A városi ember számára az éjszaka természetes fényeinek kétharmada nem látható, a közvilágítás túlzott mértéke miatt a Hold kráterei és a Jupiter holdjai nemhogy szabad szemmel, de nagyobb településeken még távcsövekkel sem kutathatóak. Felhőtlen estén ma még akár 4-7 ezer csillagban is gyönyörködhetünk szabad szemmel, tizenöt-húsz év múlva azonban, figyelmeztetnek a természetvédők és csillagászok, a Göncöl-szekér is kuriózumnak számíthat, csupán a Hold és néhány csillag világít majd.
A Tejút látványa nélkül persze lehet élni, azonban a fényszennyezés – utalt rá egyik beszélgetőtársunk, Kelbert János biológus – az ökoszisztémában komolyabb problémákat is okozhat: A felelőtlen éjszakai fény-orgiában állatok millió pusztulnak el, a túlzott közvilágítás fajok táplálkozását, szaporodását, vándorlását zavarja meg. Ráadásul a fényszennyezés az emberre nézve is hordozhat veszélyeket.
Mi is az a fényszennyezés?
Általánosan minden olyan fény zavarónak tekinthető, amely a horizont síkja fölötti irányban is elszökik. Fényszennyezés alatt a mesterséges fények okozta ártalmakat értik, olyan zavaró hatásokat, amelyek káprázást és a látás csökkenését okozzák. A jelenség mögött az áll, hogy a mesterséges fénynyalábok a légkörben lebegő aeroszolról - páráról, porról - visszaverődnek és világossá teszik az éjszakai eget. A káros jelenséget a túlzott éjszakai közvilágítás, a reklámtáblák, a műemlékek és repterek kivilágítása, a bevásárlóközpontok és ipari parkok túlzott megvilágítása, a szélerőművek tetejének, rádió-adóvevő tornyoknak fényei mind együttesen okozzák.
A jelenség vizsgálata viszonylag új keletű, a problémát kutatók először a huszadik század végén, a madarak vándorlását vizsgálva vetették fel. Megfigyelték ugyanis, hogy azok az állatok, amelyek a vándorlás alatt a hold pozíciójához képest határozzák meg a helyzetüket, a fényszennyezés miatt nem tudnak biztonsággal tájékozódni. A madarak az útjukra véges energiatartalékkal indulnak el, így ha eltévednek, az a vesztüket okozhatja.
A feleslegesen bekapcsolt világítás miatt évente több milliárd madár pusztul el
Az élővilág ritmusa a nappalok és éjszakák változásának megfelelően alakult ki. A fajok azonban nem csak alszanak, vadásznak az éjszakában, de menedéket is találnak a sötétben – tette hozzá Kelbert János. Egyes rovarok csak sötétebb környezetben életképesek. A nem megfelelően megvalósított, túlméretezett világítás miatt évente több milliárd madár pusztul el, rovarok, denevérek élettere szűnik meg.
A szentjánosbogarak párzás idején fényjelzések alapján találják meg egymást. Kutatók megfigyelték, hogy a mesterséges fény miatt a bogarak nehezebben szaporodnak. A vízi csiborok a csillogó autót és a fénylő éjszakai betont nézik víztükörnek, gyakran ez okozza vesztüket.
Azok a madarak is veszélyben vannak, amelyek fényre érzékeny rovarokkal táplálkoznak. A rovarok, mivel vonzza őket a fény, ha veszélyes övezetbe tévednek – például egy kivilágított szélerőmű-parkba – odacsalogatják a madarakat is, amelyek aztán a területen ezerszám pusztulhatnak el.
A hasznos rovarok eltűnésével a növényvilág is károsodhat: a természet kényes egyensúlya könnyen felborulhat, például a virágok beporozatlanul maradnak. Ha egy faj károsodik, az kiszámíthatatlan változást idéz elő, és az egész struktúra megváltozhat.
Éjszaka az embereknél – megváltozik az életciklusunk
A fényszennyezés az emberi szervezetre is károsan hat. A sötétben, alvás közben termelődik az emberi szervezetben a melatonin nevezetű gyökfogó, immunrendszert erősítő ráksejt-gátló hormon. De csak akkor termelődik, ha a megfelelő sötétségben van módunk pihenni. Már kisebb fény is blokkolja a hormon termelését. Több kutató állítja: a daganatos betegségek és a melatonin szint között összefüggés van. Az éjjeli fényterhelés a melatonin vérszintjét csökkentheti, ezáltal megnövekedhet az emlő-, prosztata-, bél- és májrák gyakorisága.
Törvényi háttér
A zavaró fények ellen – olvashatjuk szaklapokban –mi is védekezhetünk: például olyan lámpatestek használatával, amelyek a lehető legkevesebb fényt bocsátják ki a horizont síkja fölé.
Mindamellett a fényszennyezés problémáját még kevesen érzékelik. A legtöbb országban a jelenség szakmai jogi fogalma sem alakult ki. Magyarországon két éve került olyan jogszabály a törvénykezésbe, amely lehetővé teszi a fényszennyezés korlátozását, legalább a természetvédelmi területeken. Az 1996. évi LIII. törvényt (is) módosító 2008. évi XCI. törvény 19. §-a így szól: "...Védett természeti területen a helyhez kötött kültéri mesterséges megvilágítást külterületen, illetve beépítésre nem szánt területen - a közcélú közlekedési létesítmények biztonságos üzemeltetéséhez szükséges megvilágítástól eltekintve - úgy kell kialakítani, hogy a védett vagy a közösségi jelentőségű állatfajokat ne zavarja, veszélyeztesse, károsítsa."
Csillagégbolt-park lesz az Őrségben is
Ha a fényszennyezés ilyen mértékben növekedik, az éjszakai égbolt látványa ugyanolyan kuriózummá válik, mint a kristálytiszta, sarkköri jégtáblákból nyert víz. Hazánkban a csillagos égbolt még zavartalanul élvezhető a Zselicben, a Hortobágyon és a közeli Őrségben, ahol „csillagégbolt-park” létrehozását tervezik.
Az Őrség eleve nagyon jó adottságokkal bír – közölte Márkus Ferenc, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vezetője – ugyanis a terület 65 százalékban erdővel borított. Ráadásul a nemzeti park 15-16 településén mindössze négyezer ember él - így ma még nem jellemző a túlzott a fényszennyezés. Programjukkal ezeket az eleve jó adottságokat szeretnék megőrizni – hogy minél kisebb környezeti terhelés érje a környéket. Ráadásul nemrég a Nemzeti Park gondozásába került a farkasfai meteorológiai állomás, amelyet a nagyszabású tervek szerint a közeljövőben pályázati pénzből fel kívánnak újítani.
Olyan megfigyelő pontot szeretnének itt kialakítani, ahol zavartalanul lehet a csillagos égboltot, a légköri- és klímaváltozásokat kutatni. A fényszennyezés csökkentését például olyan intézkedésekkel kívánják elérni, hogy az elhasználódott kültéri égőket folyamatosan környezetkímélő LED égőkre cserélik ki.
