Amikor letartóztatták Aczél Zoltánt egy fehérvári meccs után – csak nem szeretett vezérünknek akartak kedveskedni a fiúk? – azonnal írtam egy publit, amiben felháborodtam a modus vivendin, az ügyészségen, és azon a súlyos tahóságon, hogy az ártatlanság jogát semmibe veszik ma Magyarországon. Azóta a helyzet annyit javult, hogy az MLSZ fellebbviteli bizottsága elévülés jogán megszüntette azokat a munkajogi hátrányokat, amik Aczélt érték. Halleluja!
Természetesen a Haladás foci klub vezetői sem a Grál fényében tündökölnek a szememben, hisz lelkesen csatlakoztak a gyanúsításhoz. Ennek ellenére nem jelentek meg azon a tárgyaláson, ahol a szembesítés alatt kiderült egy és más. Érdekes, hogy most nem volt sietős a dolguk, de ez érthető, hisz Illés Béla hiába kollégája Aczélnak, rendkívül elfoglalt ember. Bizonyosan azon dolgozik, hogy újra világverő csapatunk legyen a XXII. században.
De maradjunk annál a tahóságnál, ami jogi nonszensz, és a gyanúsítást már bűncselekményként kezeli. Bár a természetes ész fényében - ami a jogalkotás egyik alappillére - nehezen volt érthető, miként tud egy edző bundázni, igyekeztek a kollégák minél hamarabb elhatárolódni Aczéltól. A
nem zörög a haraszt, ha nem fújják
típusú igazságokon túl csak annyit mondhatok, hogy nálunk nem az igazság, hanem a vád élvez elsőséget a perverz lelkekben. Biblikus példát hozva: Jézus egyértelműen rabló volt, hisz bevádolta őt Kajafás Pilátus előtt. Azóta tudjuk, hogy Jézus nem volt rabló, Kajafás meg egy karrierista genyó, de hasonlatomat tönkreteszi, hogy Jézus legalább Isten fia volt, míg Aczél Zoltán senkinek nem lehetett a spanja, különben nem merte volna bilincsben elvinni a rendőrség, és fogdában tartani több mint egy hétig.A Blikk, saját szellemi színvonalának megfelelően, azt számolta ki, mennyivel is tartozik az MLSZ szerződésbontás miatt, munkajogi okokból az edzőnek. A hat millió forint simán hangulatkeltésnek tekinthető ebben a hazában – látod, öcsém, ezek mindig jól járnak – de arról nem értekezik, vajon az erkölcsi kár mekkora, és lehet-e ebből még felállni? A szalámi lopásom óta nincs semmi illúzióm, hogy a keselyű tekintetű bulvársajtó legalább annyira bűnös, mint az ügyészség, amely politikai megrendelésekre dolgozik.
De a bulvár sajtó abból él, hogy az áldozatot addig rágja, míg hús van rajta, ellentétben az ügyészséggel, és az igazsággal, amelynek a szeme elvileg be van kötve, pártatlanság okán. Ebbe vajon az is belefér, hogy két egymásnak ellentmondó, tehát hazugsággal vádolható focista alapozza meg a vádat?! Egy olyan ügyben, ahol ők maguk is vádlottak, vagyis a jog szabálya szerint még hamis tanúskodással sem vádolhatók meg? Uraim, lehet, hogy nem fejeztem be a jogot, de apám viszont bíró volt, esetleg innen, a családból tudom, hogy a vád megalapozásához nem elégséges két ember egymásnak ellentmondó vallomása?! Amiben ott van az abszurd minden eleme.
Hisz Magyarországon a cserepadon soha nem ültek annyira zseniális játékosok, akik a játékukkal alapvetően befolyásolni tudták volna az eredményt. Ez nem a Manchester United, vagy a Real Madrid. Az életszerűség olyan elv, amitől azok sem tekinthetnek el, akik gyűlölik ezt az edzőt. Vagy ha igen, akkor a pártatlanság feltétele hiányzik, mindegy, szar van a palacsintában, aminek szagát nem szünteti meg az anyagi kárpótlás. Vajon lesz-e hazában, Illés Bélánál bátrabb ember, aki majd alkalmazza ezt az edzőt? Csalódjak pozitívan, de attól félek, hogy ma Magyarországon nem a tény, hanem a gyanúsítás maga az ítélet.
Aczél Zoltánnak meg azon kell gondolkodni, mi a sors, a karma, mert ha erre nem talál magyarázatot, akkor ő és a családja visel mindent terhet.
Ui.: Ha valaki azt kérdezi tőlem, honnan tudom, hogy Aczél ártatlan, a válasz egyszerű. Nem tudom, de annak tekintem, amíg ennek ellenkezője be nem bizonyosodik. Európában ez a szokás. De az is lehet, hogy már nem vagyunk ott. Hanem a sáros altalajú edzőpályán, ahol a bilincs a legerősebb védekezési szisztéma.
