi tagot, a régi „szombathelyi csoport” köréhez tartozó Oroszvári Pétert, és helyére saját emberüket ültették be.

Oroszvári Pétert, saját elmondása szerint 2002-ben az akkori ifjúsági miniszter, Jánosi György nevezte ki, miniszteri delegálttá. 2004-ben, mandátuma lejárta előtt különösebb indoklás nélkül tették ki a szűrét. A háttérben Tóth Csaba tevékenységét sejtette, helyére ugyanis a FIBISz-es Szabó Bálint köréből, a kőszegi alapszervezet egyik „felduzzasztója”: Tancsics Péter öccse került. Vajon milyen céllal – kérdezik informátoraink –, ha nem azért, hogy az ifjúsági pénzek fölött hatékonyabban „őrködhessenek”. És Szijjártó Péter, ezt látva miért nem emelt szót – folytatják elnökként nem tudta mi zajlik a háttérben?

A RIT ténykedéséről
A RIT-eket egyébként 2000-2001-ban állították fel, ide futottak be a civilek pályázatai, amelyeket aztán a minisztérium hagyott jóvá. Gyurcsány Ferenc, akkori ifjúsági miniszterként a nyertes pályázatokról szóló értesítőket szignálta, állítólag változtathatott is rajta, de ez nem nagyon fordult elő. Ezek a papírok – emlékszik vissza egy RIT-es – minden esetben több hónapot álltak a minisztériumban, ebből sokszor probléma is adódott.

A pályázatok elbírálásához kidolgoztak egy előzetes pontozási rendszert, és pályázati szakértőket is bevontak a munkába. Papíron csak civil ifjúsági szervezetek pályázhattak, de persze a pártok által preferált „civilek” a támogatottak közt, politikai irányultságtól függetlenül, rendszeresen ott voltak. A RIT-ben a pártok is erősen képviseltették magukat: a tanácsban 2 miniszteri delegált, és 2-2 baloldalhoz és jobboldalhoz kötődő ifjúsági szervezet képviselője, valamint a megyék és a megyei jogú városok képviselői ültek. Ezen kívül egy-egy képviselővel az egyház és a Nagycsaládosok Egyesülete is képviseltette magát.

Miért szavaztak rá balról?
A RIT elnökét, ezt érdemes megjegyezni, a tagok belső szavazással maguk választják.

Egy, a kérdéses időszakban a RIT-ben tevékenykedő tag úgy emlékszik: Szijjártó meglehetősen érdekes körülmények között, baloldali többség mellett lett a tanács elnöke. Matematikailag csak úgy volt ez lehetséges, ha valakik átszavaztak rá. Miért? Kinek volt az ő személye megfelelő a baloldalon? Szijjártó elnökké választása azután történt, miután Oroszvári helyett Tóth Csabaáék emberét, Tancsics öccsét ültették oda.

Ráadásul 2000-ben – hívták fel erre is a figyelmet – a civil szervezetek ingatlanátadásakor már köttetett egy politikai alku, amiben a két párt megbízottjaként Zuschlag és Szijjártó közösen tevékenykedett.
(A Népszabadság információi szerint Szijjártó Péter határozottan cáfolta azt, hogy a RIT-elnökeként bármilyen szinten érintettje lehetne az ügynek.)

Megválaszolatlan kérdések…
Persze, hangsúlyozzuk a legvégén, az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, így Zuschlagot is. Az meg továbbra is kérdés: vajon hol ér véget az ügy? Gyurcsány-íróasztalánál, ahogy azt a fideszesek állítják? Vagy ahogy MSZP-s belső körökben többen sejtik, a milliárdos nagyvállalkozóhoz, Leisztinger Tamáshoz kötődő, a pártban nagy befolyást szerzett budapesti főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklósnál? Valakinek csak kellett állnia a fiatalember mögött, hogy támadhatatlannak érezte magát. (Hiszen a közéleti karrierje azután is folyatódott, hogy 2004-ben már száműztek az MSZP frakcióból, amikor a holokauszt áldozatain idétlenül viccelődött.)

Végül: az ügyészség tényleg véletlenül botlott bele a fiktív-egyesület gyárba, vagy, mint a maffiában, valamiféle belső vagy külső leszámolás zajlott?