Nagy esők jönnek: gyakoribb viharokra számíthatunk a klímaváltozás miatt

Egy friss hazai kutatás szerint nemcsak a hőhullámok, hanem a károkozó zivatarok is gyakoribbá válhatnak Magyarországon.

A hőhullámok mellett egy másik extrém időjárási jelenség is egyre nagyobb teret nyer Magyarországon: a villámlással, jégesővel és viharos széllel kísért nyári zivatarok. Az ELTE Meteorológiai Tanszék és a HungaroMet Zrt. kutatói – Szabó Péter, Lakatos Mónika, Pieczka Ildikó és Pongrácz Rita – azt vizsgálták, hogyan alakult a zivataros napok száma az elmúlt évtizedekben, és mire számíthatunk a jövőben a klímaváltozás hatására – írja a másfélfok.hu.

Az 1991 és 2024 közötti időszakban a társadalmi észlelők által jelentett zivataros napok száma május és szeptember között egyértelmű növekedést mutat. Július a legzivatarosabb hónap, ezt követi június, míg szeptemberben a legkevésbé gyakoriak a viharok – feltehetően az alacsonyabb napállás miatt. Országos átlagban 2018 júniusa, valamint 1999 és 2002 júliusa emelkedik ki a legtöbb zivataros nappal (egyaránt 8 nap).

A nyári zivatarok kialakulásához meleg, nedves, labilis levegő és valamilyen emelő hatás szükséges – ezek a feltételek pedig egyre gyakrabban teljesülnek. Idén például a második legmelegebb és legszárazabb június után, július 7–8-án heves viharok csaptak le az országra, 130 km/h-s széllökésekkel, jégesővel és helyenként villámárvizekkel – miközben másutt alig néhány milliméter csapadék hullott.

másfélfok.hu

A kutatás egyik kulcsfogalma a „zivatarpotenciál” – egy olyan mutató, amely a hőmérséklet, nedvesség és légköri labilitás alapján becsüli meg, mennyire kedvezőek az adott körülmények a zivatarok kialakulásához. A vizsgálat nemcsak a múltbeli adatok elemzésére terjedt ki, hanem éghajlati modellezéssel a jövő lehetséges forgatókönyveit is feltárta.

A pesszimista szcenárió – amely a jelenlegi kibocsátási trendek változatlanságával számol – szerint a század végére akár évi 34 zivataros nap is lehet Magyarországon, szemben a jelenlegi évi 18 nappal. Egy kedvezőbb forgatókönyv – amely a párizsi klímacélok teljesülését feltételezi – esetén viszont csak mérsékelt növekedés várható.

másfélfok.hu

Fontos azonban kiemelni: önmagában a zivatarpotenciál növekedése nem garantálja a zivatarok számának emelkedését. A légköri feltételeken túl a megfelelő időjárási helyzet és elegendő nedvesség is szükséges. A klímaváltozás e tényezőket is átalakítja: a melegebb levegő több párát képes megtartani, ez kedvezhet a zivataroknak, ugyanakkor a hosszabb száraz időszakok és a kiszáradó alsó légrétegek csökkenthetik is a kialakulás esélyét. A változások nemcsak a zivatarok gyakoriságát, de intenzitásukat és térbeli eloszlásukat is módosíthatják.

Területileg jelenleg az Északi-középhegység és a Tiszántúl számítanak a legzivatarosabb térségeknek, míg Északnyugat-Magyarországon a legritkábbak a viharos napok. A jövőre vonatkozó modellek szerint, különösen a pesszimista forgatókönyv alapján, a Duna–Tisza köze, valamint a nyugati és délnyugati országrészek lehetnek a jövő zivatar-gócpontjai.

A zivatarok társadalmi-gazdasági hatásai sem elhanyagolhatók: a villámcsapások tüzeket és áramkimaradásokat okozhatnak, az intenzív csapadék villámárvizekhez vezethet, különösen városi vagy hegyvidéki területeken. A jégeső és a viharos szél pedig a mezőgazdaságot és az infrastruktúrát is egyre súlyosabban érinti.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet