A 209 hektáros Új Nemzedék Ifjúsági Központban a Corvinus egyetem égisze alatt gyülekeztek a fesztiválozók. Nem csak nekik, de a fellépőknek is a legnagyobb ellensége az időjárás volt az első napokban, hiszen bár a naptár szerint már jócskán benne járunk a júniusban – ahogy a Quimby oszlopos tagja, Livius mondta –„ igen enyhe telünk van az idén nyáron”.
Amint megérkeztünk a fesztiválra, láthattuk, hogy nem akármilyen szervezéssel állunk szemben – a Corvinusosok kitettek magukért! Akár milyen hihetetlenül hangzik, simán ment minden a jegyátvételnél és a beléptetésnél, kedvesek voltak a biztonsági őrök, gyorsan haladt a sor, volt bőven sátorhely, kellő számú WC, zuhanyzó… minden adott volt egy jó bulizáshoz. Ritkán írhatunk ilyet egy fesztiválról, így kifejezetten örülünk most.
Központban a hazai bandák
A magyar zenei világ legjava mint minden valamire való fesztiválon, itt is zenélt nekünk. Már a 0. napon itt volt Ganxta Zolee és a Kartel, Nagy Feró és a Beatrice, Kowalsky meg a Vega, Animal Cannibals és a KFT is. A további esti koncerteken a 10 különböző helyszín között válogathattunk zenei ízlésüknek megfelelően, ami szép kis felhozatal az általános töltelék nulladik napi programokkal szemben, így pironkodva valljuk meg, hogy a lehűlő hőmérséklet idővel mégis inkább a hálózsákunk felé terelt minket.
Az első nap estéjén a N.O.H.A és a Brains hatalmas bulival indított a nagyszínpadon, majd e mellett, vagy ez után az est kibontakozásához a zenét a Magashegyi Underground, a Zorall, a Paddy & the Rats, Anna & the Barbies és még sokan mások szolgáltatták. A vasi bandában most sem kellett csalódnunk, az Ocho Macho koncertje alatt megtelt a sátor táncoló, hupogó fiatalokkal.
Javult az idő, hevert a Re-Pohár
A fesztivál igazi sztárvendégei azonban egyértelműen a Kiscsillag és a Quimby voltak, akik egymást követve hatalmas hangulatot alakítottak ki – és tartottak fenn a rekordszámú nézősereg előtt a nagyszínpadon. De igazán jó koncertet adott például a Pál Utcai Fiúk, a Belga, és a Hétköznapi Csalódások is.
Bár melegedett egy kicsit az idő, az alkohol azért fogyott rendesen: hevertek a földön a becsempészett vodkás üvegek, és a Re-Pohár visszaváltóban is akadt bőven dolguk a srácoknak, mikor egy-egy nagyobb kapacitású fiatal 5-10 pohárral állított oda. Voltak, akik ki is használták az új rendszert (miszerint a környezettudatosság jegyében a sört kemény műanyag poharakba mérik, melyek visszaválthatóak 200 forintos áron), a fesztivált járva gyűjtötték a szanaszét hagyott poharakat, és visszaváltva több ezer forint ütötte a markukat.
Pénteken újabb tömegek érkeztek a fesztiválra, végre az egész héten dolgozóknak is elkezdődött a buli. Az este Punanny Massif és Irie Maffia koncerttel kezdődött a nagyszínpadon, hogy a Tankcsapda kemény zúzásával fejeződjön be. A többi színpadon is ez a laza és kemény zene kettőssége volt jellemző: volt Depresszió, Alvin, Carbonfools, Heaven Street Seven, Intim Torna Illegál, de itt volt a pár hete az Eurovíziós dalfesztiválon Magyarországot képviselő - ByeAlex is.
Személyes kedvencünk a Bohemian Betyárs együttes lett, akik bár még annyira nem futottak be, de életigenlő, magyaros zenéjükkel igen sok szívet meg-, és sok nézőt elhódítottak a nagyobb színpadokról, és igazi „házoldalátkirúgós” bulit csináltak.
Záróbuli a Faithlessel
Szombatra végre megjött a nyár, a Balaton-part megtelt strandolókkal, kipróbálhattuk a vizes játékokat, napozhattunk, vagy – mint oly sokan – iszogathattunk az árnyékban a barátokkal, újdonsült ismerősökkel. Miután mindenki ráhangolódott az estére, meghallgathattuk Péterfy Borit a nagyszínpadon, majd együtt ugrálhattunk több száz egyetemistával Vad Fruttik koncertjén.
Itt volt a Kaukázus, a Compact Disco és a PASO is, a nemzetközi mezőnyt pedig a Faithless erősítette. A hajnalig tartó buli után már le sem kellett feküdni, gyors sátorbontás után sokan az első vonatot rohamozták meg, hogy otthon pihenjék ki - megfürödve, kényelmes ágyban – az 5 napos bulizás fáradalmait.
Ez történt napközben
A kulturális táplálékra vágyók a port.hu által szponzorált színházsátorban művészi mozgóképekkel és különféle színdarabokkal elégíthették ki igényeiket. Akik ezzel szemben azt az elvet vallják, hogy a tegnapi buli emlékét (ami marad belőle) legjobban mozgással lehet feledtetni, azok sem maradtak hoppon. A sportprogramok kedvelői válogathattak a konvencionális sportok (mint pl. csocsó, strandröpi) vagy a „bulisportok” (barátnőcipelés, gumimatracos evezőverseny, vagy vízben futás egy üveg vodkáért) közül.
Akik kicsit hosszabb időt is rá akartak szánni a nappali programokra, azok számára minden nap kerékpártúra és különböző kirándulások (bortúra, tihanyi kirándulás, kirándulás Zánka környékére) közül válogathattak. Akik pedig a délután és az este átvezetését nem tudják jobban elképzelni, mint egy-egy jól ismert humoristán vidulva, azok számára sem okoztak csalódást a szervezők.
Mi - az emberek nagy részével együtt – megkerestük a legközelebbi boltot, egy icipici CBA-t, majd rövid sorban állás után bejutva az üresedő polcokról választottunk valami ennivalót. Szerencsére végül mindenkinek jutott étel-ital, a boltosok jól felkészültek a rohamra.
Az átlagos fesztiválozó szavai
Délelőttönként belevetettük magunkat a Civil Tér sátrainak végigjárásába, és miután beszereztünk minden ingyen-ajándékot (napszemcsit, pólót, thermo poharat, tollat, strandlabdát, óvszert, matricát), körbejártuk a tábort, és megkérdeztük az ébredező fesztiválozók véleményét az EFOTT-ról:
Niki (22): Egész éjjel vacogtam, de amúgy nagyon jó a buli! Azért jöttem, mert most végeztem a vizsgáimmal, és kellett már egy kis lazulás. Meg persze szívesen strandolnék is, de erre most nincs esély, örülök, ha a pulcsi lekerül ma rólam!
Áron (18) és Robi (19): Idén érettségiztünk, és már el is kezdtük az egyetemi bulizást. Tetszik ez a pörgés, egész évben ezt akarom csinálni! A hideget jól bírjuk, iszunk eleget…
Ildi (28): A Quimby-t várom legjobban, egyértelműen ők lesznek az est fénypontjai. Addig meg dolgozok a Civil sátraknál, jól telik az idő, sok-sok új arccal lehet találkozni, és rengeteg a régi ismerős is.
