Mészáros Lőrinc több mint 1090 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket a 2021 és 2023 közötti időszakban, ezzel újra a kormányfő gyerekkori jóbarátja végzett az első helyen a Transparency International (TI) Magyarország Tenderbajnokok című friss elemzésében.
A TI Magyarország 2023 óta működő közbeszerzési adatbázisának korábbi dobogósai sem panaszkodhatnak, hiszen a vizsgált közbeszerzések értékének közel negyedét vitte el összesen a legtöbb közbeszerzést elnyerő négy tulajdonos: a volt felcsúti polgármester és gázszerelő mellett a tiszakécskei aszfaltkirály Szíjj László, a gyakran csak a „takarítás Mészárosaként” emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc, továbbá Balásy Gyula, a kommunikációs tenderek bajnoka.
A Transparency International (TI) Magyarország a 2021-2023-as időszakra vonatkozóan 2680 – közbeszerzéseken nyertes – gazdasági társaság és 5574 végső tulajdonos adatait vizsgálta meg. A vizsgált vállalatok 15418 eljárást nyertek el összesen 12,6 ezer milliárd forint értékben.
A TI Magyarország Tenderbajnokok című friss elemzése szerint ismét Mészáros Lőrinc léphetett a dobogó tetejére, akinek 14 cége – együttesen – 1090 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Ez az összes vizsgált tender értékének 8,6 százalékát tette ki, ami továbbra is a piac jelentős koncentrációjáról árulkodik.
Szintén jelentős, több száz milliárd forintos értékben nyertek el közbeszerzéseket a NER más kedvenc oligarchái is. A dobogó második helyén végző Kis-Szölgyémi Ferenc vállalkozásai – mindenekelőtt a B+N Referencia Zrt. – összesen 836 milliárd forintnyi megbízáshoz jutottak, zömében az állami egészségügyi létesítmények takarítására, üzemeltetésére, illetve karbantartására irányuló keretmegállapodások formájában. Az útépítésben taroló Szíjj László esetében is keretmegállapodások tették ki a hét érintett, általa tulajdonolt vállalaton keresztül elnyert, összesen 758 milliárd forint értékű eljárás zömét.
Mindez arra is rávilágít, hogy a közbeszerzési rendszeren belül a keretmegállapodások értékének aránya jelentősen növekedett. Ez azért aggasztó, mert az ilyen eljárások hosszú évekre lezárhatják a versenyt, és sokszor nem biztosítják az átláthatóságot.
A szintén keretmegállapodásokkal hasító negyedik helyezett, Balásy Gyula cégei közel 336 milliárd forint értékben nyertek el tendereket szinte kizárólag a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKOH). A másik oldalról nézve, az NKOH megbízásainak 74 százalékát nyerték el a Balásy-cégek a vizsgált három év alatt, lényegében monopolizálva a kommunikációs, a rendezvényszerzési és a szervezetfejlesztési állami megrendeléseket.
A vizsgált időszakban 106 olyan esetet azonosítottak, ahol a közbeszerzéseken nyertes szereplők közhatalmi kapcsolatokkal is rendelkeztek. Az elemzésben a TI Magyarország több olyan példát is feltárt, amelyek esetében a közbeszerzésen nyertes cégek tulajdonosai azoknál a szervezeteknél töltöttek be közhatalmi pozíciót, amelyek megrendelőként léptek fel az érintett tenderek során. Az összeférhetetlenség ténye részletesebb vizsgálat nélkül mégsem érhető mindig tetten, mivel a jogszabályok hiányosak és nem rendelkeznek egyértelműen ezen részletszabályokról.
Emellett rendkívül aggályos, hogy a vizsgált tenderek összesített értékének 7,7 százalékát, összesen 980 milliárd forintot nyert el 32 olyan vállalkozás, amelyek esetében a tulajdonosoknak legalább az egyike magántőkealap volt. Ezekben az esetekben a vonatkozó szabályozás hiányossága miatt nem átlátható, hogy kik e vállalkozások valódi kedvezményezettjei. A javarészt kormányközeli tulajdonosok körére az alapokat kezelő cégeket birtokló személyekből következtethetünk. Súlyos problémát jelez, hogy e magántőkealapok – nemcsak a közbeszerzéseken, hanem állami tőkebefektetéseken keresztül – több száz milliárd forintnyi közpénzhez jutottak az elmúlt években.
