Fel a szoknyát le a bugyit, hadd locsoljam meg a… – ria ria pajzán Savaria!

Pikáns pajzánkodás a középkori Savaria falai között, a Dekameron modorában.

Idén is korainak tűnt a Karneválszínház már-már hagyományosnak tekinthető délutáni hatos kezdése. Kezünkről lecsorog az óra, szalmakalap híján hunyorgunk a Ferences-kert lelátóin, míg a lenyugvó nap nem kegyeskedik árnyékot vetni ránk. Pontban a kezdésre kijelölt időpontban a szektorok között még hömpölygött a tömeg, a csúszás garantált, a türelem azonban nincs fogytán, mindenki kivárja beérkezését. A páholy nélküli fapados lelátó kényelmetlen, ám a játék, a maga másfél órájával hamar feledteti farunk zsibbadását. A sikamlós középkori szerelmi komédiázás előtt elég az oldalsó kertet végigpásztázni, és könnyedén ráhangolódunk a korra. Egy akasztott ember-bábu, alatta legelésző paripák… Az első nóta, a szombathelyi dalárda éneke (amelyben a jónép köszönti pestis elől menekülő királyát, II Ulászlót), benne a Ria, Ria Savaria meghozza a jókedvet, pompás a felütés, a publikum kacag.

Feledi saját (szintén) sötétnek gondolt korát, és már otthon is érzi magát a darabban…

Otthon, mert oldott a játék. Nem akar se többnek, se kevesebb látszani annál, mint ami: egy vásári (és nem olcsó piaci) komédia, remek szereposztásban. A könnyed, tét nélküli színészi játék hamar magával sodorja nézőjét. Nincsenek feltűnő bicsaklások, a rendezés (Béres Attila) is feszesebb, mint bármikor ezidáig. A közönség jókat hahotázik, kacag középkori önmagán. Nyoma sincs a tavalyi, a Játék az isteni Claudiusról sótlan premierközönségének, amikor a legjobb poénokra is csak visszafogott heherészés volt a válasz. Igaz, Hamvai Kornél idei darabjának nyelvezete és poénjai jóval könnyebben ülnek az átlag fülbe, kevésbé cinikusak és csavarosak. Jóval kevesebb a jelenkorra való kikacsintás is. A dalszövegek (Varró Dániel) sem annyira furmányosak, így épp olyanok, amilyennek lenniük kell. A darab cselekménye és a színészi játék az első, a nyelvezet, a stílus pedig nem uralja le a darabot.

Szabad játék, szabad a tánc…
A díszlet és a színpadkép takarékosan a tavalyiból építkezik, a háttérben Claudius ege alatt Savaria festett középkori látképe, ehhez fából ácsolt térelválasztók és szerény bútorzat jár. Az előző évek misztériumjátékra emlékeztető hármas színpadi tagolása (ég-föld-menny) helyett már két lábbal a földön járunk. A csiklandós középkori szombathelyi dekameronban nincsenek istenek, sem angyalok, csupán pucér seggű szerzetesek, piszkavassal elnáspángolt kéjenc urak és polgárok. A jelmezekben (igazodva a szerény költségvetésre utaló díszletekhez) is módfelett szerény. Túldíszítettség helyett a korra emlékeztetőek, jelzésszerűek. A rendező a statisztériával is takarékosan bánik, tömegjelenetekhez elég húsz-harminc helyi erő, idén a Legio sem masíroz fel-alá, korhű elemként lovagi torna-betét sem virít a darab közepén, marad a hagyományos színházi felállás.

Élén Jordán Tamással, aki oldott derűvel játszik, láthatóan élvezettel fürdőzik a pajkos Mátyás és a kéjenc kőszegi uzsorás szerepében. Érezhetően kedvére való az idei lazább felállás, a komor Szent Mártont és a félkegyelmű Claudius után üdítően hathatnak ezek a szerepek. A keretjáték királya, II Ulászló (Greifenstein János) szerepe csak ürügy a komédiázásra, ő a legaktívabb néző. Akár a kamarása, Vass Szilárd, aki idén halványabb feladatot kapott (a tavalyelőtti Szent Márton darabban, aztán Néróként is szenzációsat alakított), kár, fazonjához roppant szürke ez a szerep. Ónodi Eszter viszont erényes Kataként, Egri Márta nyanyaként, Ujlaki Dénes városbíróként, Bezerédi Zoltán Pele Péterként, Hollósi Frigyes barátként és dokiként nem okoz csalódást, sőt…

Mi is már nagyon belemerülnénk a Via Vinorum dzsungelébe…
Mire vége a komédiának, kint az utcán a rekord nyárs előtt már tocsog az izzadságban a beláthatatlanul hömpölyögő tömeg. Mintha mindenki egy éve csak erre szomjazott volna. Mindenütt a laci-konyhás bódék, az italos pavilonok előtt, az öreg város legkisebb zugában is kígyóznak a sorok. Minden jel szerint, így csütörtök estére visszavonhatatlanul beindult a Karnevál, bevetjük hát magunkat mi is a jelenkor pajzán éjszakájába…

folyt. köv.

KARNEVÁLSZÍNHÁZ 2004

Hamvai Kornél: Szombathelyi pajzánságok
    - két felnőtt mese, keretjátékkal -

Játszódik 1495-ben, Szombathelyen

Minthogy a 2004. évi Savaria Történelmi Karnevál a középkori Szombathely világát kívánja föleleveníteni, a Karneválszínház idei előadása is ezen időszak reneszánszba hajló végének egy jellegzetes epizódját kelti életre: azt a történelmi hitelűnek elfogadott eseményt, hogy az 1495-ben dúló nagy pestisjárvány alatt II. Ulászló, magyar király éppen Szombathely várában lelt menedéket. E puszta tényből Boccaccio szellemében fürösztött fantáziával könnyen kibontható, miféle – a XIV–XV. században Európa-szerte elterjedt, de némi eltérésekkel akár a környéken is megeshetett – történetekkel szórakoztathatták a megilletődött helybéliek az unatkozó uralkodót…
II. Ulászló király, ismert nevén Dobzse László a pestis elől elmenekül az udvarból, és beveszi magát Szombathelyre. Népes udvartartásának helyet kell biztosítani, még a tömlöcöt is kiürítik, két rabot pedig, akiket sehová nem tudnak elhelyezni, kikergetnek a városból. Csakhogy a rabok éktelen lármát csapnak: nem óhajtanak fogságukból szabadulni. Inkább a börtön, mint a várfalon kívül a pestises szabadság. A király felfigyel a zűrzavarra. Vadászni nem mehet, hát unaloműzőnek magához rendeli a foglyokat, akik bizonygatják: olyan rettenetes bűnöket követtek el, hogy nem szabad elengedni őket. Elmesélik gaztetteiket: egyikük ellopta egy kéjenc uzsorás minden vagyonát, másikuk megverte az álruhás Mátyás királyt… A történetek megelevenednek: pikáns és mulatságos szerelmi kalandok a középkori Savaria falai között, a Dekameron modorában.
A darabot Hamvai Kornél, a tavaly nagy sikert aratott Játék az isteni Claudiusról szerzője írta.

Játszó személyek:

Keretjáték

Dobzse László, azaz II. Ulászló király   Greifenstein János
Bitáni Burján, a kamarása   Vass Szilárd
A szombathelyi városbíró   Ujlaki Dénes (Jászai-díjas)

Az erényes feleség

Pele Péter, szombathelyi polgár   Bezerédi Zoltán (Jászai-díjas)
Kata, a felesége   Ónodi Eszter
Nyanya, az anyósa   Egri Márta (Jászai- díjas)
A szomszéd   Schmied Zoltán
Egy barát   Hollósi Frigyes (Jászai-díjas, Érdemes Művész)
Mátyás király   Jordán Tamás (Kossuth-és Jászai-díjas, Érdemes Művész)
Két alabárdos   László Csaba, Szép Bence

Az anatómus

A doktor, szombathelyi polgár   Hollósi Frigyes (Jászai-díjas, Érdemes Művész)
A doktorné   Egri Márta (Jászai- díjas)
Angelika, a lányuk   Bognár Anna
Schwantz, a kérője   Jordán Tamás (Kossuth-és Jászai-díjas, Érdemes Művész)
Bence, a kedvese   Schmied Zoltán
Egy professzor Bolognából   W. Farkas László
Egy hulla   Pintér Gábor
1. Hullaszállító   Szép Bence
2. Hullaszállító   László Csaba
1. Darabont   László Csaba
2.Darabont   Szép Bence

A királyi udvartartás, a zenészek, a szombathelyi polgárok szerepében:
Berki Mónika, Hajdu Ágnes, Helyes Annamária, Horváth Veronika,(az Atlantis Színház tagjai), illetve a szombathelyi Homo Ludens Zenés Színpad tagjai, továbbá Szombathely város polgárai

A játékot segítő személyek:

Szcenikus, műszaki vezető   Szabadfi Kristóf
Jelmezkivitelező   Bukvai Albertné, valamint a Teleki Blanka Szakképző Iskola szakoktatói és diákjai
Maszkok, kellékek   Greifenstein János
Zenei felvételek   Yellow Stúdió
Főügyelő   Szalai Péter
Súgó   Merklin Ferenc
Irodalomtörténész szakértő   Szentmártoni Szabó Géza
Történész szakértő   Kiss Gábor, Zágorhidy Czigány Balázs
A rendező munkatársa   M. Kapornaki Rita
Játéktér- és díszlettervező   Horgas Péter, Bátonyi György
Jelmeztervező   Huszthy Edit
A versek írója   Varró Dániel
Zeneszerző   Darvas Ferenc
Koreográfus   Bodor Johanna
Rendező   Béres Attila
Művészeti vezető – dramaturg   Duró Győző (Jászai-díjas)

Az előadások időpontja, jegyárak:

2004.   augusztus 20. (péntek)   18.00 1.700 Ft,-
   augusztus 21. (szombat)   17.30 2.100 Ft,-

Színházi jegypénztárak:
A Ferences-kert bejáratánál elhelyezett információs pavilon
Nyitva tartás (naponta): 10.00 – 12.00
                                    13.00 – 18.00

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Savaria Karnevál 2004