A Gladiátor rendezőjének legújabb dobása

Szorozd meg a Ryan közlegény partraszállás-jeleneteit ezerrel, és megkapod a Sólyom végveszélybent!

Az élet írta a forgatókönyvet
A Sólyom végveszélyben sztorija megtörtént eseményeken alapul: 1993 októberében amerikai kommandósokat vetettek be az anarchia felé sodródó Szomáliában, hogy két olyan fotisztet hurcoljanak el Mogadishu belvárosából, akik a rettegett hadúr, Mohamed Farrah Aididnak a közvetlen környezetéhez tartoztak. A precízen kidolgozott katonai stratégiába azonban hiba csúszott, így az amiknak az egy órásra tervezett akció helyett több mint fél napig kellett irtani a bősz szomáliai betyárokat, hogy aztán menekülősre vegyék a figurát. A balul sikerült megmozdulásban tizenkilenc jenki és közel ezer (!) betyár vesztette életét; mi ez, ha nem egy kitűnő hollywoodi filmforgatókönyv-alapanyag?

Végeláthatatlan lövöldözések
Spielberg hitelességre törekvő és hihetetlenül életszagú Ryan közlegény megmentése (filmbuziknak alapmű!) új ösvényt jelölt ki a háborús filmgyártás csatamezőjén, ezen az ösvényen a Gladiátor rendezője, Ridley Scott -Bruszilov után szabadon- ütős kis offenzívába kezdett, hogy aztán közel két és fél óra tömény akcióval, megállás és pöcsölés nélküli látványos filmmel sokkolja a békeaktivisták derékhadát. Ridley filmje szerencsére nem nyomja izomból az "USA, a világ csődöre majd rendet rak" flasht, hanem inkább az amerikai hadsereg egyik legcikibb fejezetét járja körbe, megdöbbentő hiteleséggel és őszinteséggel, bár ne csodálkozz azon, hogy a szeptember tizenegyediki tekintélyrombolás után a hazafiasságra kiéhezett amerikaiak csillagsávos izompólókban rohanták meg a mozikat. A korántsem diadalmas ’93-as eseményeket kevés pátosszal, de az elmaradhatatlan amerikai összetartozás-élménnyel fűszerezve már-már dokumentarista igénnyel vitték filmre, ráadásul a háborús rémálom celluloid változata hemzseg a zseniális filmes húzásoktól: a kézi kamerás felvételek, a kapkodó, sortűzszerű vágások, a sebesülések kendőzetlen ábrázolásai teszik hátborzongatóan életszerűvé, mondhatni naturalistává a filmet.

Példátlan mennyiségű katonai felszerelés a forgatáson
A közel húsz perces bevezető után felpörögnek az események a vásznon, hogy aztán a stáblistáig mást se lehessen látni és hallani, csak robbanásokat és a fegyverropogás monoton hangját. Nem fukarkodtak az alkotók a pirotechnikai eszközökkel: a palesztin terroristák örömtáncot járnának a Sziklamecsetnél, ha legalább annyi robbanóanyaggal és munícióval garázdálkodhatnának, mint a filmkészítők a Marokkói forgatások alatt (az akciófilmeknél szokásos lőszer-mennyiség több tízszeresét használták a filmesek). Szomália napjainkban is háborús övezet, így a filmet nem Kelet-Afrikában, hanem hosszas huzavona után -az USA Védelmi Minisztériumának közbenjárásával- a nagyrészt muszlimok által lakott Marokkóban forgatták, közel száz amerikai ranger, négy Sólyom és négy Kismadár típusú helikopter, két C-5-ös szállítógép, valamint az oket támogató egységek támogatásával, akik az Atlanti-óceánt átrepülve vonulnak be Marokkóba, hogy hatékonyan segítsenek a film minél élethűbb elkészítésében.

Profin megcsinált háborús film
A film főbb szerepeiben Josh Hartnett (legutóbb a Pearl Harborban akciózott) Tom Sizemoore (ő a háborús filmek specialistája, lásd: Ryan közlegény megmentése) és a kilencvenes évek-közepi angol cult-filmek üdvöskéje, Ewan McGregor, de a nagy kavarodásban van olyan, hogy szinte senkit nem lehet felismerni a vásznon. A forgatás kedvéért az igazi Delta Force bázisokon gyorstalpaló kommandós-kiképzést kapott színészeknek komoly esélyük van arra, hogy filmbéli domborításaikért NE kapjanak legjobb alakítás Oscart, mivel a mozi igazi erénye a rendezés: Ridley Scott és csapata tökéletes összmunkát produkálva hozta össze a látványos, feszített tempójú filmet. Még ha nincs is sok intellektuális mondanivalójuk, azt mégis el kell ismernünk: technikailag az amcsik továbbra is lenyomják a világ filmgyártását, erre ez a mozi is jó példa: csak kapkodja a néző a fejét a profi kameramunka, a tökéletes vágások, az elképesztően hiteles helyszínek láttán. Szóval ismét egy olyan hollywoodi háborús film került a mozikba, melynek megtekintése után (paradox módon) tovább erősödhet bennünk a "minden háború értelmetlen"-érzés. Milyen kár, hogy mindezt olyan eszközökkel sulykolja beléd, hogy legszívesebben állig felfegyverkezve nekirontanál egy csapat óvodásnak...
A moziból kifelé hirtelenszőke, agyonbronzizott maca szólt oda IQ-betyár barátjának: Na, mondtam, hogy fasza lesz! Teccett? A tag csak ennyit válaszolt: Ja, tuti vót, csak kevés vót benn (!) a szex...

A filmet szerdáig játssza a szombathelyi Savaria mozi

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kultúra