Órákon keresztül hatvan-hetven méteres sor kígyózott a K.O. könyvesbolt előtt a vasi megyeszékhelyen, pedig semmit nem osztottak ingyen. A boltban Szabó Magda írónő dedikálta köteteit. A rajongók már a meghirdetet időpont előtt egy órával gyülekeztek és kiderült, igazuk volt, ugyanis rengetegen hozták a Szabó Magda könyveket. Az írónő nem várakoztatta meg olvasóit, fél órával korábban kezdte a dedikálást, és közben kedélyesen elbeszélgetett a lelkes könyvforgatókkal.
Sokan a hosszú sor okát firtatva tudták meg, hogy kivel találkozhatnak, ezért programjukat felborítva hazaszaladtak Szabó Magda köteteikért.
A dedikálásnak végül a bolt alkalmazottai vetettek véget, bezárták a könyvesbolt ajtaját, kereken öt órával a kezdet után!
A József Attila-, Kossuth-, Pro Urbe Budapest, Csokonai-, Getz-,Déry-, Nemes Nagy Ágnes-díjakkal és Corvin-kitüntetéssel elismert írónő jól bírta a rohamot, de el is fáradt a több száz könyv deikálásában. Szabó Magda nem csak hazánkban, de külföldön is rendkívül népszerű, magyar írók közül az ő köteteit fordították eddig a legtöbbször.
1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor (1913-1982) íróval. (Emlékeit Megmaradt Szobotkának című könyvében írta meg.) Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író. Lélekábrázoló regényeiben: a Pilátus (1963), A Danaida, a nőalakok emberi kapcsolatait, belső világát elemzi. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből hiteles képet kapunk a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Történelmi színdarabjai közül a Kiálts, város! (1971) szintén Debrecen múltját jeleníti meg. Szülővárosának, a kálvinista Debrecennek hagyományai meghatározóak voltak személyisége alakulásában. A szülők alakja - az apáé, aki műveltsége miatt köztiszteletben állt, és az anyáé, aki maga is írótehetség volt - gyakran tűnik fel műveiben. Sokoldalú művész. Költő, műfordító, regény- és drámaíró, jelentős tanulmányok, esszékötetek szerzője. Elbeszélőművészetével a lélektani regény nagy hagyományait folytatja és újítja meg. Művei középpontjában legtöbbször értelmiségi nők állnak. A lélek mélyén lejátszódó folyamatokat jeleníti meg, amelyek mögött a magyar társadalom korszakváltásait is megismerhetjük a maga reményeivel, belső válságaival, tragédiáival, az emberi kapcsolatok átrendeződésével. 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, Debrecen városának díszpolgára. (Forrás: Kossuth Zsuzsanna Gimnázium) |
