Vannak szakmák, amelyek valahogy mindig kimaradnak a munkaközvetítő ajánlatából. Ilyen mondjuk a strici, kábítószerdíler (esetleg összevonva), utcai valutaváltó, vagy a bérgyilkos. Az utóbbinál maradva érthető, hiszen átképző tanfolyamok viszonylag ritkán indulnak, és a korhatár is gátat szab az emberi erőforrás áramlásának.
Továbbá gondot okozhat a TB-kifizetése, hiszen vállalkozói igazolvány nélkül nem ember a bérgyilkos, a rendszeres orvosi és pszichológiai vizsgálat pedig végleg földbe döngölheti a kezdő egzisztenciát. A családi pótlék, a nyugdíjjárulék és a kamarai tagság pedig már csak hab a tortán, a keserű szájízt pedig a piac túltelítettsége okozza. Apropó szájíz, a fogorvos - mint szakma - egészen más tészta. Az ő feje nem az állam iránti kötelezettségek és a juttatások, legfeljebb a felesége miatt fájhat. Mert mondjuk van egy felesége: ...az asszony, aki túl sokat akart. Egy személyben pénzügy, igazságügy, hírközlési, oktatásügyi és honvédelmi miniszter. Mellette hidegek az éjszakák és forróak a nappalok.
Tegyük fel, h
