Megváltoztak az idők azóta, hogy a kelet-európai régió körberöhöghető volt autógyártás-szinten. Sőt, talán soha nem volt ekkora a kontraszt a régmúlt és a jelen között: a Zastava nyolcvanas-kilencvenes években gyártott Yugójáról, mint a történelem valaha látott legrosszabb autójáról még könyv is született, ma azonban ott tartunk, hogy már a jövő autói készülnek a régióban, az egyik közülük éppen Magyarországon.
Ez az Antro, ami jelenleg egy olyan autón dolgozik, ami két kisebb kocsivá válhat szét. A szigorúan környezettudatos vállalat 2002-ben kezdte meg a munkálatokat, több magyar szponzor financiális hátszelével, eddig 1,5 millió eurót ölve piackutatásba és a működő prototípus lefejlesztésébe - szem előtt tartva minden olyan problémát, ami ma az autózós hétköznapokat terhelik: a dugóktól a környezet károsanyagokkal való terheléséig. Kiindulópontjuk sem rossz: ha az autó önkifejezési mód is egyben, akkor miért ne lehetne mutatni a külvilág felé egy kreatív, változásokra fogékony, emberközpontú, és mindenekelőtt környezetközpontú világszemléletet?
Viszlát szmog, viszlát közlekedési gondok!
Az Antro Solo koncepciója szerint egy három utasra berendezett jármű lesz, hibrid meghajtással és olyan napelemes tetőzettel, ami a cég szerint képes annyi energiát begyűjteni, hogy azzal naponta 20 kilométert parádésan el lehet autókázni. A szerkezet másban is nagyra tör: a terv az, hogy két Antro Solo-t össze lehet majd kapcsolni egy hatszemélyes Antro Duóvá, illetve fordítva arra az esetre, ha például anyuka hétvégi bevásárlásra menne, apuka viszont inkább a gyereket furikázná ki sárkányt röptetni a ligetbe. A bevezetést a nemzetközi piacra 2010-re datálják, felülírva a maják világégés-prognózisát.
Persze vetélytárs így is akad a közelben: a horvátországi Dok-ing vállalat aknák semlegesítésére kiképzett gépekben jeleskedik - mottójuk: "Ne végeztess emberrel olyat, amit egy gép is megtesz" -, de nemrég elindította kisméretű elektronikusautó-projektjét is, és máris 155 mérföld megtételét ígérik egy mindössze két órás áramtöltéssel.
Egyelőre azonban mi állunk jobban, a tavaly nyáron fellángolt médiahype után ugyanis nagy kuss van déli szomszédainknál, pedig idén már tömeggyártást terveztek. Az Antro-csapat ezzel szemben nem hagyja betevő falatok nélkül a tájékoztatásra éhezőket, frissítik - ha nem is oly gyakran - blogjukat, és lelkesen számolnak be a házuk táján folyó történésekről, legutóbb 2009 októberében arról, hogy a "munkatársak mellett mind gyakoribb vendégsereggel együtt nem csoda hát, hogy gyorsan kinőttük az eddigi budapesti irodánkat. Új helyünk jóval tágasabb, könnyen bővíthető, s végre a műhely, sőt a "próbapálya" is helyben van."
Az Antro gondolatai a környezetvédelemről
A Földünkön évmilliók alatt képződött kőolajkészleteket alig egy-két évszázad alatt feléljük. Mára elfogadottá vált, hogy a globális klímaváltozás, a szélsőséges időjárás és az automobilizmus környezetszennyezése között szoros kapcsolat van. Egy elgondolkodtató adat: jelenleg a világ 570 millió személygépkocsija évente 1 millió tonna CO2-t bocsát ki (140 g/km – 12.500 km/év). A mai autóipar tetteiben ezek a tények csak a szigorodó károsanyag kibocsátási normák teljesítéseiben találhatók meg. Az autógyárak egyre divatosabb „zöld” koncepcióautói is mutatják, hogy bőséges eszköztár állna rendelkezésre a takarékosság és környezetvédelem irányában. A fejlődő piacokat megcélzó nagy volumenű „olcsó autó” projektek is sajnos a régi (nem környezetbarát) technológiák és gyártósorok használatára alapoznak. A „felkeltett” igények az egyre nagyobb kényelmű és teljesítményű járművekről szólnak. Ma már nem ritka, hogy többtonnás, sokszáz lóerős „városi terepjárók” araszolgatnak a szmoggal teli városi dugókban egy, esetleg két személyt szállítva. A divatos magasépítésű egyterűek sem a takarékosságot szolgálják (nagyobb légellenállás és fogyasztás), míg a 3 literes „spórautók” magas áruk miatt nem lettek sikeresek. Közben a hétköznapi autók teljesítménye is meghaladja a 100 lóerőt, a 300-500 lóerős limuzinok akár 250 km/h sebesség fölött száguldhatnak, az 1000 lóerős Bugatti Veyron 400 km/h csúcssebességnél percenként 5 liter benzint fogyaszt. A természet egyre több és aggasztóbb jelzést ad: szélsőséges időjárás, a sarki hó és jégtakaró olvadása, a Golf-áramlat lassulása stb. mind-mind mutatja, hogy az egyensúly megbomlott. Mi lesz, ha a KELET elkezd a nyugati fogyasztói társadalmak szokásai szerint élni? Képes-e az autóipar olyan radikális megújulásra, amelyet a változó világ megkövetel?
