Igazságossági program indul
Valószínűleg az ország számos területén tartanak most sajtótájékoztatót
a nyugdíjrendszer változásáról kezdte pénteki sajtótájékoztatóját a polgármester.
A változás pedig pozitív, mert minden nyugdíjas 4,9 százalékkal többet kap januártól.
Ipkovich György szerint az emelésnek üzenetértéke van, mégpedig az, hogy a
konvergencia-program megpróbáltatásai idején is gondol a kormány a nyugdíjasokra,
persze, ennél jóval nagyobb emelés is indokolt lenne.
A jövő évi állami költségvetésben azonban 8,4 százalékkal magasabb a nyugdíjkeret
mint az idén, a többletösszeget az ún. igazságossági program alapján fogják
felhasználni.
Az egyik célcsoport az a korosztály, akik a 90-es évek elején mentek nyugdíjba. Nekik
ugyanis még a 80-as években alacsonyan tartott bérek alapján számították ki nyugdíjukat,
miközben meglódult az infláció, és járandóságuk elértéktelenedett. Ők a 4,9 százalékon
túl további 4-10 százalékos emelésre számíthatnak, az eltérést a szolgálati idő
hossza okozza. Akik több mint 29 évet dolgoztak le, azok többletévenként fél százalékos
emelést kapnak.
A módosítás egyébként 37 milliárd forintjába kerül az államnak, 520 ezer öregségi,
és 240 ezer rokkantnyugdíjast érint.
Ösztönzés, nem kényszer
A polgármester szerint a módosítás célja, hogy ösztönözzék az embereket,
minél később menjenek nyugdíjba. Erre próbálják rávenni a Ratkó- nemzedéket is,
akik az 50-es évek elején születtek. Az akkori babyboom a párt voluntarista népességpolitikájának
következménye volt, amikor minél több gyermek vállalására ösztönözték az
embereket és tiltották az abortuszt. Ha ez a korosztály egyszerre menne el korengedményes
nyugdíjba, összeomolna a rendszer.
Tehát, a kormány hosszútávon fenntartható nyugdíjrendszert akar, aminek fő eleme,
hogy minél tovább maradjanak aktívak az emberek. A polgármester azért hozzátette, az
állam erre csak ösztönöz, nem kényszerít.
Többen kaphatnak lakhatási támogatást
Aztán áttért a helyi szociális intézkedésekre. Ezek lényege, hogy kezelni
akarják a lakbéremelés azon problémáit, amelyre a lakbértámogatás nem képes.
Ilyen helyzetben főként az egyedül élő nyugdíjasok lehetnek, ezért módosítják a
lakásfenntartási támogatás rendszerét.
Elsőként magasabbra viszik a támogatásra jogosultak jövedelemkorlátját. Eddig az a
bérlő kaphatott lakásfenntartási támogatást, akinél az egy főre jutó jövedelem
nem haladta meg a mindenkori nyugdíjalap 2,5-szeresét. Január 1-től viszont a jövedelemhatárt
a nyugdíjalap 3-szorosa jelenti, így többen lesznek jogosultak a támogatásra.
Másrészt ösztönözni akarják a lakáscseréket. Gyakorlatilag arról van szó,
hogy sok nyugdíjas él egyedül nagyméretű bérlakásban. Ha a bérlő kezdeményezi,
hogy kisebb lakásba költözik, akkor úgy is kaphat támogatást, ha egyébként nem
jogosult rá. Igaz, csak a rendeletben meghatározott összeg 50 százalékát. Ezzel
pedig nő a lakás-mobilitás, és a nagyobb bérlakásokba a családosok költözhetnek
be.
A város kezelni akarja a problémákat fejezte be Ipkovich György.
