A koronavírus nemcsak az egészségügyi és járványügyi rendszerek számára jelent globális kihívást, hanem egyben a jogállami működés erőpróbája is.
Az első hullámban túlzott jogkorlátozások történtek, a másodikban a kormány a passzivitásával állampolgári alapjogokat és más alapvető alkotmányos normákat sért meg.
A kormányoknak olyan hatékony intézkedéseket kell bevezetniük, amikkel egymással konkuráló érdekek között teremtenek egyensúlyt. Eközben arra is figyelemmel kell lenniük, hogy csakis olyan jogkorlátozásokat vezessenek be, amiket alkotmányos indokok támasztanak alá.
A magyar kormányt 2020 tavaszán, a járvány első hullámában az a kritika érte, hogy a járvány érdekeire hivatkozva túlzott jogkorlátozásokat vezet be és a hatalmat az indokoltnál is jobban koncentrálja a végrehajtó hatalmi ág kezébe.
2020 őszén, a második hullám elején azonban mindeddig a túlzott paternalizmus helyett az állam olyan mértékű passzivitása figyelhető meg, amivel az állampolgárok alapjogait és más alapvető alkotmányos normákat sért meg – írja hosszú elemzésének bevezetőjében a Társaság a Szabadságjogokért.
A TASZ szerint sok intézkedésével megsértette az Alaptörvényt a kormány. Röviden a megsértett alapvető jogokról:
A jogbiztonság követelményének sérelme
A kormány visszatérően megsérti ezt a követelményt azzal, hogy a normákat rendszeresen és alapjaiban, látható indok nélkül változtatja meg. Ezzel nem csupán jogbizonytalanságban tartja a polgárokat, de aláássa a polgárok önkéntes jogkövetését is, akik a meggyőző indokokat nélkülöző korlátozásoknak kisebb hajlandósággal tesznek eleget. Így a jogbizonytalan helyzet végső soron a járványügyi érdekekkel is ellentétes.
A kellő felkészülési idő hiánya
A gyakori jogszabály-változtatásokról a kormány rendszeresen csak néhány órával vagy nappal az új norma közzététele és hatályba lépése előtt tájékoztatja a közvéleményt, ami egy korábbi Alkotmánybírósági határozat valamennyi követelményét megsérti:
A fentiekből következően a gyakori jogszabályváltozások szisztematikusan Alaptörvényt sértenek.
A törvény előtti egyenlőség és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme
A járványhelyzet különös hangsúlyt adott ennek, amikor tömegesen kell olyan, alapjogokat is (például a mozgásszabadságot) korlátozó szabályokat alkalmazni, mint amilyen a határátlépéskor történő kötelező karantén elrendelése.
Erre az alapjog-korlátozásra csak a kellően indokolt esetben és csak a feltétlenül szükséges mértékig kerülhet sor. Ha ugyanolyan esetekben a hatóságok gyökeresen eltérő döntéseket hoznak, az arra mutat rá, hogy az alapjog-korlátozás nem egyenlő mérce szerint történik, ami súlyos alaptörvény-ellenességet jelez.
Az információszabadság Alaptörvény-ellenes megsértése
Jelenleg nem érhető el olyan könnyen az állampolgárok számára a szabályok átlátását biztosító állami információforrás, amiből mindenki megérthetné, milyen speciális jogszabályok vonatkoznak a jelenlegi helyzetre. Ezzel a kormány megsérti az információszabadság Alaptörvényben meghatározott követelményét.
A jelenlegi helyzetben nemcsak az aktuális szabályok, hanem az aktuális vírushelyzetre vonatkozó adatok, fertőzöttségi mutatók sem megismerhetők. A kormányzati tájékoztatás elégtelen, ami sérti az információszabadság követelményét.
Az, hogy a kormány járványügyi döntéseinek indokai nem megismerhetők és hogy nincsenek kormányzati válaszok a fenti alapvető ellentmondásra, megsértik az információszabadsághoz való jogot és a közhatalmi döntésalkotás átláthatóságának követelményét, ezzel Alaptörvény-ellenes helyzetet alakítva ki.
A karanténintézkedések egy részének Alaptörvény-ellenessége
A törvény szabálya nyilvánvalóan a személyes szabadság korlátozását jelenti, hiszen a fertőző beteg számára meghatározott hely elhagyásának tilalmát írja elő. E döntést a törvény értelmében az orvos hozza meg, vagyis az orvos döntéséből következik, hogy a beteg nem hagyhatja el az otthonát (vagy más, erre kijelölt helyet).
Az orvos azonban nem hatóság, nincs felruházva az ilyen döntés meghozatalához szükséges közhatalommal, így alkotmányosan nem járhatna el ebben a jogkörben. A tömegesen meghozott karanténintézkedések, járványügyi elkülönítések tehát a fentiek szerint Alaptörvény-ellenesek.
Az egészségügyi ellátások megszervezésének hiánya
Tekintettel az Alkotmánybíróság megengedő álláspontjára, amely szerint csak az tekinthető alapjogsértőnek, ha egy adott területen teljes mértékben hiányzik az egészségügyi ellátás, az, hogy a tesztelés hiányossági Alaptörvény-ellenes helyzetet eredményeznek-e, vitákra adhat okot. A TASZ álláspontja azonban – különösen a koronavírus miatti egészségügyi válsághelyzet keretei között – az Alkotmánybíróság értelmezésével kapcsolatban a következő:
A fentiek alapján kimondható, hogy a magyar állam nem teljesítette az Alaptörvényből eredő kötelezettségét – szögezi le a TASZ elemzése.
A teljes elemzést itt lehet elolvasni.
