A szombat mindig a húzónap a fesztiválokon, a szervezők is így gondolhatták, hiszen erre a napra időzítették a jelenlegi legnagyobb fesztiválnevet, a Quimbyt. Jó választás volt, de erről kicsit később.
Sokan voltak
A legjobb talán ez a sommás megállapítás, volt egy olyan félórás időszak kora este, amikor megállás nélkül özönlött befelé a nép a kapun, igaz, kicsit később, mint az előző napokon. Hiába, azért fáradnak az emberek, e sorok írója is meggyötörtnek érezte magát.
A pénteki napról szóló írásunkban 
Vége a bemelegítésnek az AlteRábán 2013. July 20. 13:40 említettünk egy verekedést, azóta sikerült pontos információkat beszereznünk, meg is osztjuk. Szóval, a balhé nem a fesztiválterületen volt, hanem mellette, a Rába-parti sétányon. A verést elszenvedő társaság tagjai egy kivételével jól vannak, ő komolyabban megsérült a szeme alatt.
Elmondták, hogy egy olyan csapat kötött beléjük, akik nem a fesztiválon voltak, szerintük az onnan távozókra vadásztak. Az utolsó koncertnek is vége volt már, és a fesztiválterület majdnem teljesen kiürült, amikor történt a dolog. Na, ennyit erről.
Gumizsiráf és Darth Vader
Egy másik program miatt csak az Anna and the Barbies koncertjére értünk oda. Pontosabban, a beállásra, így volt időnk körbenézni. Sok változás nem volt, megint csak megjelent Darth Vader, elámultunk, jó két méter magas srácról van szó, aki nem csak a sisak miatt magasodott ki a tömegből. Neki jutott szerep később is, és egyre több lufit, lufiállatkát láttunk a tömegben. Nekik is.
Szóval, az Anna and the Barbies. Vártuk őket, eddig csak klipekből, koncertvideókból, és persze a rádióból ismertük őket. Nem csalódtunk. Pásztor Anna élőben is igazi jelenség, igazi színpadi alkat, erőteljes és csodás énekhanggal. Extrémitásáról ismert, ezt itt is megcsillogtatta.
Magával ragadó, alterbe hajló zene, meggyőző előadásmód. Igazi koncertélmény, na. Anna egy bő, fehér, hosszú ruhában kezdett, amolyan menyasszonyi fílinggel. De ez a menyasszony kemény nő, aki az egyik pillanatban megölelgeti a közönségtől kölcsönkért gumizsiráfot, a másikban meg férjhez akar menni Darth Vaderhez, akit fel is hívott a színpadra. Szép pár voltak.
Mit is lehetne írni a Quimbyről?
Biztosak voltunk abban, hogy Kiss Tibi is megjelenik Anna mellett, hiszen ott volt már a színpad mellett, és így is történt, együtt adták elő azt a duót, amiből klip is született. Az Anna and the Barbies megtöltötte a sátrat, nem is nagyon akarták elengedni őket, de ilyenkor ugye pontos napirend szerint ment az egész.
A kisszínpad most jobban szólt, látszik, elég egy kis odafigyelés. A Tohu Bohu volt a napi szünetzenekar, meg kell mondani, tetszett a produkciójuk. Kis reggae, kis ska, és máris jó hangulat. Sajnáltam őket, amikor el kellett búcsúzniuk.
De jött a Quimby, és ilyenkor nincs mese. Mit is lehetne írni róluk? Annyiszor megdicsértük már a profi előadásmódot, a profi zenét, hogy újat nem lehet mondani róluk. Sok ember a színpadon, tömény és elgondolkodtató alkotás. Egyszerre könnyed és súlyos, lábmozgató és elmélkedésre késztető.
Másfél óra elborulás
Megtörtént, ami ezen a fesztiválon még nem, a közönség nem fért be a sátorba. Próbáltuk megbecsülni az arányokat, úgy tűnt, itt is megvan a kétharmad. Mármint kétharmad a sátorban, egyharmad kint. Mi kint, csak a fotósunk próbálkozott némi tolakodással, némi sikerrel.
Szóval, jó másfél óra elborulás, közben azért működtek a kocsmák, és – mindennek van némi hozadéka – nem is kellett sorban állni. Talán írtuk már, hogy barátiak az árak, nem kell többet költeni, mint ha valaki elmegy egy normál szombat este, és benéz néhány helyre.
Korábban már megkritizáltunk néhány dolgot, most jöjjön a dicséret. Nem is annyira a szervezőknek, pedig valószínűleg az ő kezük is benne van, inkább a biztonsági embereknek és a színpadmestereknek. A sokzenekaros fesztiválokon mindig gond a pakolás, a színpad megközelítése, lehetőleg úgy, hogy ne zavarjuk és ne is veszélyeztessük a közönséget, és az éppen zajló produkciót.
Logisztikai mutatvány
Van, ahol olyanok az adottságok, hogy ebből a nagyérdemű szinte észre sem vesz semmit, itt nem ez a helyzet. A nagysátor és a fesztiválterület között lehet megközelíteni a backstage-t, és ott is kicsi a hely. De a biztonságiak olyan szervezetten és nyugodtan mozgatták a zenekari kisbuszokat, hogy mindig minden kéznél és jó helyen volt. Zseblámpás gyalogos felvezetők kísérik a kocsikat át a tömegen, nyugodtan, minden gond nélkül. Igazi logisztikai mutatvány.
A Quimby közben aztán a Tohu Bohu cuccát hátrébb pakolták a kisszínpadon, érkezett Ed Philips, aki a kezdetektől állandó szereplője az AlteRábának. Sokan Elvis-imitátornak tartják, szerintünk nem az. Nem utánozza a Királyt, csak abban a stílusban nyomul, az ötvenes évek rockabillyjében. A zenekar változtatott a dizájnon, most korabeli amerikai katonai egyenruhában léptek fel, és jó hangulatot csináltak, a közönség miatt újrázhattak is volna, de a program nem engedte.
Hiszen közben a nagyszínpadon beállt a Firkin. Ők is állandó fellépők itt, az ír zenei hagyományokon alapuló műsoruk igazi talpalávaló, teltház mellett mozgatták meg a közönséget.
A koncert közben nekünk indulni kellett, e sorok írójára húzós nap vár az AlteRábán, de erről bővebben holnap. Ma a rock lesz a főszereplő, annak is a keményebb vonulata, Zorallal, Depresszióval, Alvinnal, Ossziánnal, Aurórával.
