Fontos, hogy a népszavazás eredménytelen legyen
Mint ismeretes, a Fidesz a kórházi napidíj, vizitdíj és tandíj eltörléséért kezdeményezett népszavazást, amit az országgyűlés decemberben megszavazott. Ezek után határozta el magát az SZDSZ, hogy a szavazás időpontjáig intenzív kampányt kíván folytatni annak érdekében, hogy a három témakörben a szavazásra jogosultak teljesen képbe kerüljenek. Ezért újra elmagyarázzák a reform lényegét mondta Németh Kálmán, a párt megyei elnöke, aki szerint az ellenzék indítéka nem más, mint hogy leléptesse a jelenlegi kormánykoalíciót holott, mint tudjuk, népszavazással nem lehet a kormányt leváltani.
Liberálisan gondolkodókként fontosnak tartják, hogy jelenjenek meg az emberek a népszavazáson, de válaszoljanak mindhárom kérdésre nemmel. Kampányuk ugyanis elképzelésük szerint az ellenzék által elkendőzött igazságról szól, s hogy mit is értenek ezalatt, azt dióhéjban részletezik is a média képviselői előtt.
A reformnak köszönhető az egészségbiztosítás pozitív egyenlege
Úgy vélik például, hogy ha eltörölnék a vizitdíjat, azzal ismét zöld utat nyitnának az indokolatlanul orvoshoz fordulók előtt, továbbá a házirorvosok bevétele átlagosan mintegy 160 ezer forinttal csökkenne, az egyes kórházak tervezhető forrásai pedig több tízmillió forinttal. Bevezetésének fontos hozadéka még, hogy az emberek úgy gondolják, a vizitdíj megfizetésével eleget tettek kötelezettségüknek, nem érzik szükségét annak, hogy külön, a hálapénzzel is honorálják az egyes szolgáltatásokat.
Németh Kálmán elmondta: az egészségügyi reform első lépései nyomán a reformmal élő és nem visszaélő kórházak többletforráshoz tudtak jutni, és 2007-ben fordult elő először az, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár pozitív egyenleggel zárt, nem növelve ezzel a nemzeti költségvetés hiányát. Ebbe belejátszottak a gyógyszerellátással kapcsolatos változások is: az elmúlt évben több alkalommal is csökkentek a medicinák árai, és bevezettek olyan helyettesítő gyógyszereket is, amik nem importból származnak, hanem Magyarországon állítják elő azokat.
Tandíj: a diák hozzájárul iskolájának fejlesztéséhez, és ha jól tanul, ő maga is kap belőle
Tóth Róbert, a szabad demokraták szombathelyi elnöke a tandíj kapcsán emelt szót. Első körben Mádl Ferenc 93-as nyilatkozatából idézett, amit még miniszterként tett: a tandíj a hallgató hozzájárulása saját képzésének költségeihez, amellett, hogy ez a felsőoktatás jelentős forrása lehet, és egyben meghatározó struktúra-alakító és hatékonyság-befolyásoló tényező.
A felsőoktatási intézmények értékes szolgáltatást nyújtanak a hallgatóknak, aminek ára van vélekedik a politikus. A diákok későbbiekben diplomájuk hasznát élvezik, olyan értékkel indulnak neki a nagybetűs életnek, ami számukra majd magasabb bért garantál. Tóth Róbert hangot adott annak, hogy ennek a versenyképes tudásnak megszerzéséhez a diák hozzájárulásuk is szükséges, s itt ismét idézett a jobboldalról, konkrétan a Fidesz 98-as gondolatait: a felsőoktatásban résztvevő hallgatók közvetlen és közvetett egyéni haszna nagyobb a képzésből kimaradó és azt csupán adójával támogató polgár közvetett hasznánál.
A tandíj ráadásul nem lenne elvonható az intézményektől, az a saját bevételük lenne, nem kerül be az állam újraelosztó büdzséjébe. Ennek legalább egyharmada, maximum 50 százaléka a kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtó hallgatók részére lenne átadva különböző ösztöndíjak formájában, a maradékot pedig fejlesztésekre lehetne fordítani mondja, s zárják le közösen a sajtóájékoztatót egy konklúzióval: azért mondanak nemet a népszavazáson, mert ha ezek a dolgok tovább léteznek, akkor mind a számonkérhetőség, mind az igazságosság fennmaradhat.