A Nyugat.hu birtokába került előterjesztés alapján alaposan változhat a Soproni Liga lebonyolítási rendje. Tolnai Sándor, az Újpest egyik tulajdonosának előterjesztése alapján 16 csapat indulna a legjobbak között.
Miután mindenki játszott mindenkivel, az első hat helyezett oda-visszavágós alapon ismét megbirkózna egymással. Az alapszakaszban szerzett pontok – itt is, akárcsak az alsóházban – felét viszik magukkal a csapatok. A bajnok indulna a Bajnokok Ligája selejtezőben, a második helyezett pedig az Európa Ligás-pozíciót kapná.
Az úgynevezett alsóházban az alapszakasz 7. és 12. helye között végzett csapatok játszanának. Szintén tíz mérkőzést. Érdekesség, hogy ennek a csoportnak a győztese szintén indulhatna az Európa Ligában.
Az alapszakasz utolsó négy helyezettje, az NBII Keleti és Nyugati csoportjának győztesével kiegészülve alkotná a harmadik hatos csoportot.
A tervezet célja, hogy a csapatok az eddigi harminc helyett negyven meccset játszanak, és lerövidítsék a holtszezont.
A klubcsapatok tulajdonosai csütörtökön dönthetnek az előterjesztésről.
Az előterjesztés:
átszervezésére a 2010/2011-es idény kezdetétől
Cél: a mérkőzések számának növelése a csapatok számának emelése nélkül
A kívánt hatás: több mérkőzés, nagyobb meccsterhelés, több lehetőség a bevételek generálására (mérkőzésjegy, bérletek, stb.), a szurkolók, a szponzorok és a közvetítő tv-k jobb kiszolgálása.
A javaslat:
A 2010/2011-es szezontól a továbbra is 16 csapat szerepelne az NB I-ben. (Az NB II két csoportjában pedig továbbra is 2x16 csapat szerepelne.)
A 16 csapat a mostani gyakorlatnak megfelelően, „oda-vissza” alapon 2x15, azaz 30 mérkőzést játszana egymással.
A szezon azonban 30 mérkőzés után nem érne véget, mert ekkor kezdődne a rájátszás – a következő tervek szerint:
Az alapszakasz 1-6. helyezettje oda-vissza alapon játszana még 5 mérkőzést otthon és 5 mérkőzést idegenben. A bajnok indulna a Bajnokok Ligája selejtezőben a második helyezett pedig az Európa Ligás-pozíciót kapná.
Az alapszakasz 7-12. helyezettjei ugyanígy játszanának oda-vissza 10 mérkőzést és ennek a csoportnak a győztese kapná a harmadik Európa Ligás helyet. Nagyon fontos hogy ebben az esetben ezen csapatok számára is maradna motiváció! (A harmadik EL-indulási jog természetesen a kupagyőztesé maradna.)
Az alapszakasz 13-16. helyezettje kiegészülne az NB II két csoportjának bajnokával – vagyis kialakulna a harmadik hatos csoport is – és ez a 6 csapat szintén egymás között oda-visszavágós alapon 10 mérkőzést játszva játszana azért a négy pozícióért, amely az NB I-es tagság meghosszabbítását jelenti. E hatos csoport utolsó két csapata a következő szezonban a másodosztályban szerepel.
A 30 mérkőzés, tehát az alapszakasz lejátszása után a csapatok nem tiszta „lappal” kezdenék a rájátszást –hanem a következő rendszerben.
A 1-6. helyért és a 7-12. helyért játszók az alapszakaszban megszerzett pontok felével kezdenék a rájátszást (tört pontszámok esetén kerekítés, megegyezés szerint)
Itt fontos motiváció, hogy érvényesüljön az alapszakaszban elért eredmény, vagyis a 30 mérkőzés során legjobb teljesítményt elérő csapat/csapatok helyzeti előnyből kezdhesse/kezdhessék a rájátszást.
A 3. csoportban (a további négy NB I-es helyért) szereplők addigi eredménye pedig a következőképpen alakulna:
13 helyezett: 4 pont
14 helyezett: 3 pont
15 helyezett: 2 pont
16 helyezett: 1 pont
A két NB II-es bajnok szintén 4 ponttal kezdene.
A mérkőzésszám növelésével így minden csapat legalább 40 bajnoki találkozót játszana! Továbbra is életben maradna az a rendszer hogy pontazonosság esetén (bajnok kiléte, Európa ligás hely vagy kiesés eldöntésére) további mérkőzések lennének oda-visszavágós alapon mely két mérkőzésen már a kupaszabályok érvényesülnének.
Az őszi szezon december közepéig tartana, míg a tavaszi szezon január utolsó hétvégéjén vagy február első hétvégéjén már elkezdődne. Így le tudnánk rövidíteni a holtszezont és tennénk mindezt tétmérkőzések játszásával. Sajnos a ligakupa nem váltotta be ezirányú reményeinket, mert néhány száz néző előtt játszanak a csapatok szinte teljes érdektelenségben: Így a ligakupa vagy megszűnne, vagy a Magyar kupához hasonlóan egyenes kieséses rendszerben zajlana.
Fontos még hogy a helyezettek díjazásának átalakítását is javasolnám azzal, hogy nem csak az első négy, hanem az első 6 csapat részesülne célprémiumban.
