Már két hete nem kaptak tiszta alsónadrágot a sorkatonák, így nem igazán érzik magukat komfortosan, és az amúgy sem fényes hangulat tovább romlik. Míg végül az őrmester felsorakoztatja a szakaszt, és közli: „fehérneműcsere”. A bakák fellélegeznek, mert nagyon rájuk férne a tiszta alsó. Az őrmester végül kiadja a parancsot: „Kovács honvéd gatyát cserél Pintér honvéddel, Kiss honvéd pedig Balogh honvéddel”.
Ez a régi vicc jutott eszünkbe, amikor megpróbáltuk megérteni a kormány által tervezett új helyiadó-rendszert.
Nevezzük el mondjuk új területfejlesztési programnak
Ennek a lényege az lenne, ahogy Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a múlt hónapban bejelentette 
Lélegzetvisszafojtva nézik a városok, mit kavar a kormány az iparűzési adóval October 12. 15:41 : jövő januártól minden magyarországi járás garantált éves fejlesztési forráshoz jut a területfejlesztési alapból.
Ez nem is hangzik rosszul (lásd: fehérneműcsere), de a részletekre már a kormánypárti polgármesterek is felhúzzák a szemöldöküket. Az alapot ugyanis a helyi iparűzési adó (HIPA) 2025-ös többletével töltenék fel.
Ez gyakorlatilag azt jelentené, a települések legfontosabb bevételét „befagyasztanák” az idei szinten, és ha több folyik be a város kasszájába, azt pályázatokon keresztül leosztanák az adott járások településeinek (egymás közötti gatyacsere).
Így minden járásnak lesz 250 millió forintnyi fejlesztései pénze, ahol ennyi nem jön össze ennyi az elvont iparűzési adó többletből, a kormány kiegészít. Illetve néhány kiemelt járásban 500 millió forint lenne ez az összeg, és van (jellemzően a jelentősebb ipari területen), ahol ennél is több.
Igen ám, de ez azt is jelenti, hogy ahol eddig jól ment a bicikli, most megtorpanhat a fejlődés, hiszen legjobb esetben is stagnálnak majd a városok legfontosabb bevételei, amelyekből részben üzemeltetik, részben fejlesztik a városokat, családi, sport- és kulturális programokat támogatnak belőle. Magasabb inflációnál ráadásul a befagyasztott összeg egyre kevesebbet ér majd.
Október végén a szombathelyi megyeházán Mayer Gábor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára tartott fórumot a Vas megyei polgármestereknek az „új területfejlesztési programról”. Az eseményre szerkesztőségünket valamiért nem hívták meg, ugyanakkor úgy értesültünk, hogy nem minden városvezető volt lelkes.
Bükön nagyon fog hiányozni a pénz
„Éles volt, de a hangnem kulturált volt” – emlékszik vissza a megyeházi fórumra Bük polgármestere, Németh Sándor (független), aki nem tagadja, hogy ő maga egyike volt a tervezetet határozottan kritizálóknak.
„Nekem az egyik legnagyobb bajom, hogy nem ösztönöz további ipartelepítésre. A másik gond, és ezt el is mondtam a fórumon, hogy a statisztikák alapján ma Magyarországon körülbelül 50 olyan település van, ahol jelentősebb az iparűzési adó, ahol az ország ilyen jellegű bevételeinek 60-70 százaléka képződik. Közéjük tartozik Bük is. Felfoghatjuk úgy, hogy ezeken a helyeken ezt a pénzt fesztiválozásra, mulatozásra költik, de úgy is, hogy ez az 50 település jelenti az ország számára a globális piacra néző ablakot, amely húzza a teljes magyar gazdaságot. Ha ezektől a településektől elvon az kormány, ott nagyon fog hiányozni ez a pénz, a többi háromezer településnek viszont ugyanúgy nem lesz elég, mint eddig” – mondja Németh Sándor, hozzátéve, hogy a területi különbségeken sem segít a terv, hiszen a források ezután is ott maradnak, ahol eleve magasabb az iparűzési adó.
„Ebben a formájában semmi értelme az egésznek. A területfejlesztés állami feladat, nem biztos, hogy ennek költségeivel az egyes önkormányzatok kell terhelni” – foglalja össze véleményét a polgármester.
Bük bevételeinek zöme egyébként már rég nem az idegenforgalomból, hanem az odatelepült iparból származik. A legnagyobb befizető a Nestlé, amely hatalmas beruházásokat végzett az elmúlt időszakban Bükön, így érthető, hogy a városvezető tart attól, hogy a kormány elképzelése megakasztaná a kisváros eddigi látványos fejlődését.
Sárvárnak is fel lesz adva a lecke, de a polgármesternek van egy ötlete
„Korrekt tájékoztatást kaptunk a megyeházán, és szerintem egy kicsit olyan volt a helyzet, mint az Európai Unióban, ahol a befizetőknek vannak kérdései, míg a kedvezményezettek csendben vannak.” Ezt már Sárvár polgármestere (Fidesz-KDNP), Kondora István mondta lapunknak, aki szerint az irányvonal jó. Ha már be kell fizetni, legalább helyben marad a pénz, aminek a sorsát valamely helyi szervezet dönti majd el. Az is mindenképpen kívánatos, hogy a város és a környékbeli falvak szimbiózisban működjenek.
Ugyanakkor a sárvári vezetőnek az a problémája, hogy a leendő befizetések mellett van egy szolidaritási adó is, amely legutóbb 713 millió forint elvonást jelentett Sárvár számára.
„Én azzal a javaslattal éltem a fórumon, hogy az új közteherért cserébe a szolidaritási adót is állítsák meg a mostani összegnél, ami országos szinten 280-300 milliárd forintot jelent a költségvetésnek” - mondja Kondora István.
Hozzáteszi: a kormány tervezete akkor lenne igazán hasznos, ha a jövőben lennének olyan pályázatok, amelyeknek az önrészét fedeznék a városoktól elvont pénzzel, és járási szintű fejlesztések valósulnának meg. A polgármester szerint az lenne optimális, ha egyelőre tesztüzembe futna az új rendszer, befagyasztott szolidaritási adóval, és néhány éven belül kiderülne, hogy mennyire működőképes, és közben finomra lehetne hangolni.
„Ha mindkét oldalon leblokkolnak bennünket, akkor elképzelhető, hogy nehéz helyzetbe kerülünk, mert saját fejlesztéseket alig tudunk megvalósítani, és a működtetés nem kötelező elemei is, mint például a sport vagy a kultúra finanszírozása is nehézséget okozhat” – teszi hozzá Kondora, emlékeztetve, hogy a város éppen most kívánja átvenni a Nádasdy-várat, amelynek működtetése szintén plusz pénzbe kerül majd.
Ugyanakkor nem gondolja, hogy az új rendszer miatt elmaradnak gazdasági beruházások, hiszen a megnövekedett iparűzési adón kívül számos más hozadéka (munkahelyek, presztízs stb.) van a cégek fejlesztésének vagy újak betelepülésének.
Vasváron a működés kerülne veszélybe
„A jelenleg megismert változat több szempontból is súlyosan érintené Vasvárt. Hosszú éveken át nagyon sok energiát tettünk abba, hogy vállalkozásokat tudjunk Vasvárra vonzani, saját és TOP forrásból földet vásároltunk, infrastruktúrát, csarnokokat építettünk. Jövőre három cég is fejlesztene a területen, végre növekedhetne az iparűzési adó bevételünk, amiről nem szeretnénk lemondani, mert szükségünk van rá a város működtetése érdekében” – közölte megkeresésünkre Tóth Balázs, Vasvár polgármestere (Fidesz-KDNP).
A városvezető elmondása szerint a 4 ezer fős Vasvár HIPA-ból fizetett szolidaritási hozzájárulása már így is tekintélyes összeg, ami három év alatt a háromszorosára nőtt: idén már 180 millió forint.
Tóth Balázs is egyetért az alapcéllal, hogy legyen járási szintű pénzügyi alap, amiről a polgármesterek dönthetnek, ugyanakkor alap forrásaként kizárólag a szolidaritási hozzájárulást (és a kiegészítő állami támogatást) tudja elképzelni, mert „a HIPA további elvonása az önkormányzat működését veszélyezteti.”
Üres az államkassza
Még az önkormányzati választások előtt beszélgettünk településvezetőkkel, köztük kormánypártiakkal is, akik már akkor arra panaszkodtak, hogy nagyon megnehezítette a kampányukat, hogy az utóbbi időben lelassultak a fejlesztések, és a jövőre nézve sem tudtak kézzel fogható ígéreteket megfogalmazni.
A gond az, hogy miközben leálltak az uniós támogatások, recesszióba került a magyar gazdaság 
Nagy Márton a recesszióba csúszó magyar gazdaságról: erről is a németek tehetnek October 30. 09:19 , így fejlesztésekre a vidéki települések döntő többségében gyakorlatilag semmi pénz nem jut.
A területfejlesztési programnak átkeresztelt elképzelés gyakorlatilag nem jelent új forrásokat, csupán újraosztja azokat, elvonva a dinamikusabb gazdasággal rendelkező településektől, és szétterítve a környező járásban.
Mindennek azonban politikai kockázata is lehet, hiszen olyan gazdaságilag erős, elvileg fideszes városokat is szembeállíthat a kormánnyal, mint Debrecen vagy Székesfehérvár.
Olyan véleményt is hallottunk, hogy a programmal kapcsolatos megyei fórumokat azért nem Navracsics Tibor tartja, mert a miniszter tisztában van a polgármesterek elégedetlenségével, és inkább kerüli a konfliktust.
A hírek szerint a Megyei Jogú Városok Szövetsége még ebben a hónapban egy közös elképzelést tesz majd a kormány elé, és abban bíznak, hogy sikerül valami módosítást kiharcolni az elvileg másfél hónap múlva már induló rendszerben.
Lapunk kereste az ügyben Celldömölköt és Szentgotthárdot, ahonnan eddig nem érkezett válasz, és nem sikerült elérni a szombathelyi polgármestert sem. Így minden bizonnyal a még visszatérünk a kérdésre, amely alapjaiban érinti a települések fejlődését és mozgásterét.
