Az ELTE Társadalomtudományi Kara az INFOTÁRS projekt keretében elvégzett reprezentatív kutatással azt igyekezett felmérni, hogyan érzékeljük mi, magyarok a különféle társadalmi konfliktusokat - ennek megfelelően a kutatás tárgya volt az ún. társadalmi távolság a kisebbségekhez való viszonyban, a bizonyos csoportoktól való félelem mértéke, valamint a megkérdezettek hátrányos megkülönböztetés-élménye.
Ellentétek szorításában
Először arra kérdeztek rá, hogy a budapestiek-vidékiek, szegények-gazdagok, fiatalok-idősek, cigányok-nem cigányok, adófizetők-támogatásból élők, Fideszt és MSZP-t támogatók, Magyarországon élő külföldiek-magyarok ellentétpárok közül mennyit érzékelünk ténylegesen: a megkérdezettek majdnem egyharmada 5 vagy annál több csoport tagjai között is súlyos ellentéteket érez. Mint az kiderült, minél kisebb településen él valaki, illetve – ettől persze nem feltétlenül függetlenül – minél alacsonyabb az iskolai végzettsége és a jövedelme, annál több ellentétet vél a magyar társadalomban felfedezni.
Intoleránsak vagyunk a homoszexuálisokkal
Meglepőnek is nevezhető akár az eredmény (bár ha az egyes szélsőséges csoportok megerősödését és hatását vesszük figyelembe a társadalom befolyásolhatóbb tagjaira, talán nem is az), de a kutatás szerint a magyarok leginkább a melegeket utasítják el.
A megkérdezettek tetemes aránya, kétharmada nem fogadná el, hogy a hozzátartozója vagy közeli barátja meleg legyen, sőt a megkérdezettek közel fele azt is nehezményezné, ha a szomszédjába homoszexuális költözne. Minden ötödik magyar azt is nehezményezi, ha Magyarországra látogatóba jön egy homoszexuális.
Rajtuk kívül a romák elutasítottsága is kiemelkedik. A megkérdezettek 58 százaléka ugyanis nem szeretne roma közeli hozzátartozót, és minden második magyar elutasítja annak csak a puszta lehetőségét is, hogy közeli barátja roma legyen. Szomszédként 10 magyarból 4 nem fogadna el romát, míg minden negyedik megkérdezett munkatársként sem tolerálna egy roma származású kollégát.
A romák elutasítása az életkorral, a jövedelmi helyzettel és az iskolai végzettséggel erősen összefügg: annál nagyobb a társadalmi távolság, a képzeletbeli STOP-tábla felemelése, minél idősebb, magasabb jövedelmű és iskolai végzettségű a megkérdezett. A melegeket elutasítók némiképp más mintázatot mutatnak: minél idősebb, alacsonyabb iskolai végzettségű és kisebb településen lakik a megkérdezett, annál inkább vesz fel tiltakozó alapállást a homoszexuálisokkal szemben.
Mitől, kitől félünk?
A kutatás rávilágított arra is, hogy a megkérdezettek közül a legtöbben a cigányoktól félnek, mintegy egyötödük. A Magyar Gárdától, az adóhatóságtól és az araboktól minden tizedik magyar fél. Érdekesség, hogy a több kutatásban feltűnő, kitalált népcsoporttól a pirézektől is fél a lakosság 3 százaléka - ez a tény amúgy csodásan mutatja a Magyarországon tomboló szellemi teljesítményt.
Hátrányos megkülönböztetés: minden ötödik ember részese volt
A kutatás során napvilágra került, hogy a megkérdezettek egyötöde már volt hátrányos megkülönböztetés szenvedő alanya, míg a magyarok 81 százaléka saját bevallása szerint sohasem szenvedett el negatív diszkriminációt. A legtöbb diszkriminációt koruk és etnikai hovatartozásuk miatt szenvedték el a kutatásban részt vevők, illetve gyakrabban szenvedtek el ilyet romák és szegények: előbbiek 43, utóbbiak 29 százaléka számolt be ilyesmiről - szemben a nem romák, illetve nem szegények 17-17 százalékával.
S milyen konklúziót vonhatunk a végeredményből? Indokolatlan berögződések és szomorú százalékok - nagyjából így tudnánk összefoglalni az olvasottakat. A további töprengést Olvasóinkra bízzuk.
