A helyzet nyugaton is változatlan...
Jöhet bármilyen kedvezmény, a népesség fogy. A tendenciákat ismerjük, az okokról vitázhatunk eleget, ám a helyzet itt nyugaton is változatlan. Szombathely népessége, ha lassan is, szintén folyamatosan apad. Az utóbbi években, szeptember táján legalább egy osztálynyival kevesebben hallgatják az első becsengetést, mint az azt megelőző tanévben. Volt idő, jó húsz éve, amikor egy osztályterembe harmincöt-harminchat gyermeket zsúfoltak össze, és szinte minden fallal körülvett sufniban folyt oktatás. Mára a helyzet, gondolhatnánk, előnyére változott, hiszen ha a helyi városi iskolák harmincegy első osztályának átlagát nézzük, a létszám húsz alatt mozog. Azonban minél kevesebb a gyerek, az önkormányzatnak annál mélyebbre kell nyúlnia saját zsebébe. A forráshiányos településeknek ráadásul a pedagógusok megemelt fizetését is ki kell valamiből gazdálkodniuk.
A minőségi oktatás és az állami fejadag képlete
A minőségi oktatás és az állami fejadag között van némi kölcsönhatás, látszatra mindenképpen. Az iskolák között tán egészségesnek mondható versenyhelyzetet teremt. Szabad iskolaválasztás van, ha jó az intézmény hírneve, marketingje, vonzó specializációkkal hirdeti magát, több gyermeket iratnak oda. Így kvázi az önkormányzatnak olcsóbb lesz, tehát hosszútávon fenntarthatóbb. Ha egy intézményben kevés a gyermek, ha szorul a hurok, első körben kibökik, leépítik, integrálják vagy bezárják.
A helyzet azonban nem ilyen tiszta. Jó példa erre a szomszéd megyeszékhely, Zalaegerszeg esete is, ahol az utóbbi időszakban, spórolás céljából az általános iskolai intézményrendszeren jelentős átalakításokat terveztek el. Szeptembertől egy belvárosi iskolával kevesebb lesz, ám a bezárás elsődleges szempontja, állítják többen, nem az iskola minősége, hanem az épület hasznosíthatósága (eladhatósága) volt.
Nem lesz iskolabezárás, tömeges elbocsátás
A szombathelyi önkormányzatnak iskolabezárás, intézmények integrálása miatt egyelőre nem fáj a feje. A drasztikus lépéseket, állítják a szakemberek, jó pár éve, még időben megtették.
Igaz, a Dózsa iskola bezárása után pár évre felmerült, szüntessék meg a két kis létszámú, peremkerületi iskolát, a szentkirályit és a Nyitra utcait. Ám akkor, még az előző ciklus legelején végül is másként döntöttek. (Sokak szerint nem annyira a józan megfontolás, hanem a körzet képviselőjének lobbi ereje volt a meghatározó) A közgyűlés határozatba foglalta, mindaddig, amíg a szentkirályi iskola létszáma a 120 főt eléri, nem nyúlnak hozzá, a nyitraihoz pedig közművelődési feladatokat csatoltak.
De nem vélekedik másként a mostani polgármester, dr. Ipkovich György sem, aki szerint a város büszke jól működő, színvonalas oktatási rendszerére, s azt meg is fogja tartani. Ez illik a kultúrváros mivoltához is.
A jelenlegi rendszer, állítják a szakemberek is, nagyobb változtatások nélkül is életképes, és rövid távon biztosan fenntarthatónak tűnik. Kérdés, mi lesz majd, ha a várost egyre jobban szorítja majd a költésvetési hiány?
Az elmúlt években Szombathelyen is színesedett a kínálat
Az önkormányzati fenntartású alapiskolák mellett új intézmények is a színre léptek. Az egyházi fenntartású Püspöki és a Waldorf az amúgy is csökkenő gyermeklétszámból évente minimum egy-egy osztálynyira valót kanyarít ki. Ott van még a minisztérium által finanszírozott Bolyai gyakorló is, ami szintén 60 körüli létszámot vesz el.
Összesen, ha mindent egy kalap alá veszünk, Szombathelyen tizenhárom általános iskola működik, ennyi városi fenntartású intézménybe jelentkeznek a gyerekek. A helyi szakemberek szerint a meglévő infrastruktúra mellett, a létszámot tekintve most kezdjük elérni az a szintet, ami huszonegyedik századinak és normálisnak tekinthető. Megszűntek a túlzsúfolt iskolák.
A szombathelyi intézmények átlagos kihasználtsága 75 százalékos, ami jónak mondható. Speciális helyzeténél fogva a szentkirályi és a Nyitra utcai telítettsége ennél kevesebb, de ezek is elérik a hatvan százalékot.
Szabad iskolaválasztásról
Jó egy hónapja lezárult a beíratás, mára összegződtek a számok is, hol hány fővel indítanak tanulócsoportokat. Elvileg bárki bárhova jelentkezhet, a gyermekeket azonban csak a körzetileg illetékes intézménynek kötelessége felvenni. Szombathelynek két favorit általánosa van, ahová a legnehezebb bekerülni: a Paragvári és a Zrínyi. Idén a két iskolába közel annyi gyereket szerettek volna beíratni, mint ahányat a többi tizenegybe összesen. (Átlagban mindkét helyről egy-egy osztálynyi gyereket küldtek tovább.)
Ráadásul a vidékről bejárók (minden hatodik-hetedik elsős nem szombathelyi) is elsősorban ezt a két iskolát részesítik előnyben. Más iskolákra pedig általában az aluljelentkezés a jellemző. Ráadásul az is gondot okoz, hogy vannak szülők, akik egyszerűen elfelejtik, hogy a gyermekük iskolás korba lépett, így az önkormányzatnak kell utólag felkutatnia a kisdiákot.
Az intézmény földrajzi elhelyezkedése a döntő
A Dési Huber István Általános Iskola igazgatója szerint a beíratáskor a szülők számára elsősorban nem az iskola színvonala és kínálata a mérvadó. Az intézmény földrajzi elhelyezkedése a döntő, hogy a munkahelyhez vezető útvonalhoz közel legyen. Ezért is van az, hogy évek óta a két periférián lévő iskolában (a Szentkirályi és a Nyitra utcai) egyre kevesebb a gyermek, és ezért is népszerű a két, elitnek gondolt belvárosi intézmény.
Az elit-iskolákkal kapcsolatban, vallotta a Dési igazgatója, tévhitben vannak a szülők. Szerinte, állítását felmérésekkel is igazolni tudja, a többi általánoshoz képest ezekben az intézményekben az oktatás színvonalában semmilyen előnyt nem mutattak ki. A többi szombathelyi iskola is hasonló jó színvonalon, színes tevékenységrendszerrel működik, és a pedagógus-állományban sincs számottevő különbség. Azt, hogy miért részesítik előnyben a szülők mégis ezt a két iskolát, nem érti, főként belvárosi elhelyezkedésükkel, az Ady-téri buszmegálló közelségével magyarázza.
Az elsősök tíz százaléka tanulási nehézségekkel küzd majd
Idén a csökkenő létszám miatt Szombathelyen három iskolában indul eggyel kevesebb osztály, a Derkovitsban, a Simon Istvánban és a Váciban. A legkevesebb tanuló Szentkirályon lesz, 13 fő, a legtöbb a Paragváriban, ahol négy osztályt indítanak, 104 elsőssel. Míg tavaly 731, addig idén 703- volt az önkormányzati intézményekbe jelentkező gyermekek száma. (Közülük 638 helybeli, a többi vidékről jár majd be.)
Az osztályok szervezésében, kvóta szerint is, a részképesség-kieséssel, tanulási nehézségekkel küzdő elsősök 2-3 főnek számítanak, így a statisztikákban a tényleges létszám 775 fő (tehát 10 százalék, 72 problémás iskolakezdő lesz.). Ezeket a gyermekeket jellemzően a kisebb létszámú iskolákban, nem a favorit Paragváriban és a Zrinyiben, valamint a harmadik helyen befutó Neumannban regisztrálják. A problémás gyereket a kisebb iskolákba küldik, pl. a nyitra utcaiba, ahol egy osztály indul, 16 gyermekkel, a statisztikai létszám viszont 24.
Egyre több gyermeket tartanak vissza
Az elmúlt években megfigyelhető tendencia, hogy egyre több gyermeket (idén 199-et), bár kora szerint iskolaérett lenne, visszatartják az óvodában. Mesélik, előfordul, hogy ha a gyermeket nem veszik fel a kiválasztott elit-osztályba, a szülők inkább még egy évig járatják az óvodába, csak ne kelljen máshová íratni. A pedagógusok szerint az is jellemző, hogy egyre több olyan kisiskolás van, aki, bár felveszik, sok szempontból mégsem tekinthető iskolaérettnek. Úgy kerülnek az elsőbe, hogy az alapvető mentálhigiénés szokásokkal nincsenek tisztában, így betűvetés helyett ott kell elkezdeni az oktatást.
A városban jelenleg 1614 pedagógus dolgozik
Várhatóan a gyermeklétszám nem túl nagy csökkenése mellett Szombathelyen nem várható iskolabezárás, így nem lesz tömeges pedagógus-elbocsátás sem, ám minimális mozgás idén is várható. A több száz frissdiplomás tanárképzősnek azonban semmi esélye arra, hogy itt, vagy a megyében közalkalmazottként elhelyezkedjen.
