Csak néhány kísérteties, 44 októberét éltető fakarcolat, az üresen álló szerszámos fészer oldalára firkált Szálasi felirat sejteti velünk, hogy hol is járunk. Amúgy teljesen igaza van a HVG újságírójának, Dobszay Jánosnak, aki szerint az erre kirándulók mintha egy elhagyott, föld alatti bányához érkeznének. (HVG, Mélypszichózis, 2004. augusztus 26.) A Szálasi-bunker körül 2002 nyarán, júliusban kezdődtek meg az ásatási munkálatok. Az egykori nyilasfészek teljes körű feltárása a kőszegi vármúzeum időközben nyugdíjba vonult és Budapestre költözött igazgatójának, Bakay Kornélnak volt az ötlete. Az ásatások végül a tavaly botrányos körülmények között bezárt Horthy katonái-Szálasi nyilasai című tárlat után melynek fő szervezője szintén Bakay úr volt maradtak abba.
Még kacatot sem
A 2002-es országgyűlési választásokon MIÉP színekben induló kőszegi múzeumigazgató hivatalosan azért kezdeményezte a Szálasi-bunker feltárását néhány helyi vállalkozóval karöltve , mivel szakmailag megalapozottnak tartotta, hogy II. világháborús tárgyakra és iratokra bukkanjanak. A távlati tervek között a földalatti erődrendszer eredeti formában történő rekonstruálása szerepelt, sőt, később mint történelmi turistalátványosság megnyitották volna a kapukat a nagyközönség előtt is. Noha a kezdeményezést már a kezdetektől heves viták kísérték, csak a csúfos kudarcba fulladt Szálasi-kiállítást követően tünedeztek el a támogatók Bakay mellől. (Értesüléseink szerint egyébként Bakay Kornél nyilvánosan soha fel nem vállalt valódi célja egy állandó jellegű Szálasi-kiállítás berendezése volt a bunkerben.) Tudomásunk szerint a több mint egy évig tartó kutatás során semmilyen értékelhető lelet, dokumentum nem került elő a járatokból, bár - és ez mindjárt kiderül -, egyáltalán nem meglepő eredmény
Hauer Tamás, Kőszeg alpolgármestere szerint ugyanis Bakay Kornél aki amúgy a magyar őstörténet elismert történésze már az aknák felnyitása előtt csúsztatott a sajtónak, mikor azt állította, hogy megtalálta a Szálasi-bunkert. A helyi politikus a hír hallatán nem akart hinni a fülének, hisz a kőszegiek eddig is tudták, hol van a bunker, elmondása szerint az öregek közül sokan csukott szemmel odatalálnának. Hauer szerint mind a Szálasi-bunker feltárását, mind a Szálasi-kiállítást szinte az utolsó pillanatokban tudta meg az önkormányzat, így egy diplomatikus sajtóközleménynél, melyben elhatárolta magát a város a kínos ügytől, többre nem futotta. Más kérdés, hogy különben sem tudtak volna sokkal többet tenni a kőszegi képviselők, mivel a kőszegi vármúzeum nem városi intézmény, annak fenntartója a Vas Megyei Közgyűlés, szakmai felügyeletét pedig a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága látja el. Arra a kérdésre, hogy hogyan is lehetne tisztességesen pontot tenni a Szálasi-ügy végére, az alpolgármester szerint az lenne a minimum, hogy akik kezdeményezték a feltárást, tegyék rendbe a hegyoldalt, és kerítsék el a szóban forgó területet.
Status Quo
Egy, a neve elhallgatását kérő kőszegi polgár szerint azonban a legcsekélyebb változásra is vajmi kevés esély van az idestova egy éve megrekedt Szálasi-ügyben. Informátorunk ugyanis úgy tudja, hogy a feltárást eleddig körülbelül tízmillió forinttal támogató kőszegi építési vállalkozó, Kaltenecker Lajos egy fillért sem hajlandó áldozni bárminemű további munkálatokra. A vállalkozó döntésében valószínűleg szerepet játszik, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tavaly egyértelműen elutasította a terület védettségi kérelmét. Így állami támogatásra biztosan nem számíthatnak a Szálasi-kutatók, holott nagy szükségük lenne a pénzre, a bunker látogathatóvá tétele a legóvatosabb becslések szerint is legalább még 70-80 millió forintot emésztene el. Ráadásul jól értesült fülek úgy hallották: a Szálasi-bunker körül kialakult kálvária óta az APEH alig véletlenül rászállt az építési vállalkozóra, s több alkalommal is milliós összegekre bírságolta.
A kínos ügyben felkerestük Horváth Sándort, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetőjét is. Az igazgató úr a bunker jövőjét firtató kérdésünkre szűkszavúan így válaszolt: Keressék fel Bakay Kornélt, vele kell megbeszélni. Arra a feltevésre pedig, hogy az ásatások előtt kié volt az utolsó szó, ki engedélyezte a bunker feltárását, a következő feleletet kaptuk: A feltárási engedélyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Vas megyei kirendeltségére kell benyújtani. Annak idején Bakay professzor is a jogilag helyes úton járt el. Természetesen nem egészen erre voltunk kíváncsiak, többek közt azért nem, mert tudomásunk szerint a munkálatokat Bakay Kornél hivatalosan nem magánemberként kezdeményezte, hanem mint a kőszegi Jurisics Vármúzeum igazgatója. A szakmaiság kérdése egyébként azért is vetül fel hatványozottan, mert a 20. századi magyar történelemkutatás számos prominens alakja állítja: a Szálasi-bunkerben az a legszebb, hogy maga Szálasi Ferenc egy pillanatra sem járt ott.
