Tiltakoztak a megalakításkor és a megszüntetéskor is
Amíg 2001-ben és 2002-ben a helyiek a nemzeti park létrehozása ellen tiltakoztak,
tavaly a Fertő-Hansági Nemzeti Parkkal történő integráció borzolta a kedélyeket. A helyiek és a természetvédők öt év
alatt ugyanis pozitív tapasztalatokat szereztek arról, mit is jelent a Nemzeti Park
kifejezés és annak tartalma. Az Őriszentpéteri Templom-szeren létrehozott,
igazgatóság munkatársai ugyanis nagy energiával vetették magukat a munkába, több
sikeres kezdeményezés fűződik a szervezethez, hogy csak egyet említsünk meg, a 2004-ben indított tökfesztivál sorozat.
Az eredmények ellenére a 2006-os választások után felröppent a hír, a kormány meg akarja szüntetni az Őrségi Nemzeti Park önállóságát, a szervezetet a Fertő-Hansági Nemzeti Parkhoz akarják csatolni. A tiltakozások nem értek célt, az integráció tavaly április 1-ével megvalósult. Néhány hónappal később megyénkbe látogatott Kovács Kálmán, a környezetvédelmi és vízügyi minisztérium államtitkára, a megbeszéléseken elhangzott, hogy szerencsés lenne visszaállítani a szervezet önállóságát. Egy nappal később civil szervezetek követelték ugyanezt.
Nem működött jól a szervezet
Németh Kálmán, az SZDSZ megyei elnöke szerdai sajtótájékoztatóján bejelentette, a
kormány döntött arról, hogy áprilisban ismét önálló lesz az Őrségi Nemzeti
Park. A politikus elmondta, a kabinet tavaly költségtakarékossággal indokolta az
integrációt. Viszont pártja már akkor sem tartotta sem szakmai, sem gazdasági
szempontokból indokoltnak a lépést.
A politikus elmondta, a Vas megyei szabad demokraták az elmúlt hónapokban többször
is szorgalmazták, hogy a kormány bírálja felül korábbi döntését, a lobbizást
siker koronázta.
A kabinet elé került előterjesztés beigazolta az aggályokat, kiderült, hogy
nehézkes a fejlesztési projektek előkészítése, lebonyolítása, több esetben is
késett a pályázati támogatások elszámolása. Mindezek azért, mert a
Fertő-Hanság-Őrség Nemzeti Park területi szervezetei földrajzilag távol vannak
egymástól, a fertő-hansági szakemberek nem ismerik az őrségi helyzetet, nem voltak
tisztában az ott zajló folyamatokkal sem.
Németh Kálmán hangsúlyozta, áprilistól az Őrség ismét önállóan tudja
értékeit képviselni, és jelentős változások is várhatóak.
Tompa László, az SZDSZ körmendi elnöke hozzátette, az önállóság visszaállítását Sólyom László köztársasági elnök és Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter is támogatta. Megegyezés született már arról is, hogy a közös nemzeti park nyolc természetvédelmi őr álláshelyéből öt kerül az Őrségbe, és arról is, hogy a nemzeti parkoknak szánt 500-500 millió forint támogatásból 250 milliót kap az ismét önállósodó szervezet.
Nincs döntés a lukácsházi víztározóról
Lapunk kérdésére Németh Kálmán elmondta, a lukácsházi víztározó támogatásáról a miniszterelnök
távolléte miatt nem döntött a kormány. Ismert, hogy a tározó Szombathely
árvízvédelmét biztosítja majd, a több százmilliós beruházásra benyújtott
pályázatot azonban első körben hiánypótlásra küldték vissza. Többek között
kifogásolták, hogy nem volt ütemterve a beruházásnak, nem állt rendelkezésre az
előkészítő munkák pénzügyi fedezete.
A politikus, aki egyúttal Szombathely alpolgármestere is, hangsúlyozta, a hiányosságokat azóta pótolták, a város 30 millió forintot adott az előkészítéshez. Az összeget egyébként a támogatás elnyerése után az önkormányzat visszaigényelheti. Hozzátette, a tározó nem csupán az árvízvédelemben tölt majd be fontos szerepet, hanem a város két patakját is új környezetbe helyezi. A vízállás szabályozási lehetősége miatt például feltárható és kiépíthető lesz a Perint-parti sétány folytatása, korszerűsíthető lesz a Gyöngyös patak belvárosi szakasza. Sőt, a szabályozás miatt a hídépítések is olcsóbbak lesznek, nem kell a jelenlegiekhez hasonló széles és hosszú szerkezeteket kialakítani.
Németh Kálmán kijelentette, az ígéretek szerint a kormány még januárban dönt a tározó anyagi támogatásáról.
