Az első világháborút zárta le 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés, melyben Magyarország kétharmadát elcsatolták, a határos államoknak pedig kiosztották.
Igaz, az elcsatolt részek közül Ausztria elég keveset kapott, mindössze 3967 négyzetkilométert, ami sehol sincs a Romániához került 103 ezer 93 négyzetkilométerhez képest, a Nyugat-Dunántúli régiók így is megérezték a hiányt.
Érdekesség, hogy Burgenland tartományt valójában nem a trianoni szerződés során csatolták el az országtól, hanem közel egy évvel korábban, 1919. szeptember 10-én a Saint Germain-i békeszerződéssel. Ennek ellenére erről a területről is június 4-én szokás megemlékezni, mivel maga a trianoni megemlékezés sokkal inkább a megcsonkított történelmi Magyarországról szól, mint egyetlen konkrét szerződés aláírásáról.
Maga a Burgenland elnevezés is csupán 100 éve született meg, azelőtt az Őrvidék nevet viselte az Alpok lábánál elterülő magyar föld. A mai osztrák elnevezést onnan kapta, hogy a négy magyar vármegye neve, melyekből területeket szeltek le, német nyelven mind a burg szóval végződnek.
Pozsony – Pressburg, Moson – Wieselburg, Sopron – Ödenburg és Vas – Eisenburg.
Ausztria eredetileg nagyobb területet kívánt magához csatolni, ezek alapján ma az osztrák-magyar határ valahol Celldömölk környékén húzódna. A Vas, Moson és Sopron vármegyei települések jelentős része azonban ellenállt, elsöprő arányban szavaztak a magyarság mellett, Vas vármegye területén például csak Nagysároslak, Karácsfa és Lovászad szavazott Ausztria mellett, így alakult ki a mai határvonal.
A határ külső oldalán ragadt egykori magyar települések közül egyébként a burgenlandiak kapták meg utoljára a jogot 2012-ben, hogy két nevű településjelző táblákat helyezzenek ki. Csupán nyolc éve olvasható az Oberwart felirat alatt a Felsőőr, az Oberpullendorf alatt a Felsőpulya, a Großpetersdorf alatt a Nagyszentmihály, vagy a Rechnitz alatt a Rohonc.
A tartomány székhelye Kismarton, ám ezt a rangot viszontagságos körülmények közt kapta meg. 1925-ben még átmeneti székhelynek választották meg, ugyanis a régió abban bízott, hogy egy revízió során Sopront is hozzácsatolják Burgenlandhoz, így az lesz majd a hivatalos székhely.
A revízió gondolatát nagyon sokáig nem tudta elengedni a tartomány, mivel az itt élő magyar és osztrák lakosok jelentős része igazságtalannak tartotta, hogy Sopron népszavazás útján eldönthette, hogy nem akar Ausztriához tartozni. Végül 1981-ben Kismarton alkotmányos úton is megkapta a tartományi székhely címet.
Habár Burgenland tartomány az elcsatolt országrészek közül a legkisebb, sokan ezt tartják a legigazságtalanabb döntésnek, mivel Ausztria és Magyarország kéz a kézben vesztette el a háborút.
