A színház remek állapotban van, kiváló hatásfokkal működik. A társulat szereti Szombathelyet, és a város is magáénak érzi a színházat - nyitotta délelőtti sajtótájékoztatóját Jordán Tamás. Az igazgató sok más mellett beharangozta a jövő évad tervét is, amely öt őszi, négy új tavaszi előadást tartalmaz. De erről később részletesen is szólunk…
A WSSZ Szombathelyen és a térségben sikeresen „beágyazta magát” – folytatta Jordán Tamás. Sikerként könyvelik el, hogy a társulatban kicsi a lemorzsolódás, a színészeket a szombathelyiek is magukénak érzik. Közülük többen letelepedtek a városban, barátságok születtek, gyökeret eresztettek, családot alapítottak.
Bár már összeállt a jövő évad terve, a mostani szezon még nem ért véget, hiszen múlt héten volt Egressy Portugál című tragikomédiájának premierje, a héten mutatják be Peter Shaffer (az Amadeus és az Equus szerzője) Black Comedy című bohózatát, amelyet Mohácsi István és Mohácsi János alkalmazott színpadra. Bár nehezen emészthető falat, „győzött” Dosztojevszkij Félkegyelműje. Jeles András rendezése ugyanis bekerült (600 előadásból) az idei POSZT (XIII.) versenyprogramjában. Ez önmagában is hatalmas elismerés.
Ugyanakkor – vallotta be Jordán – nehéz műsortervet készíteni, hiszen egyrészt kellően szórakoztatónak és könnyűnek kell lenni, másrészt minőségi, jó színvonalú produkciókkal is elő kell rukkolniuk. E mellett gondolniuk kell azokra is, akik még soha nem jártak színházban, a kezdő bérletesekre, hogy őket mivel lehet becsalogatni. De olyan előadásokra is szükség van, amelyek nívóban a közízlés felett állnak. Elmondható, hogy a társulat olyan rendezői gárdával dolgozik, amely - a vidéki színházak tekintetében - irigylésre méltó (gondoljunk csak Mohácsira, Jelesre, Valló Péterre). A jövő évad műsortervét is úgy állították össze, hogy mindenki megtalálhassa benne a kedvére valót.
Szabó Győző nem fér bele a költségvetésbe
Szabó Győző a színház számára érzékeny kérdés – fogalmazott Jordán - való igaz, hogy takarékossági okokból 
Szabó Győző távozik a szombathelyi színháztól 2013. April 30. 16:07 kénytelen megválni a színésztől. Az önkormányzattól kapott pénz ugyanis messze nem elegendő a megfelelő működéshez, így hát kénytelenek minden módon - elbocsátásokkal is - csökkenteni a kiadásaikat. Viszont a közeli kapcsolat megmarad, és a „kivételes tehetségű és egyéniségű” színészt eztán is hívják, ha lesz „rá szabott” szerep.
Elmegy Unger Tünde, viszont egy fiatal és tehetséges színésznő is csatlakozik a csapathoz: Sodró Eliza Kaposvárról érkezik.
Másrészt, vallotta be Jordán Tamás – többször érte őket az a vád, miért nem hívnak vendégszerepelni „neves budapesti színészeket”. Ennek elsősorban technikai akadályai vannak, hiszen egy fix csapatba leszerződött színészt az anyaszínház nem tud csak úgy, 2,5 hónapos időszakra nélkülözni. Fekete Ernővel (aki Weöres Sándor: Szent György és a sárkány című darabjában játszik majd) is komoly egyeztetések lesznek, hogy a nyári bemutató után ősztől bérletes előadásként is futhasson a darab.
Évad-tervek – Újra rendez Czukor Balázs
Kezdjük a bérleten kívüli előadásokkal (a bérleteseket keretes írásunkban külön részletezzük). Őszinte leszek, lelkendeztem, amikor Jordán Tamás bejelentette, hogy jövőre újra rendez Czukor Balázs (az általa jegyzett Öt az egyben a legkedvesebb darabjaim egyike). Most sem kis fába vágja a fejszéjét, Babits Mihály Gólyakalifáját készül színre vinni, aztán Roland Schimmelpfennig Az arab éjszaka című darabját rendezi meg.
Valamint egy különleges irodalomórára is készülnek, ahol Jókai Mór A kőszívű ember fiai (rendhagyó keresztmetszet) lesz a téma. A cél, fogalmazott Jordán, hogy a diákokat valahogy rávegyék arra, hogy elolvassák ezt a kötelezőt. Neki ez otthon, a fiánál nem sikerült, de talán a többieknél igen… – mosolygott. A rendező itt is Czukor Balázs lesz.
Várjuk Nagy Cili következő rendezését is, nagy kedvencünket, Weöres Sándor Psychéjét viszi majd színre.
A bérletben (keretes írásunkban részletesen megtalálja), az őszi szezonban Weöres Sándor: Szent György és a Sárkány (rendező: Valló Péter); Füst Milán: Máli néni (rendező: Koltai Róbert); László Miklós: Illatszertár (rendező: Béres Attila); Örkény István: Tóték (Rendező: Ivo Krobot); Jeles András: „Egy résnyi ragyogás…” című előadásai szerepelnek.
2014. tavaszi szezonban Dés László-Geszti Péter-Békés Pál: A dzsungel könyve (rendező: Horgas Ádám); Ion Luca Caragiale: Zűrzavaros éjszaka (rendező: Mohácsi János); Hamvai Kornél: Szigliget (rendező: Balikó Tamás); Molnár Ferenc: Az üvegcipő (rendező: Valló Péter)
Weöres Sándor drámapályázat és eredményhirdetése
A Weöres Sándor Színház névadója születésének 100. évfordulójára nyílt, jeligés drámapályázatot hirdetett, melynek beadási határideje 2013. február 15. volt. 184 beérkezett pályaművet regisztrált a színház. 10 mű a pályázati kiírás formai elvárásainak nem felelt meg: a szerzők vagy nem tartották be az anonimitás feltételeit, vagy nem voltak tisztában a drámai műnem, illetve a színpadi alkotások esztétikai követelményeivel (pl. novellát, emlékiratot küldtek be). Egy szerzőpáros időközben visszavonta pályázatát, mert inkább egy – az eredményhirdetés előtt megrendezendő – felolvasószínházi előadás keretében kívánják bemutatni alkotásukat. Így tehát 173 (összesen 8788 oldal) befogadott pályamunka verseng a fődíjért. A pályázat győztesének nevét a költő Szent György és a Sárkány című drámájának díszbemutatója előtt ünnepélyes keretek között hozzák nyilvánosságra.
Csákányi bérlet – színházi szervezésben
Ahogy Parais István, az Agora igazgatója is beharangozta, mindeközben zajlik a Weöres Sándor Centenáriumi év – amelyet nyolcmillió forintból állítottak össze. Június utolsó hetében egymást érik majd Szombathelyen a programok, – úgyhogy „Nem igaz, hogy Szombathelyen nem történik semmi!”
Kormányzati szinten is figyelnek a Weöres-centenáriumra, a Szent György és a Sárkány bemutatója (június 22-én) országos esemény lesz – amelyre komoly protokoll-vendégsereg várható, és a tervek szerint ezen a napon a Duna TV élőben közvetíti majd az eseményeket.
Az ünnepsorozat köré sok más mellett buszos túrákat is szerveznek: Szombathelyről Csöngére utazva már a közlekedési eszközön művészeti eseményekbe és programokba botolhatunk.
Az Agora és a WSSZ között hosszú távú az együttműködés, ennek egyik el nem hanyagolható bizonyítéka, hogy ősztől a WSSZ szervezi tovább az ominózus „sportházas” Csákányi bérletet. A helyszín továbbra is marad az MSH (legalábbis 4 előadásból 3 esetében), ahol továbbra is vendégjátékokat láthatunk „budapesti művészektől”. Az utolsó előadás helyszíne, „átszoktató jelleggel” már a WSSZ-ben lesz, Kiss Marival, Máli nénivel, Koltai Róbert rendezésében.
A teljesség felé – koncert
Amire a centenárium kapcsán még érdemes lesz még odafigyelni, az „A teljesség felé” című nagyszabású koncert (június 24-én (hétfő, 19 óra, nagyszínpad). Fellép: Gryllus Dániel( ének, citera, furulyák, ütőhangszerek), Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Palya Bea,Szalóki Ági, Bognár Szilvi, Szirtes Edina Mókus, Ferenczi György, Both Miklós.
Hetedszer is Karneválszínház
A nyári szombathelyi Karneválszínházban idén egy Stephen Sondheim-darabot láthat a közönség, Félúton a fórum felé címmel. Dramaturg Hamvai Kornél lesz, aki a társulatra írja át a szöveget, a rendező pedig Réthly Attila. (Főbb szerepekben: Németh Judit, Mertz Tibor, Szabó Tibor, Orosz Róbert).
WEÖRES SÁNDOR SZÍNHÁZ
2013/2014-ES ÉVAD BÉRLETES ELŐADÁSAI
2013 ŐSZ
Weöres Sándor: Szent György és a Sárkány
– tragikomédia két részben –
A költő így vall 1965-ben született művéről: „…nem végzetdráma, hanem az emberek kavarta viharok futása, különböző célok küzdelmének következményeként örök-forgású örvénnyé kavarodva. Sem a sárkányölő Szent György, sem a sárkány hívei nem diadalmaskodnak végérvényesen, mert mikorra győzne valamelyik, az örvény már másutt és másként sodor. Itt nem győz más, mint az a forró atmoszféra, mely mindent szerelmesen fojtogat és mindent gyilkosan fölemészt, de könyörtelen örök forgásában mégis a szakadatlan életet jelenti.”
Arról pedig, hogy mit kíván üzenni drámájával a közönségnek, ekképp beszélt egy rádióinterjújában: „Azt, hogy az élet sokkal bonyolultabb, sokkal ellentmondásosabb, mint ahogy mindennapjainkban érzékeljük. Annyi sárkánnyal kell a ma élő embernek és a ma élő fiatalnak megvívni, erre vonatkozik tulajdonképpen a darab. Megoldást nem ad, csak az ellentmondásokat, az ellentéteket, a kérdéseket veti fel. A megoldást a saját életének megfelelően mindenkinek saját magának kell megtalálni.”
Címszerepben a szombathelyi születésű Fekete Ernő, a Katona József Színház tagja.
Rendező: Valló Péter
Helyszín: NAGYSZÍNPAD
Örkény István: Tóték
– tragikomédia –
„Örkény István művének színreviteléhez Székely Gábor kiváló prágai Macskajáték-rendezése nyitotta meg az utamat, amelyet 1974-ben mutatott be a cseh Nemzeti Színház. A Tóték pedig a „Husa na provázku” nevű brünni kísérleti színházban került színre a hetvenes évek közepén. Jómagam a Tótékat a prágai „Činoherní klub”-ban rendeztem meg 1982-ben, és a színház hét évadon át nagy sikerrel játszotta. Eddigi magyarországi öt Hrabal-bemutatóm, három Csehov-rendezésem és egy Kundera-színrevitelem után számomra logikus lépést jelent, hogy Örkény István e művét állítsam színpadra Szombathelyen. Csehovot, aki megértéssel ábrázolta az egyszerű emberek sorsát, valamint Hrabalt és Kunderát, akik nagy hangsúlyt fektettek a XX. században Közép-Európában élők nyakatekert és gyakran abszurd történelmi sorsfordulataira, sok közös vonás köti össze Örkénnyel. A csehek, a magyarok és a szlovákok ezt bőven megtapasztalták. Bizonyos motívumokat szükséges állandóan visszaidézni.
Nagy örömmel várom az újabb közös munkát a szombathelyi társulattal. Érdeklődéssel és csodálattal figyelem azt az energiát, amellyel a Weöres Sándor Színház nem mellőzhető művészeti intézménnyé vált nemcsak saját régiójában, hanem országos viszonylatban is.”(Ivo Krobot)
A főbb szerepekben: Szabó Tibor, Bajomi Nagy György, Németh Judit, Csonka Szilvia, Endrődy Krisztián, Vlahovics Edit
Rendező: Ivo Krobot
Helyszín: MÁRKUS EMÍLIA TEREM
Füst Milán: Máli néni
– vígjáték –
A 30-as évek végén Füst Milán vígjátékot írt a szépséges Margit kisasszonyról, az őt ostromló vezérigazgatóról, annak idegtépően szerelmes Alfonz fiáról, és lányáról, a karcos-titokzatos Tildáról. Szerepel továbbá a történetben egy kisfiú, akinek talán három anyja van, talán egy sincs; Horváth úr, a könyvelők gyöngye, a mindenütt hallgatózó Novák bácsi, és ennek felesége, Máli néni, aki így mutatkozik be: "Egy szegény rokon. Valaha jómódban, most tönkretéve. Ilyen a világ, kérem." Máli néni - ez a tipikusan pesti tündér és boszorkány - a végén mindent helyrerak. A gazdag veszít és győz a szegény.
Vérbő avantgarde bohózat ez a tipikusan pesti mese. Füst darabja szinte azt sugallja: az élet már nem is álom, inkább őrület. De - vígjátékról lévén szó - szeretnivaló őrület...
A főbb szerepekben: Kiss Mari, Trokán Péter, Csonka Szilvia, Nagy Cili, Orosz Róbert, Kálmánchelyi Zoltán, Kertész Péter
Rendező: Koltai Róbert
Helyszín: NAGYSZÍNPAD
Jeles András: „Egy résnyi ragyogás…”
– tragikomédia –
Ez a darab különös körülmények között született: egy másik színmű színpadi próbái közepette, tehát nyilvánvalóan rám erőltette-kényszerítette magát. Nemigen volt tekintettel az alkalmatlan időpontra, az u.n. realitásokra, az emberi tényezőre és hasonlókra, - minden bizonnyal létre akart jönni, s úgy döntött, hogy ezek a körülmények (t.i. mikor a szerző keze-lába remeg a kimerültségtől stb.) számára éppen megfelelők, sőt: egyenesen optimálisak. Így kellett lennie, mert – töredelmesen megvallom – négy hét, pontosabban: huszonöt nappal éjszakái idején (hiszen napközben a próbák folytak) lediktálta magát, nekem csak jól figyelni és szorgalmasan skribálnom kellett. Ezek után, gondolom, bárki megérti, hogy meglehetős kíváncsisággal várom magam is miként kezdi meg pályafutását ez a különös élőlény, hogyan működik majd a színpadra állítás folyamatában (egyáltalán: hogy a könyörtelen, sőt: megvesztegethetetlen ítészek, azaz a színészek előtt megállja-e majd a próbát, s végül a közönség örökké talányos várakozásának képes lesz-e megfelelni.
Szóval, azt mondhatom, félig-meddig mint egy kívülálló, magam is kíváncsi vagyok a végeredményre, mert a csodálatos születés rendszerint különös sorsot ígér.
Magáról a darabról azonban itt és most – kérem a kedves szombathelyi közönséget, fogadja ezt el tőlem, egészen kivételesen – semmit se mondhatok. Ígérem azonban, hogy ha eljön az ideje, elárulom a titkot, felfedem a rejtélyt, nem felejtkezem el a magyarázatról.
(Jeles András)
A főbb szerepekben: Alberti Zsófi, Kovács Gergely, Szerémi Zoltán, Vlahovics Edit, Bajomi Nagy György, Kelemen Zoltán, Sodró Eliza
Rendező: Jeles András
Helyszín: MÁRKUS EMÍLIA TEREM
László Miklós: Illatszertár
– vígjáték –
Hammerschmidt Miklósnak illatszertára van a pesti Váci utcában. Közeleg a karácsony, fogynak a kölnik, parfümök, szájvizek, az üzletben mégis feszült és ideges mindenki. A főnök napok óta kiabál az alkalmazottakkal, legfőképpen Asztalos úrral, akinek pedig mindene a munka. Reggel nyolctól este nyolcig dolgozik, nincs senkije, nem jár sehova, egyetlen öröme, hogy levelezésben áll egy lánnyal, akinek még a nevét sem tudja, akinek nemsokára meg akarja kérni a kezét. És most hirtelen kirúgják. Semmi más nem állhat a háttérben, csak Balázs kisasszony intrikája, aki Asztalos szerint a legtrehányabb dolgozó az üzletben, és nőnek is olyan hideg és kellemetlen, mint egy vénlány...
László Miklós 1937-es vígjátékában szerethető kisemberek küzdenek a magánnyal, és kergetik a boldogságot, ami pedig ott van az orruk előtt. Az Illatszertár finom humorú, békebeli szerelmes mese, az egyik legkedvesebb történet, amit valaha magyar színpadra írtak.
A főbb szerepekben: Jordán Tamás, Kálmánchelyi Zoltán, Nagy Cili, Fekete Linda, Szerémi Zoltán, Orosz Róbert, Szabó Tibor
Rendező: Béres Attila
Helyszín: NAGYSZÍNPAD
2014 TAVASZ
Dés László - Geszti Péter - Békés Pál A dzsungel könyve
– musical –
A Dzsungel könyve a magyar musical irodalom egyik kiemelkedő klasszikusává nőtte ki magát. Dés László magávalragadó zenéje, Geszti Péter szellemes dalszövegei és Békés Pál pörgő dramaturgiájú történetmesélése egyaránt kedvence lett kicsiknek és nagyoknak. Igazi családi szórakozás.
Most végre a szombathelyi közönség is találkozhat a művel méghozzá egy varázslatos látványszínházi köntösbe bújtatva, melyet az a Horgas Ádám rendez, aki maga is szereplője volt a Dzsungel könyve 17 évvel ezelőtti ősbemutatójának. Az ifjú Maugli, a szerethető Balu, az anyáskodó Bagira, az öreg Akela, a kegyetlen Sír Kán, a hipnotizáló Ká, a haszonleső Csil, emberek, farkasok, majmok, keselyűk, félelmetes és szerethető fenevadak mesélnek a kötődésről, az elfogadásról és a szabadságról. A szemünk láttára cseperedik férfivé az árván maradt Maugli, hogy igazságot tegyen és megtalálja az igazi otthonát.
A főbb szerepekben: Balogh János, Mertz Tibor, Nagy Cili, Németh Judit, Fekete Linda, Endrődy Krisztián, Kelemen Zoltán, Szabó Tibor, Varga Dóra
Rendező: Horgas Ádám
Helyszín: NAGYSZÍNPAD
Hamvai Kornél: Szigliget
– bohózat –
Hamvai Kornél Michael Frayn, a nagy sikerű Függöny fel! című bohózat írójának Balmoral című művét adaptálta az ötvenes évek szigligeti alkotóházába. A mű nemcsak görbe tükröt tart az akkori irodalmi elit, az értelmiség elé, hanem a fergeteges bohózaton túl egyfajta történelmi korrajzot is létrehoz. A bohózat ősbemutatója a Nemzeti Színházban volt 2007-ben, Udvaros Dorottya, Blaskó Péter, Gazsó György és Garas Dezső főszereplésével. Azóta számos színház mutatta be hasonló nagy sikerrel.
A főbb szerepekben: Kiss Mari, Szerémi Zoltán, Trokán Péter, Jordán Tamás, Orosz Róbert, Bajomi Nagy György, Horváth Ákos, Alberti Zsófi
Rendező: Balikó Tamás
Helyszín: MÁRKUS EMÍLIA TEREM
Ion Luca Caragiale: Zűrzavaros éjszaka
– komédia –
Nézőinket a következő teszt átgondolására kérjük:
„Lehet-e tréfálni? Igen és nem. Lehet – ha egészséges emberekkel van dolgod. Nem lehet – ha betegekkel. Lehet – vidám és kedélyes emberekkel. Nem lehet – mogorvákkal és búvalbéleltekkel. Lehet – szellemes emberekkel. Nem lehet – butákkal.” (Caragiale)
Ha a válaszok többségével egyetért, Önnek ajánljuk ezt az előadást. Tréfás és zűrös egy éjszaka ez. A szélsőséges karikatúra, a fergeteges humor minden eszköze felvonul, hogy a bonyodalmak egymásba érjenek és hőseink számára szinte érthetetlenné tegyék a szaporán pergő eseményeket. Félreértéseik felett érzett kárörömnek azonban kevéssé van helye. A Dunán (közös folyónkon) lefolyt sok víz ellenére úgy tűnik, gyarlóságaink nem sokat változtak. A századforduló román kispolgárai szerelmeikben, féltékenységükben, hazafias hevületükben éppoly esendőek, mintha csak nagyon közeli ismerőseinket látnánk, akár itt, akár ma…
A főbb szerepekben: Mertz Tibor, Bajomi Nagy György, Sodró Eliza, Endrődy Krisztián, Orosz Róbert, Kovács Gergely
Rendező: Mohácsi János
Helyszín: NAGYSZÍNPAD
Molnár Ferenc: Az üvegcipő
– vígjáték –
„Idén Molnár év van. Kicsit megkésve tehát, de ez is lehetne az apropója Az üvegcipő bemutatójának. De mivel állandóan és mindenütt játsszák Molnár darabjait erre az érvelésre semmi szükség. Mint ahogy arra sem, hogy életem első szombathelyi rendezése éppen a Liliom volt ugyancsak Molnártól és máig azzal a jóérzéssel gondolok vissza rá, hogy tetszett a város közönségének, és a benne résztvevők is nagyon szerették. Ugyancsak felesleges említenem, hogy a társulat egyik-másik tagját nagyon nagyra tartom, és nagyon szívesen dolgozom velük. Közéjük tartozik Csonka Szilvia is, aki a darab főszerepét játssza majd, s akivel tavaly is szerencsém volt együtt dolgozni a Moliere-bemutatóban. Ha az ember Molnárt rendez, legelső helyre kerülnek a színészek. Máskor is alapvetően így van ez, de fontosságukat mégis – legalább a látszat szerint – háttérbe szoríthatja a rendezői vízió, a társadalom szenvedélyes kritikai rajza, a megkerülhetetlen „eszmei mondanivaló”. Molnárnál – oly sok megbocsátással – marad a nem is olyan könnyű élet, ennek ragyogó színpadi ábrázolása, és az ennek az életnek az elviselhetőségéért tett írói gesztusok. És persze maradnak Molnár Ferenc felülmúlhatatlan dialógusai, a lélektan, egyszóval a nagyszerű szerepek. Reméljük ennek az elvárásnak tisztességesen megfelelünk majd, és a közönség azzal a szeretettel fogadja a színház új Molnár bemutatóját, mint azt az előzővel tette.” (Valló Péter)
A főbb szerepekben: Szerémi Zoltán, Nagy Cili, Csonka Szilvia, Alberti Zsófi, Vlahovics Edit, Trokán Péter, Horváth Ákos
Rendező: Valló Péter
