Szoszi Sanyi bá, mi a rajz, generálisom? Tudom, keményen fogalmaztam a címben, de hát kemény szelek fújnak az hazai ugaron, hallani, mondják. Csupán csak segédmankót kívántam nyújtani az olvasók siserehadának, hisz emlékeim alapján ti is a gránitkocka bonyolultságú üzenetekre szoktatok esküdni: fúj Brüsszel, mini Feri, köcsög köcsögök. Aztat megértik, na!
És hát hallottam, hogy belügyminisztériumilag ti, szignó szerint pedig te magad módosítottál egy rendeleten, egyetlen pehelykönnyű tollvonással, a magzati élet védelméről szólóén, de hát ki fogná azt ésszel, hogy abortuszt végezni nemsokára csak abban az esetben lehet, ha a várandós nő bemutat egy olyan, szakorvos által kiállított papírt, amin az áll, hogy "az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta" . Tessesz parancsolni?
Mérsékeltebb újságok úgy fordították le, hogy ez a szívhangot jelenti, ezt kell meghallgatnia annak, aki elvetetné még meg nem született gyermekét. Mások már emocionális zsarolást is emlegetnek, de na, hát bökődjön már ki a kvintesszenciális lényege ennek az egésznek, anélkül, hogy ilyen szavakat használnánk, hogy kvintesszenciális:
az Ötödik Orbán-kormány azt üzeni a nőknek, hogy kuscsi van, a ti testetek valójában a miénk, majd mi eldöntjük, milyen formában rendelkezhettek felettük.
Figyu, Sanyim. A rendelkezésemre álló információk szerint te még nem szültél, 74 éves meglett férfiemberként talán már nem is fogsz, persze soha ne mondjuk, hogy soha. Mindenesetre ebben a minőségedben leágazásnyi segédfingod sincs arról, mekkora életreszóló trauma kihordani és megszülni egy gyermeket, akit nem szeretnél, arról meg pláne, hogy milyen lesz majd annak a gyereknek, akit nem akart a szülője. Hogy milyen okból, az teljesen mindegy. Gyermeket nem akarni kizárólag nyomós okból lehet, amit esetleg te elképzelni sem bírsz.
Oké, nincs még betiltva az abortusz. De tudjuk jól, hogy ez már annak a kipárnázott előszobája, egy nehezítés, hiszen szívhangot legkorábban a magzat hathetes koránál lehet észlelni, olykor csak később, magát a terhességmegszakítást pedig 12 hétig lehet elvégezni. Leszűkült az időablak, tehát máris belepiszkáltál többezer magyar nő vaginájába. Mesélj, jó érzés?
Mert ez nem más, mint az anyai akarat megkérdőjelezése. Le van az szarva, jöjjön a gyerek! Nyilván annak okán, hogy a lakosság elöregedőben, a gyermekvállalási kedv alacsony, meg még vándorolgat is külföldre a sok hazaáruló. Jöjjön szépen a magyar utánpótlás, teljesen mindegy, hogy mi lesz utána. Megy az intézetbe, vagy kapja a nemtörődöm bánásmódot otthon, rosszabb esetben a verést, vagy újratermeli azt az élhetetlenül rossz szociális szituációt, amibe beleszülettettétek. Ilyen csodás jövők várnak nem kívánt, de végül mégis a világra erőltetett gyerekekre.
Mi lenne, ha inkább sikerülne előállni komplett akciótervekkel arra vonatkozóan, hogy a Nagy Gondoskodó Állam alakjában miképp karoljátok fel, támogatjátok meg az átlagnál lesújtóbb - bár ma már az átlagos életszínvonal is lesújtó - helyzetben élő magyar nőket, hogy végül mégis akarjanak gyerekeket, és normális körülmények között fel is tudják nevelni őket?
Mikor növeli meg a Nagy Családbarát Kormány a 12 éve változatlan családi pótlék összegét? És a GYED-et? Úgy összességében hogyan nem engedi el az Új Magyar Utánpótlás kezét?
Ezen kéne elgondolkodni, Alekszandrosz tesómsz. Addig viszont azonnali takaradó van a magyar nők méhéből. Illetve bocs, mindezektől függetlenül is.