A kutya sem jár erre, magunk vagyunk a szobrokkal – egy fiatal lánnyal, aki mintha maga is a tárlat része lenne, rezzenéstelenül ül az asztal mögött, házi feladatot készít, ő felügyeli a némaságot, mi pedig Hegedűs Anett Lilla és Fülöp Gábor szobrai közt lépdelünk tétován. A szombathelyi Irokéz kiállításnak célja – olvashatjuk a meghívóból – „az emberi figura transzformációjának, és ezáltal a humán átalakulás lehetőségeinek bemutatása”. Meglehetősen homályosan hangzik, de ha körbepillantunk, megérezzük, valóban sajátos aurájuk van az éteri-emberi árnyék-pózoknak.
Transzcendens gyökerünk után kutatva: a férfi női lelkéről, és fordítva
Első körben inkább a belső helyiségben szemlélődünk. Fülöp Gábor Animája és Animusa egymással szemben, a belső tér két oldalán állnak. Jellegzetes pózban, tökéletes megformálásban. - Az anima és az animus – Jung óta tudjuk - az ellentétes nem belső tudattalan képviselője. (Az anima a férfiben élő nő, az animus a nőben élő férfi.) Ez teszi lehetővé, hogy megtaláljuk a párunkat, ezért érezzük úgy, hogy a másikat ősidők óta ismerjük. Ha megtaláljuk azt az embert aki, az animánkat/animusunkat képezi, szerelmesek leszünk belé. Ez a partnerideál kivetítése.
Fülöp Gábor Animája – a férfi női lelke – a szobrász megformálásban egyenesen, zárt lábakkal áll, fejét szolgáló-mód kissé lefelé hajtja, kezeit a szívcsakrára helyezi. Melegséget áraszt, ugyanakkor a póz alázatát és szépségét ellensúlyozza tüskés bőre - férfiasan durva felülete. Ellentétben az animussal – amely lukacsos, mégis dinamikus pózban feszít, erőt sugároz- ugyanakkor lukacsossága miatt megfoghatatlan.
A lélek párbeszéde
Hegedűs Anett Lilla póz-szobrai a padlástér másik két irányában – egymással szemben – ülnek és fekszenek. A falnál egy Buddha-szerű, ember nagyságú lény, csukott szemmel, jóga pózban - belsőjére figyel. Üveg anyaga egyszerre teszi éterivé, megfoghatatlanná, sejtelmessé és hűvössé – a póz tisztaságot áraszt. Bal tenyere üres, mintha várna valamit. Átman – így a szobor címe, a lélek egyik neve. Örökkévaló, tehát mentes a születéstől és a haláltól. Méretét a hinduizmusban a hajszál végének tízezred részéhez hasonlítják.
Vele szemben a földön fekszik egy alak, magzatpózba görnyedve: a földön, bőrén falevelek nyomával. A lélek a földi létben, fájdalommal, megaláztatással, fejét megadóan oldalra fordítja.
Odébb egy külön kis térben magányosan ül egy másik alak, gombaszerű valamik nőnek ki bőréből. Mellkasa behorpadva, erőtlen, a gondolkodó szobor ellentéte.
Izgalmas kérdés a szobrok anyaghasználata
Az első esetben (Fülöp Gábornál) a fa az ember szerves organikus jellegét, a másodikban (Hegedűs Anett Lillánál) a víztiszta öntőgyanta a fizikai test transzparenssé tételével a szellemi átalakulás transzcendens voltát prezentálja. Az alkotások hangsúlyosan meditatív jellege segít körüljárni azt a mindig aktuális kérdést, vajon mi is az ember.
Ahogy a prospektusban is olvashatjuk: „Fülöp Gábor fából készült figurális szobrai a primitívebb életformával (organikus növényi vagy állati rendszer) összekapcsolódó emberi szervezet biológiai átváltozásának folyamatát mutatják be, úgy, hogy értelmezés kérdése, vajon ezek a rendszerek felépítik az emberi figurát vagy pedig elrejtik azt. Hegedűs Anett Lilla munkái a szellemi átalakulást ábrázolják. Víztiszta gyantából készített emberalakjai az anyagi lét síkjából kiszakadó, a tudati fejlődés egy magasabb fokára lépő ember átváltozásának fázisai. Az alkotások együttes bemutatása rávilágít arra, hogy e folyamatok párhuzamosak és ellentétesek is egyben. Előbbinél egy kezdetlegesebb létállapot felé haladást, utóbbinál valamely magasabbra való átlépést mutat a metamorfózis tendenciája. E látszólagos oppozíció azonban párhuzammá válik azzal, hogy mindkét folyamat az eredethez való visszatérést célozza. Egy ősállapot felé törekvést, másképp ábrázolva.”
Kifelé menet még a külső térben álló szobrokra is rápillantunk: újra egy meditációs testben ülő lélek, Hegedűs Anett Lillától – már a teljességben - bal kezében a Földet hordozza. A méretekkel remekül érzékelteti a szobrász a lélek határtalanságát.
Lefelé menet a lépcsőnél még rápillantunk a Katicára is: A nő női lelkére: megannyi katicával, amelyek színei a lélek energiáját jelezhetik.
ÁTMAN - Hegedűs Anett Lilla és Fülöp Gábor kiállítása
megnyitó: 2010. szeptember 24. (péntek), 19.00
helyszín: Irokéz Galéria, Szombathely, Thököly u. 36., emelet
megnyitja: Hegedüs Orsolya művészettörténész
megtekinthető: 2010. október 8-ig, hétköznapokon 14 és 18 óra között
további információk:
www.irokezcollection.hu
www.gaborfulop.com
www.anettlillahegedus.com