Tudták, hogy az aki veszi a fáradságot, és május 25-én elmegy a szavazóhelyiségbe Európára ikszelni, az a világ második legnagyobb demokratikus választásának lehet részese? Összesen 400 millióan voksolhatnak majd az új Európai Parlament összetételéről, köztük nyolcmillió magyar dönthet arról, kik legyenek a 2014-2019 közötti európai parlamenti ciklus 21 tagú magyar küldöttségének tagjai. A tét nem kevés, bár erről egyelőre itt Magyarországon vajmi keveset hallani. Na majd most.
Lehet felvezetésként azon is vitatkozni, szerencsés-e vagy sem ez a május végi voksolási időpont. A szocialisták azt szerették volna, ha az EP- választásokat az országgyűlésivel egy időben zavarják le (vagyis az országgyűlési választást időpontját is május 25-re írták volna ki). Egy füst alatt, egy kampányhajrával, két legyet egy csapásra. Így a részvételi arány is összehasonlíthatatlanul magasabb lehetett volna (mármint az Uniósé), mint ahogy ez prognosztizálható.
Más kérdés, hogy plusz még egy lepedő (mármint szavazólap) befért volna-e abba a bizonyos borítékba? Ki tudja, mindenesetre a Fidesz külön időpontban akarta a szavazást. (Egyébként minden ország maga dönt arról, hogy a május 22–25. közötti négynapos választási időszakon belül melyik napon járuljanak az urnához a polgárai.)
Mi dolguk ezeknek a képviselőknek?
A májusban megválasztott 751 európai képviselő határozza majd meg az elkövetkezendő öt évben az európai szakpolitikák irányvonalát. 28 tagállam több mint 500 millió polgárát fogják képviselni. Ők lesznek az Európai Unió végrehajtó hatalma, és első ízben ők szavazzák meg Európa nagyfőnökét is: az Európai Bizottság elnökét. (Akit az Európai Parlament abszolút többségével, azaz a 751 képviselő legalább felének (376 fő) szavazatával választanak majd meg.)
Ki lehet a csúcselnök? - Ez az egyik legizgalmasabb kérdés most Európában
Még március elején az Európai Néppárt Dublinban tartott kongresszusán a Bizottság élére a luxemburgi kormányfőt, Jean-Claude Junckert jelölte. A legnagyobb riválisa a szocialisták jelenlegi elnöke, Martin Schulz lesz. További jelölt még a liberálisok részéről a belga Guy Verhofstadt, a zöldek oldalán a José Bové és Ska Keller, az Egyesült Baloldal részéről pedig Alekszisz Ciprász.
EU-s képviselőcsoportok – és hazai kistestvéreik
Az Európai Parlamentben jelenleg hét képviselőcsoport működik, amelyben több mint 160 nemzeti párt delegáltja dolgozik. Ezekbe tagozódhatnak be a magyar képviselők is, mármint akiket majd megszavazunk. Azonban ha akad elég jelentkező, bármikor új képviselőcsoportot is alakíthatnak a képviselők. (Minimum 25 fő kell hozzá, és az, hogy a tagok minimum hét országot képviseljenek.) A képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők pedig a függetlenek között foglalnak majd helyet.
Ott van mindjárt az Európai Néppárt (EPP), a jobbközép politikai családja, amely 74 pártot tömörít 39 országból. Ennek tagja a Fidesz is. Nagy ellenfele a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), amelynek hazai versenyzői az MSZP-s képviselők is. Nagy tömörülésnek számít még a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE). Saját csoportosulással bírnak a Zöldek (GrEEn/ EFA), valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek Képviselőcsoportja (ECR), aminek Bokros Lajos is tagja.
Egyre növekvő súlya van az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportnak (GUE/NLG) valamint a Szabadság és Demokrácia Európája elnevezésű formációnak (EFD), ami magába foglal néhány szélsőjobboldaliként meghatározható nacionalista szerveződést, de nincs köztük például a mi Jobbikunkból senki. A szélsőjobboldali nemzeti pártok képviselői egyébként jellemzően ellenzik az EU-t, sajátos, változatos nemzeti mitológiákra épülő világképük miatt gyakran egymással szemben is kirekesztőek, ezért nehezen férnek meg bármelyik nemzetközi EU-frakciókban, általában magányosan, nemzeti alapon, a hazai választóknak politizálnak.
Amiről a parlamenti folyosókon beszélnek: jön a szélsőjobb
A gazdasági válság miatt most azt prognosztizálják, hogy nagy mértékben megnőhet az új parlamentben a nemzeti frontvonalról érkező szélsőjobbosok aránya. A tagállamok közt elsőként szavazó Hollandiában is attól tartanak, hogy a választások legnagyobb nyertese a Geert Wilders vezette szélsőjobboldali Szabadságpárt (PvV) lesz. Olaszországban Silvio Berlusconi is új koalíciót alkotott Gianfranco Fini újfasiszta pártjával, Írországban pedig ott a Lisszaboni Szerződést ellenző Libertas párt, és akkor még nem beszéltünk a franciákról, és rólunk, magyarokról sem.
Ha beválik az az előrejelzés, miszerint az EP-választásokon való részvétel negatív rekordot dönthet, az is csak a nemzeti radikálisoknak kedvez.
De a fő kérdés most az, ki győz Európában: a jobb vagy a baloldal. Fej-fej mellett haladnak, a március 27-i közvélemény-kutatási adatok szerint a jobboldali tömörülés, az EPP mindössze 0,5 százalék-aránnyal (a szavazatok 28,23%-val) vezet a baloldali S&D tömörüléssel szemben (27,7%). A liberálisoknak esélyük sincs (7, 72%) a nagyokkal szembeni győzelemre, és a zöldek is (5,73%) a lejtőn inkább lefelé mozognak. Megelőzi őket a Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal (GUE/NLG), 7,06%, a Szabadság és Demokrácia Európája elnevezésű formáció (EFD) viszont kevésbé tényező a 4,26%-ával.
Fontos európai ügy, hogy miként lehet a fiatalokat mozgósítani, szavazásra buzdítani. Ez az idei kampány egyik kulcskérdése, hogy miként lehet lazának, gyakorlatiasnak, és vonzónak feltüntetni Európát.
Magyarország rájuk szavazhat – a kamupártok itt is nyomulnak
Az EU választásokon csak egy listára lehet szavazni, gyakorlatilag az egész ország egy választókörzetnek minősül, az egész országban mindenki ugyanazt a szavazólapot kapja, rajta az induló pártok saját EP-listájával.
Annyi már biztosan tudható, hogy harmincöt párt indulhat a május 25-i európai parlamenti választáson. (A legutolsó, 35. jelölő szervezet épp nem más, mint az Új Dimenzió Párt, akik a vasárnapi szavazáson 0,04% százalékos eredményt értek el.) A hírek szerint több jelölőszervezet át is vette már az ajánlóíveket, így a hét elejétől ők már gyűjthetik a támogató aláírásokat.
Az EP-választáson egyébként azok a pártok indulhatnak, amelyeknek sikerül összegyűjteniük a listaállításhoz szükséges legalább 20 ezer választópolgár ajánlását. Eddig 20 nyilvántartásba vett jelölő szervezet kért ajánlóíveket (keretben a névsor). Ahhoz, hogy egy párt indulhasson az EP-választáson, április 22-én 16 óráig kell az érvényes ajánlásokat összegyűjtve leadniuk a NVI-nek, és ugyaneddig jelenthetik be országos listáikat az NVB-nél.
A Fidesz-lista még készül, a szocialistáké már hónapok óta ismert
Az már tudható, hogy az EP-választásokon itthon az MSZP, a DK és az Együtt–PM külön indul, így hazai viszonylatban az is kiderülhet, melyik baloldali párt mennyire erős. Bizton indul majd a Fidesz, az LMP és a Jobbik is, természetesen külön listákkal.
MSZP listája hónapok óta nyilvános, Szanyi Tibor vezeti, utána Újhelyi István és Gúr Roland következik.
A Fidesz a listáját későbbre ígéri. Állítólag a héten csütörtökön, az országos választmányi ülésen terjeszti majd elő Orbán Viktor, ami aztán csak jövő hétfőre válik majd nyilvánossá.
Európában van, ahol kötelező elmenni szavazni, nálunk nem
A választások lebonyolításának vannak közös uniós szabályai, nagyrészt azonban a nemzeti szokások és törvények alapján zajlanak. Minden tagállam maga dönt például arról, hogy nyitott vagy zárt listás rendszert alkalmaz-e, illetve megállapít-e bejutási küszöböt (amely azonban nem lehet magasabb öt százaléknál). Vannak általános kizáró szabályok, de az egyes országok további összeférhetetlenségi kritériumokat is megállapíthatnak.
Az Unió országaiban 18 éves kortól lehet szavazni, kivétel ez alól Ausztria, ahol 16 év a korhatár. Országonként eltérő, de leggyakrabban 18 év a jelöltekre vonatkozó alsó korhatár. A választásokon való részvétel Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban kötelező.
Akiket már nyilvántartásba vettek (lehet csemegézni)
A Magyar Szocialista Párt, a Magyar Republikánus Politikai Párt, az Együtt - A Korszakváltók Pártja, a Modern Magyarország Mozgalom Párt, a Párbeszéd Magyarországért Párt, a Magyarországi Munkáspárt 2006 - Európai Baloldal, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Demokratikus Koalíció Párt, a Tégy! Ne Tűrj Tovább! Párt, az Összefogás Párt, a Magyar Liberális Párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom párt, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Párt, a Lehet Más a Politika, a Zöldek Pártja, az Összefogás a Civilekért, a Magyar Demokráciáért és Hazáért Párt, az Alternatív Magyar Néppárt, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, a Seres Mária Szövetségesei, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, a Magyar Igazság és Élet Pártja és az Összefogás Magyarországért Párt, A Haza Nem Eladó Mozgalom, az Európai Föderalista Párt, a Vállalkozók Szövetsége a Reformokért, a Magyar Gazdaság Párt, a Magyarországi Cigányok Fóruma - Összefogás Magyarországért Párt, az Új Magyarország Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, a Szabad Magyarok Pártja és Együtt 2014 párt
