Havi nettó 220 ezer forintról havi nettó 250 ezer forintra nőtt az elmúlt három hónapban a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott bevétel - derült ki az Egyensúly Intézet és a Friedrich-Ebert-Stiftung szubjektív szegénységi trendeket vizsgáló 2023. júniusi közvélemény-kutatásából, melyről a 24.hu számolt be.
A felmérés szerint tízből négy magyar nem rendelkezik a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott minimális jövedelemmel, vagyis 250 ezer forinttal. És úgy néz ki, hogy a háztartások 70 százalékának nem fog változni a havi bevétele a várakozásai szerint, 15 százalék viszont bevételcsökkenésre számít. Mindössze 11 százalék véli úgy, hogy háztartása bevételei növekedni fognak a következő három hónapban.
Az átlagos életvitelhez egyébként a megkérdezetteknek fejenként havi nettó 350 ezer forintra, a gondtalan megélhetéshez pedig már havi nettó 500 ezer forintra lenne szükségük. Viszont a magyar társadalom 57 százaléka nem tudja megteremteni az átlagosnak tekintett életszínvonalhoz szükséges anyagi feltételeket sem, ami 4 százalékpontos növekedést jelent a tavaszi adathoz képest. Nem meglepő tehát az sem, hogy
a magyar háztartások 62 százaléka csak kisebb-nagyobb nehézséggel képes fedezni a hétköznapok költségeit.
Az is kiderült, hogy a magyar lakosság 40 százalékának problémát okozna egy 100 ezer forintos, nem tervezett kiadás, 28 százalék pedig egyenesen úgy látja, hogy nem tudna megbirkózni egy ekkora összegű hirtelen keletkező költséggel. 29 százalék tudna csak gond nélkül kifizetni egy ekkora összeget valamilyen váratlan kiadásra.
Az átlagos és a gondtalan életvitelhez szükséges jövedelmi sávba (350–500 ezer forint) a magyarok 10 százaléka tartozik, és a társadalom mindössze 4 százaléka mondhatja el magáról, hogy a gondtalan élethez szükséges összeghatár felett keres - jegyezte meg a lap a kutatási eredmények alapján.
