A GKI friss elemzése szerint az élelmiszerek árát számos tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik a kormány több intézkedése, mint például a kiskereskedelmi különadó vagy az ársapkák. Ennek következtében aztán 2021 és 2024 között az élelmiszerárak gyorsabban emelkedtek, mint a korábbi évtizedben.
2021 és 2024 között egyébként az élelmiszeripari árindex 56, míg az élelmiszerek árindexe 63 százalékkal nőtt, ami azt jelzi, hogy a kiskereskedelmi láncok nagyjából olyan arányban emelték az áraikat, amennyivel drágábban vásárolták az élelmiszereket. 2024-ben aztán a kiskereskedelmi különadó emelése tovább növelte az árakat, mivel a kiskereskedők részben ezt az élelmiszereken keresztül érvényesítették.
Az élelmiszeripari árakat persze számos egyéb hazai tényező is hajtotta felfelé: a mezőgazdasági termelői árak és az energiaárak emelkedése, a hatósági díjak növekedése, a csomagolóanyagok és üzemanyagok drágulása, valamint a forint-euró árfolyam gyengülése, ami az importált élelmiszerek árát is feljebb tolta. A szállítás és raktározás költségei szintén növekedtek, akárcsak a járműüzemanyagok ára.
A GKI azt is megjegyzi, hogy 2023-ban az élelmiszer-kiskereskedők átlagosan 15,6 százalékos árréssel dolgoztak, amely nem a profitot jelenti. Ebből az árrésből kellett még fedezniük a munkabéreket, az amortizációt és egyéb működési költségeket, mint a szállítás, marketing és reklámtevékenység.
