Ahogy arról lapunk részletesen beszámolt 
Acsádtól Zsennyéig: Ezeken a Vas megyei településeken lehet igényelni a CSOK-ot 2019. April 13. 08:27 , a kormány a közelmúltban közzétette a falusi családi otthonteremtési program (falusi csok) részleteit, illetve azon települések listáját, ahol a kedvezmény elérhető lesz.
Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos akkor egy budapesti sajtótájékoztatóján azt is elmondta: 2486 hátrányosabb helyzetű, csökkenő lélekszámú, ötezer fő alatti település került a listára.
A program 2019. július 1-jével indul, és egyelőre három évig, 2022. június 31-ig lesz elérhető.
A támogatási összegek maximum fele költhető vásárlásra, a fennmaradó rész pedig korszerűsítésre, felújításra fordítható. A három vagy több gyereket vállaló családok esetében, amennyiben a megvásárolt ingatlan ára nem éri el az 5 millió forintot, akkor a fennmaradó összeg a 10 millió forintos keretig teljes mértékben felhasználható lesz felújításra, bővítésre. További részletekről és feltételeket itt olvashat Acsádtól Zsennyéig: Ezeken a Vas megyei településeken lehet igényelni a CSOK-ot 2019. April 13. 08:27 .
Már a programban szereplő 174 Vas megyei települést bogarászva megfogalmazódtak bennünk kérdőjelek, és most Zala megyéből kaptunk egy olvasói levelet, amely szintén A falusi csok, pontosabban a települések kiválasztásának ellentmondásaira világít rá.
Az olvasói levél:
Tisztelt Szerkesztőség!
Nemrég hozták nyilvánosságra a falusi CSOK által támogatott települések új listáját, amely – bár valamivel igazságosabb, mint az első változat – még mindig problémás.
A környéken levő községek közül Hagyárosbörönd és Kávás lemaradtak a listáról! Először is: nem 5000 lakosnál kellett volna a lakossági létszámhatárt meghúzni, ez a Dunántúlon már nem is falu, hanem kisváros. Ha falusi CSOK-ról van szó, akkor miért 4000-4500 lakosú kisvárosokat kell vele támogatni, ahol minden helyben megvan? Másodszor: a bekerülés feltétele a 2003 óta bekövetkezett népességfogyás: ha pl. egy ma 300 lakosú faluban 2003-ban még 310-en laktak, akkor most már jogosultak az ott élők, agy oda települni akarók a falusi CSOK-ra, ha viszont akkor még csak 296-an laktak ott, akkor már nem. Pedig mindkét község attól a néhány fős változástól függetlenül teljesen egyforma létszámú lesz és hosszú távon fennállásában még egyformán veszélyeztetett marad!
Követeljük, hogy ezeket az általunk felvetett szempontokat is vegyék figyelembe. Nem akarunk másodosztályú állampolgárok lenni és nem akarjuk tétlenül nézni községünk lassú elsorvadását.
Tiltakozunk ezen alkotmányellenes diszkrimináció ellen (XV. cikk 4. pontja), és ha nem történik javunkra pozitív változás, minden törvényes eszközt be fogunk vetni, de akár polgári engedetlenségi akciókat is!
Gyopáros Alpár kormánybiztos egy interjúban (Origo) kijelentette, hogy a programot
hátrányos helyzetű járások és települések
számára vezetik be... Nem tűrjük szó nélkül, hogy gazdag Balaton-parti települések, pl. a hazug módonhátrányos helyzetűnek
beállított Tihany, Balatonakali vagy Fonyód rajta legyenek a listán, minket pedig kisemmizzenek!Ráadásul a Nyírségben vannak olyan települések (pl. Ajak, Kispalád vagy Barabás), amelyekben 2003 óta nemhogy csökkent volna a lakosság száma, hanem inkább NÖVEKEDETT, tehát a listába bekerülés alapvető feltételét sem teljesítik, ennek ellenére mégis rajta vannak a listán!
E hír hallatán felmerül a kérdés: nekik vajon miért adják meg azt a lehetőséget, amit másoknak nem?
Tisztelettel: Ács László, Hagyárosbörönd, Zala megye
