Vita nélkül való, hogy az édes ízzel már születésünktől mérgeznek minket, az anyatejjel magunkba szívjuk, nem csoda, ha nehéz tőle szabadulni. A háborút már nem élt nemzedék elképzelni sem tudja az életet az édes fehér por nélkül, pedig a helyzetnek akár örülni is lehetne, hiszen nem kellene hájat takargatni, magánorvosoknak fizetni és gépeket taposni.
Na de ki akar cukor nélkül élni? Semmi pánik, a por vagy kristályváltozat a fehér zacskón túl is létezik: egy kis kerti séta, némi macera és kész a - hihetetlen, de egészséges - cukor.
Főzz répát!
A nagyik és dédik a háború alatt is sütöttek sütit, mégpedig melasszal. Általában cukornádból készítik, de mivel nálunk kevés ilyen ültetvény pompázik őseink megelégedtek a cukorrépával is. Piacon aligha akad, de a nagygazdák biztosan szívesen adnak. Nos, ezt kell jól lereszelni és addig főzni, míg besűrűsödik.
A melasz fele cukor, de van benne szőlő- és gyümölcscukor is. Emlékszünk ugye, a gyerekkori cukros kenyérre? Nos, a gasztronómia csodája nem múlt nélkül való, hajdan ugyanis az ifjak a melaszt kenték a kenyérre. Aki kipróbálja, annak egészségére.
A finn módi
Amennyiben nyírfa is akad a kertben, akár azt is megcsapolhatjuk, kérgéből is leveléből is nyerhető ugyanis cukor. A nyírfacukor a finnek nagy találmánya, amikor a háború idején a kristálycukor behozatalával gondok adódtak – se a cukorrépa, sem a cukornád nem él meg náluk – ehhez a megoldáshoz nyúltak. Az ipari termeléssel aztán – mivel elég költséges – később leálltak.
Egyébként pontosan ugyanúgy néz ki és ugyanúgy használható, mint a megszokott cukor, hatása azonban gyökeresen más. Hiszen. nem hizlal, segíti az emésztést, antibakteriális hatása van, és még a fogainkat sem kell tőle féltenünk. Készítését azonban hagyjuk a gyárakra, nem elég hozzá a kéreg és a víz.
Nevelgethetjük is
A Stevia esetében azonban igen. Bár ez a növény alapvetően Közép- és Dél Amerikában illetve Mexikóban honos, mi is lehetünk sikeres termelők, s ily módon cukorgyárosok. Elég néhány mag, hajtás, palánta meg egy kert vagy cserép. Már most vethető és őszig jól is érzi magát a kertben, cserépben nevelgetve pedig télen is édesíthetünk vele.
Néhány kis levelecske egy pohár vízzel felforralva akár fél évre is elég szirupot ad, mert jóval édesebb a cukorrépánál. A pénztárca mellett pedig sokat könnyít a szervezeten is, mert kalóriatartalma nulla és felsorolhatatlanul sok ásványi anyagot tartalmaz, sok betegség nem szereti.
A fúrt cukrot már hamisítják
A resteknek ajánljuk a jól bevált mézet, aminek egyébként szintén egyre borsosabb az ára, de legalább egészséges. Épp mint a juharszirup. Mivel azonban kis hazákban kevés, legalább negyven éves juharfa él, melybe lyukat fúrhatnánk, maradnak a boltok vagy az amerikai rokon.
Juharszirupot nehéz idehaza vásárolni, ráadásul a leginkább elterjedt termékek is valójában színezett, ízesített cukorszirupok – még ha a címkén mást is írnak róla. A kutatást azonban megéri, mert a juhar szintén nem terheli a szervezetet és számos jótékony hatása van.
A bio-, vega és egyéb őrülteknek, cukorbetegeknek és allergiásoknak valószínűleg nem sok újat árultunk el, mindenesetre a fenti példák is jól mutatják, hogy az édes méreg kiváltható, néha olcsóbban, néha költségesebben, de mindenképp egészségesen pótolható. És igen, tényleg van élet a kristálycukron túl.
