Ahogy arról lapunk is beszámolt, pénteken ünnepelte a Savaria Szimfonikus Zenekar otthona, a Bartók Terem 50. születésnapját. Az 1970-es években az egykori zsinagógát Károlyi Antal tervei alapján alakították át hangversenyteremmé. Károlyi Antal életművéről ide kattintva 
Izgalmas életművet hagyott maga után a szocializmus Vas megyei sztárépítésze, akit most újra felfedeznek 2023. February 06. 11:20 olvashat. A pénteki jubileumi rendezvényen Mayer László tartott rövid előadást a zsinagóga történetéről. A szombathelyi levéltárost arra kértük, lapunknak is idézze fel a város egyik legszebb és legjelentősebb épületének múltját.
Segítőnktől megtudjuk, 1880. augusztus 30-án ülte örömünnepét a Szombathelyi Kongresszus Izraelita Hitközség. Ekkor adták át a közösség tagjainak anyagi támogatásával felépített Óvoda utcai zsinagógát. A monumentális épületet Ludwig Schöne bécsi építész tervezte, Kirschmayer Károly helyi építési vállalkozó volt a kivitelező.
A monumemtális épület avatásán a hitközség rabbija Stier József, valamint a zsinagógai szónoklat mestere, Lőw Immánuel szegedi főrabbi mondott beszédet. Ott volt az eseményen az építést téglaadománnyal támogató Szabó Imre szombathelyi katolikus megyéspüspökpüspök is.
Mayer László kiemeli, a zsinagóga égbe magasodó két tornya nemcsak a hitközség növekvő gazdasági erejét, önérzetének gyarapodását, jövőbe vetett hitét jelképezte, hanem nyomatékosította az ortodox-neológ szakadást. Maga az épület belső tere két szintre tagolódott, a földszinten a férfiak 352, míg a nők a karzaton 189 ülőhelyet kaptak. A szokásoknak megfelelően a keleti oldalon helyezték el a díszes tóraszekrényt, előtte pedig a tóraolvasó emelvényt. Mögötte és fölötte állt a Peppert Nándor műhelyéből vásárolt 12 regiszteres, csúszkaládás, mechanikus traktúrájú orgona, amelynek a szekrényét egy helyi asztalosmester, Tóth Sándor készítette el.
A kiváló akusztikájú zsinagógában az orgonazene a liturgia szerves részét képezte, amelyet az lelki felöltődéshez, az ima átérzéséhez és az áhítathoz elengedhetetlennek tartottak. Ezt az érzést fokozta még a férfikórus és egy időben a vegyeskar is, amely többekben ellenérzést váltott ki. A nyugati oldalon lévő főbejárat kapuívére a századik zsoltár héber szövegének részletét vésték, a következő jelentéssel: „Jöjjetek kapuiba háladallal, udvaraiba dicsénekkel!”
Hogy ez az épület nemcsak önmagában jelentette a helyi zsidóság erejét, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1892-ben mellette adták át a Rauscher Miksa helybeli építész tervei alapján készült községházat, amely a rabbi és a kántor lakását és a közgyűlési termet foglalta magába.
Az épület belsején az évek során keveset változtattak. Ilyen változtatásként tartják számon az 1896-ban elhelyezett, Magyarország 1000 éves fennállását hirdető emléktáblát. Ez nemcsak a millenniumnak állított emléket, hanem a zsidó hitközség tiszteletét is tükrözte a király iránt.
Mayer László megjegyzi, érdekes, hogy a tábla felső ívén egy héber szöveg olvasható a 90. zsoltárból. Ez arra emlékeztet, hogy ez az 1000 év az Örökkévaló szemében csak egy múló pillanat. 1923-ban pedig másik két táblán az I. világháború szombathelyi hősi halottainak állított emléket a közösség.
„Az 1920-as évektől sötét fellegek jelentek meg a zsinagóga és egyben a magyarországi zsidóság felett” – emlékeztet a levéltáros. Ennek nyitánya volt a numerus clausus-törvény, majd 1938-tól a zsidótörvények és végrehajtási rendeleteik lehetetlenítették el a zsidókat.
Az 1944. márciusi német megszállást követően, április 5-től rendelték el a sárga csillag viseletét. A következő lépést maga a gettósítás jelentette. Szombathelyen május 9. és május 12. között kellett bevonulni a kényszerlakhelyre, amelynek részét képezte a Thököly utcai ortodox és a neológ zsinagóga is.
A gettó lakóit, a közben vidékről ideszállított kétszáz fővel együtt átterelték az egykori Mayer-féle gyár területére, ahonnan július 4-én 3600 főt szállítottak Auschwitzba.
A munkaszolgálatból, haláltáborokból a szombathelyi zsidóság mindössze tíz százaléka tért haza, akik 1946-ban a zsinagóga mellett emeltek emlékművet mártírjainknak.
A számában és gazdasági erejében megfogyatkozott zsidóság az intézményrendszerét már nem tudta fenntartani. Ez vezetett oda, hogy 1956-ban az ortodox, majd 1966-ban a leromlott neológ zsinagógát is eladták. Az egykori neológ zsinagóga a Vas megyei tanács birtokába került, hasznosítására több ötlet is volt. Ezek közük az egyik, hogy tornateremként funkcionáljon.
Hogy nem ez a terv vált valóra, annak is köszönhető, hogy Károlyi Antal építész hathatós közreműködésével 1966 és 1968 között - az izraelita hitközség épületének helyén, amelyet 1945-ben bombatalálat ért - felépült a zeneiskola. Károlyi régi álma volt, hogy a zsinagógát hangversenyteremmé alakítsák. A megvalósulás már a tervező halála után történt meg.
Az ünnepélyes megnyitó két részből állt 1975-ben, az egyik a politikai volt, amely március 29-én egy ünnepélyes tanácsülés keretében zajlott. Április 5-én pedig a zenekedvelők és a szimfonikusok vették birtokba a hangversenytermet. Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című nagyszabású zeneművének szólóját Simándi József énekelte. A megnyitóra a Magyar Posta első napos bélyegzőt adott ki. Az előcsarnokban állították fel Kovács Margit keramikus alkotását, melyet a művésznő erre az alkalomra készített.
Maga a zsinagóga belseje természetesen az átépítésnél teljesen megváltozott, elveszítette egykori funkcióját, ennek hátterében ideológiai és akusztikus okok is álltak.
Mayer László kiemelte, 50 éve történt, hogy az Örökkévaló háza a zene templomává lényegült át.
Az átépített zsinagógát egyébként először Szombathelyi Hangversenyteremnek nevezték el, csak később keresztelték át Bartók Teremmé. Az 1990-es évek elején a zsinagóga volt főbejáratánál lévő toldaléképületet visszabontották, így az épület eredeti megjelenése helyreállt. A volt főbejárat azonban továbbra is zárva maradt.
Legutóbb 2006 és 2007 között esett át felújításon a Bartók Terem. A munkálatok során a termet újrafestették, kicserélték a székeket, új fény- és hangtechnikát szereltek fel. Felújították a régi öltözőket és újakat építettek, az udvar alatt kamaratermet alakítottak ki. A nézőtéren és karzatán 385 hallgató kaphat helyet, a lépcsőzetes emelvényen szimfonikus zenekar és oratórikus kórus fér el. A karzat feletti helyiségben van a stúdió, amely alkalmas hang- és képfelvételek készítésére a hangverseny zavartalanságának biztosítása mellett – erről már a zenekar oldalán olvashatunk.
A szimfonikusok a pénteki jubileumi hangversenyen igazi közönségkedvenc művekkel ünnepelték meg a Bartók Terem 50. születésnapját. Vezényelt Szennai Kálmán, a Magyar Állami Operaház karmestere.
